Chapter 9.
Sziasztok! Itt van a következő rész. Teljesen el vagyok havazva de igyekszem minnél hamarabb hozni a részeket. Jó olvasást! 😍😍
Ahogy Zayn azt eldöntötte,el is kezdett egy tervet formálni a fejében,amivel vissza hódíthatja Liamet. Az már csak az ő javára fordított mindent,hogy Alex képeit Párizsban kell elkészítenie a barna hajúnak. A bökkenő csak az volt,hogy Liam erről még nem tudott. És lehet,hogy le is mondja az egészet,ha megtudja.
A barna hajú már kimosta az összes szennyest,fényesre tisztította az egész házat és elmosogatott.
Amennyire örült annak,hogy kisfia nincs otthon,most olyan magányosnak érezte magát. Borzasztóan hiányzott neki a kis Sammy. El is döntötte,hogy felhívja a szöszkét és érdeklődik fia felől.
-Szia Li. Már vártuk a hívásod.-vette fel nevetve a telefont Niall,majd Liam hallotta a motoszkálást. Valószínűleg kihangosította a telefont.
-Szia apuuu!-kiabált a telefonba egy gyermeki hang boldogan.
-Sammy! El sem hiszed,hogy mennyire hiányzol.-mondta szomorúan a barna hajú.
-Csak egy napot nem vagyok otthon,apu!-hallotta a rosszallást kisfia nevetése mögött. Liam nem tehetett róla, tényleg nagyon hiányzott neki a kisfiú.
-Tudom,kicsim,de csendes a ház.-nevetett fel Liam is.
-Jó, hogy rólam is tudomást veszel Payne!-morgolódott Niall.
-Szia drágám.-vigyorgott Liam bár ezt a másik két illetékes nem láthatta.
-Ez nem esett jól Liam.-jelentette ki a szöszi,de egy pillanat sem telt el,már hangosan röhögött. Liam is így tett,bár bűntudata is lett,amiért viccet csinál abból,hogy becsapta Zaynt ezzel a hazugsággal. Sosem lehetne Niallből és Liamből egy pár. Egy az,hogy Ni nem meleg,de mégcsak nem is biszex. Kettő az,hogy Liamnek nem esete legjobb barátja. Sajnos túl jófiúnak számít a barnahajú szemébe.
Még legalább egy bő fél órán keresztül beszélgettek,de végül Sammy álmos lett.
-Jóéjt apa. Nagyon szeretlek,és megígérem neked,hogy csak a mai nap fogok hiányozni. Holnap már otthon alszok veled.-ásította a végét,de olyan aranyos és megható volt amit mondott,hogy mindkét felnőtt szemébe könnyeket csalt.
-Én is szeretlek Sammy. Szavadon foglak. Álmodj szépeket,drágám.-mosolygott Liam,miközben a szíve csordultig telt szeretettel. Az ilyen pillanatokért megéri. Mindig megéri.
Liam csak azután gondolkozott el azon,hogy ki lehetett az a titokzatos barát,akiről kisfia beszélt,mikor a kávézóban voltak,miután lefürdött és az ágyában feküdt.
Az szinte azonnal feltűnt neki,hogy Niall hangja feszültté vált és kissé remegett is. Bár ez nem az idegességtől volt,hanem inkább a lebukástól való félelem miatt. Végül Liam azzal a tudattal aludt el,hogy biztos egy lány áll a dolgok mögött,de még túl friss a kapcsolatuk ahhoz,hogy világgá kürtölje ezt az örömteli hírt.
Ha tudta volna,hogy milyen lavinát vagy inkább ostromot indít el barátja, nem aludt volna ilyen nyugodtan.
°°°
Reggel frissen és kipihenten ébredt,nem is emlékszik mikor kelt utoljára ilyen üdén.
Ennek a napnak jónak kell lennie!-gondolta magában és vidáman kezdett bele a készülődésbe. Minden negatív dolgot elkergetett magától és csak a jóra koncentrált. Kisfia tegnapesti mondataiból merített erőt. Bedobott magának egy almát és egy banánt ebédre,vagy reggelire. Vagy épp akkora,mikor megéhezik. De azt is eldöntötte,hogy ez nem lesz elég,így beugrik a pékségbe és vesz egy kakaós csigát is. Vagy épp azt,amit megkíván.
Ma ilyen napja volt. Nem érdekelte semmiféle negatív dolog,az sem,hogy nem kellene ilyen dolgokra költenie a pénzt,mert máskor sosem csinál ilyet. Valami hatalmas,megfoghatatlan erő,ami a belsejéből fakad,azt súgja neki,hogy minden rendben lesz.
