- A csajnak ilyen... hatalmas...- Fred, a csapat irányítója, két kezével mutatta a méretet, melyet demonstrálni akart. Röhögni kezdtem, a többiek pedig az asztalt csapkodták.- Láttatok már ekkora segget?
- Én már láttam- kiáltottam, mire Fred elismerő pillantásokkal jutalmazva felemelte a sörös korsóját, és koccintottunk egyet.
- Öcsém, ilyenkor kicsit sajnálom, hogy már elkeltem- szólalt meg Cody, amint kissé elcsitult a társaság. Megpaskolgattam a vállát, ami az elfogyasztott söröknek hála nem tűnt olyan buzisnak akkor, mint ahogy most tűnik.
- Ne legyél hülye- a mellette ülő Noah erőteljesen nyakba vágta fekete társát.- Fél karomat odaadnám egy normális nőért. De valamiért mindig a hülyéket fogom ki.
- Érthetetlen- rázta a fejét hüledezve Jason, majd felénk fordulva röhögni kezdett.- Lehet nem szeretik a csajok, ha egyszerre többen vannak.
- Most miért?- Noah is velünk együtt röhögni kezdett.- Engem nem zavarna.
- Kérdezd a szifiliszest- mellettem Ryan elkezdte a karomat bökdösni, mire mindenki rám nézett, és egy emberként robbant ki belőlük a nevetés. A szememet forgattam, de közben azért szerintem is vicces volt.
- Az öreg róka- Jason koccintásra emelte a poharát, mire nevetve összeütöttem vele a sajátom.
- Tényleg, értesítetted az összes partneredet, hogy szifiliszt diagnosztizáltak?- kérdezte felélénkülve Fred, hogy újra ilyen vizekre terelődött a téma.
Vállat vontam.
- Körüzenetet kellett küldenem.
Ha lehet, erre még hangosabb vihogás volt a válasz, mellettem Cody, a hír hallatára visszaköpte a drága sört a korsójába, Noah pedig megfejelte az asztalt.

Nagyjából fél óra múlva éreztem, hogy megteltem az elfogyasztott sörökkel, így nagy nehezen átmásztam a bár leghangulatosabb társaságán, és a mosdó felé vettem az irányt. Bevett helyünk volt a Porcukor nevű kis kocsma, ahová edzések után gyakran beültünk. Nyilván nem állandósítottuk, de heti egyszer kénytelenek voltunk valahol kiadni a fáradt gőzt. 
Félrelöktem a mosdó lengőajtaját, és beléptem a masszív hugyszagba. A piszoárhoz érve hallottam, ahogy valaki az egyik piszkos vécében adja ki magából az elfogyasztott alkoholt. Gyorsan kicsavartam a törülközőt, majd kifele menet megmostam a kezem és magamra vigyorogtam a tükörben. Hogy lehet, hogy ez a szexbomba nem akad normális, lehetőleg nemi betegséget nem hordozó csajokra? Érthetetlen. 
Ahogy kifele igyekeztem a hányásszagból, egy alacsony, könnyű test ütközött nekem. Lenéztem, mire két hatalmas, kék szem meredt rám szemrehányóan. Legelőször az óriási szempillákat vettem észre, amelyek bölcsőbe fogták az óceánkék íriszt. Gyönyörűnek találtam.
- Bocsáss meg- ösztönösen oldalra léptem, hogy a lány elférjen mellettem. Csak aztán tudatosult bennem, hogy ez a férfi mosdó, így kiegészítettem a mondandóm.-, de ez a férfi vécé.
- Nagyszerű meglátás, akkor most megtapsollak- gúnyolódott velem. Meghökkentem. Rowan Markle-el a lányok nem gúnyolódni szoktak, hanem hanyatt dőlni előtte. 
- A magadfajta kislányoknak nem kéne így beszélni- dorgáltam meg huncutkodva. A lány szóra sem méltatott, lerakta a felmosóvödröt a csempére, és félrefújta a haját a homlokából. Abban a másodpercnyi csöndben kihasználtam az alkalmat, hogy alaposan feltérképezzem: középmagas volt, gyönyörű, kerek fenékkel. Jó, jó, de eskü ez volt az első, amit kiszúrtam. Aztán azt, milyen kis vékony a dereka. A haja világosbarna volt, a válláig ért, de nem tudtam volna pontosan megmondani, mivel fel volt kötve. Az arca köré hullott néhány hajtincs, amiket rendezgetett, vékony ujjaival. Mikor rám nézett, akkor láttam, hogy a szája is olyannyira húsos, hogy legszívesebben azonnal rávetettem volna magam.
Igen, ezt tette velem úgy négy korsó sör.

- Bámulsz még egy ideig, ahogy hányást takarítok, vagy kimész végre?- a hangja arcul csapott. Pislogtam néhányat, mielőtt közelebb léptem volna hozzá.
- Kissé kegyetlen meló, nem igaz?- mögé oldalaztam, mire felegyenesedett, és megperdült a tengelye körül.
- Nem mondom még egyszer, hogy húzz kifelé.
Szikrázott a szeme, és láthatólag meg akart fojtani. Nekem viszont annál jobban tetszett.
- Ha kikísérsz.

Tudtam, hogy ilyenkor mindig megvillan a szemem, ami a lányokat az őrületbe kergeti. Ezért ráadásnak még a számat is beszívtam, amit csak olyankor csinálok, ha nagyon ínyemre van a helyzet. A lány csípőre rakta mindkét kezét, ezzel még a panorámát is tökéletessé tette, hogy belássak a pólója kivágásán.
- Nem mondom még egyszer, hogy húzz innen a picsába. 
- Azt hittem, meggondoltad magad- incselkedtem vele, ami láthatóan nem vált be nála. 
Hogy ezt honnan tudom?

- Hé, haver, mi az a folt az arcodon?
Gondolhattam volna, hogy ha valaki, hát Fred egyből kiszúrja majd a hatalmas tenyérnyomot a jobb oldalamon. Megdörzsöltem az arcom, miközben leültem volna a helyemre.
- Csak viszketett, szerintem megcsípett valami.
- Azt hittem, megismerkedtél Juniperrel- vont vállat Noah, mire felkúszott a szemöldököm. Aha, szóval Juniper.
- Kivel?- adtam továbbra is az ártatlant. Noah az asztalra könyökölt, és a pult felé biccentett, mely üresen tátongott.
- Juniper