Ő maga is meglepődött azon,hogyan is változik hangulata egyik napról a másikra,hisz tegnap még fel akarta adni az egészet,ott akarta hagyni az új munkahelyét és ha teljesen őszinte akart lenni saját magához,az öngyilkosság is megfordult a fejében egy pillanatra. De azt rögtön el is vetette és el is szégyelte magát azonnal.
Fütyörészve ment a járdán,mit sem törődve az emberek rosszalló és fura tekintetével. Fél füllel még azt is hallotta,ahogy egy morcos lány azt motyogja az orra alatt,hogy "miért van ilyen kibaszott jó kedve korán reggel?". De ezen csak mosolygott.
Betért a pékségbe és végül egy fehércsokis csigát vett,majd folytatta útját.
Most,a hatalmas épület sem vette el kedvét semmitől,ugyanúgy vidáman lépett be. S mintha még az időjárás is neki kedvezne,gyönyörűen sütött a nap,már ilyen korán.
-Jó reggelt Lucy!-köszönt oda vidáman a recepciós lánynak,aki még a legelején bevitte Zaynhez.
-Jó reggelt Liam.-mosolygott rá kedvesen a lány,s addig nézett utána,míg el nem tűnt az irodájában.
Liam levette a kabátját,majd odarakott egy kávét főni,hogy mire Zayn pontosan nyolckor megérkezik,még meleg legyen.
Addig,míg főtt a kávé,elrendezte a dolgait az asztalon,a vizét berakta a hűtőbe,ahogy a gyümölcsöket is.
Mikor lefőtt a kávé,két csészébe öntötte őket,majd ízlés szerint rakott bele cukrot, tejet vagy tejszínhabot. Nos, a sajátjába mindent belerakott.
Halkan dúdolva vitte át a szomszédos helyiségbe a csésze kávét.
-Jó reggelt Mr.Malik.-mosolygott a főnökére,teljesen őszintén. Az más,hogy a szíve kihagyott egy ütemet Zayn látványától,mert a mai reggelen talán még vonzóbb volt,mint eddig bármikor, de ezt nem mutatta ki. Nem kell látnia,elég a csendes rajongás.
Nem tudni,hogy véletlen vagy a sors akarta így,de ezen a reggelen Zaynnek is olyan kicsattanóan jó kedve volt,mint a barna hajúnak.
-Jó reggelt Mr.Payne.-mosolygott ő is.-Köszönöm a kávét.-villantotta meg fehér fogait.
-Semmiség,uram.-bólintott Liam,még mindig mosolyogva.
-Lenne egy modell,akit a délelőtt folyamán le kellene fényképeznie. Fél óra múlva érkezik,addig reggelizzen meg,vagy amihez kedve tartja. A 306-os teremben fog várni magára.-mondta Zayn az utasításokat mosolyogva,s végig Liam szemeibe nézve. S bármilyen meglepő is,a másik egy pillanatra sem fordította el a fejét. Állta Zayn gyönyörű szemeinek pillantását,s talán még el is veszett bennük egy ici-picit.
-Rendben uram,ott leszek fél óra múlva a helyemen.-mosolygott,majd egy bólintás után visszament az irodájába.
Mint aki nem is ezen a földön van,úgy ült le a székébe és kezdte el kibontogatni a hűtőből kivett banánt.
Fájt a szíve,le sem tagadhatná,hogy így van,s ma valahogy elnyomni sem akarta. Mert ez a fájdalom emlékeztette arra,hogy mennyi boldogság is volt azokban az időkben. Olyan boldog percek,napok,hetek,amelyekért megéri ez a fájdalom. Most még meg.
Ahogy Zaynnek mondta,már fél kilenc előtt a teremben volt,s a kamerákat állítgatta. Épp a fókuszt nézte az egyik gépen,amikor hallotta nyílni az ajtót. Egy gyönyörű barna hajú lány lépett be,aki alig volt magasabb 165 cm-nél. Ez meg is lepte Liamet,hisz mindig azt hitte,hogy csak a magas lányokból lesznek modellek. Legalábbis a sztereotípiák így tartották.
-Szia. Én leszek a fotósod ma reggel. Liam Payne vagyok.-ment a lányhoz mosolyogva és a kezét nyújtotta. Csak reménykedett benne,hogy nem egy elkényeztetett,nagyképű lány áll előtte.
-Szia. Sarah Mitchells vagyok. Nagyon örülök a találkozásnak.-mosolygott a lány is,majd kezet rázott a barnával.
Liam még nem hallotta a lány nevét sosem,ezért úgy gondolta,hogy még biztos a karrierje elején van. Ez ki is derült a délelőtt folyamán,hisz olyan jól összebarátkoztak,hogy a sok beszélgetés miatt majdnem 11 óra volt,mire végeztek.
-Tényleg nagyon örültem a találkozásnam Liam! Sosem voltam meg ennyire felszabadult egy fotózásomkor sem. Értessz a dologhoz,az biztos. Tuti már fényképezőgéppel a kezedben születtél.-nevetett a lány. Liam is így tett.
-Akar hiszed,akár nem,nem fotósnak készültem. Sőt,sokáig azt sem tudtam,hogy van tehetségem hozzá.-mondta a lánynak mosolyogva.
-Kár lett volna,ha végül mást választassz. Téged a kamera mögé teremtettek! Jó,előtte is megállnád a helyed az biztos.-motyogta pirulva az utolsó mondatot Sarah. Liam csak hangosan felnevetett,majd megköszönte a bókot.
Miután Sarah elment,egy telefonszám csere után,Liam összeszedegette a cuccait és visszament az irodájába. Épp mikor leült,Lucy lépett be.
-Liam,Mr.Malik üzeni,hogy ha végeztél a fényképekkel,menj be hozzá.-mosolygott a lány,majd már ki is ment.
A barna hajú átsétált a mellette lévő irodába,s kopogás után várta a 'szabad' vagy 'gyere' szócskát. Mikor meghallotta be is lépett.
-Hivatott uram?-kérdezte vidáman.
-Áh,igen Mr.Payne. Meg kellene beszéljünk néhány részletet Alex képeivel kapcsolatban. Foglaljon helyet.-mutatott az asztala mellett elhelyezkedő fotelra.
Liam tette,amit mondtak neki,s figyelmesen nézett főnökére.
-Arról lenne szó,hogy...-habozott picit Zayn,de aztán egy nagy sóhaj után folytatta.-Nem itt lenne a fotózás.
-Nem? Akkor hol?-lepődött meg Liam. Arra gondolt,hogy biztosan csak egy másik épületben,vagy valami.
-Párizsban...-nyögte ki Zayn,s figyelte a másik reakcióját. Liam csak döbbenten ült,s biztosan tudta,hogy a szája is nyitva volt.
-Párizsban?-lehelte.-Hát...az nem itt van.-motyogta sokkolva. Nem hitte el amit hallott. Egyik része örült neki,a másik viszont kétségbeesett. Tegnap ígérte meg a fia,hogy nem kell többször egyedül aludnia,s most menjen ő el,ki tudja mennyi időre.
-Nem,nem itt van. De mielőtt döntene,hallgasson végig!-mondta Zayn. Liam bólintott,majd megpróbált a másik szavaira koncentrálni.
-Mivel körülbelül egy hétig folynának a munkálatok,ezért nem járhatunk haza minden nap végén. Egy szálloda biztosítana nekünk szobát arra a hétre. Magának teljesen ingyen lenne az utazás,mindent a cég áll. Tudom,hogy a kisfia lenne az egyetlen,ami visszatartaná,de ez miatt sem kell aggódnia,mert biztosítanak egy olyan helyet,ahol vigyáznak rá. Persze magával is viheti a fotózásokra,ha nem bízik az ilyen dolgokban. A szabadidejében azt csinálhatnak,amit akarnak,elviheti városnézésre a fiút.-mosolygott Zayn a végére. Nem mutatta ki,de feszülten várta Liam válaszát. Ez egy fontos lépés lenne,hisz Niall nem lenne a közelben,kihasználhatná minden előnyét.
Liam fejében csak kavarogtak a gondolatok. Majd kicsattant a boldogságtól. Tudta,hogy ez egy jó nap lesz,de hogy ennyire.
Sosem jutna el a saját pénzén Párizsba Sammyvel,de még egyedül sem. Csak arra tudott gondolni,hogy kisfia mennyire örülni fog ennek az egésznek. És még itthon sem kell hagynia.
-Rendben. Megbeszélem otthon Sammyvel,és indulhatunk is.-vigyorgott,mint a tejbetök.
Zayn is elvigyorodott,majd eszébe jutott még valami.
-Csak kettejüknek tudnak helyet biztosítani,így a..párja nem tud jönni.-mennyire nehezen is jött a szájára ez a szó. Úristen.
-Niall meg fogja érteni.-mondta Liam nyugodtan. Ez miatt egy percig sem aggódott.
Zayn csak bólintott, majd elmondta az utazással kapcsolatos infókat. Hogy hétfőn indulnak,11kor. Hogy aznap nem kell majd dolgoznia,szabad lesz a nap. Minden apró kis dolgot.
Mindketten hihetetlenül boldogok voltak. Zayn azért,mert érzi,biztos a sikerében. Tudja,hogy visszaszerzi az ő kis napsugarát.
Liam pedig azért,mert egy felejthetetlen utazást nyújthat kisfiának. Titokban,amit még magának sem vallott be,annak is legalább annyira örült,hogy Zayn is velük tart. Abban reménykedett,hogy talán közelebb kerülnek egymáshoz. Igen,ez egy jó nap.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro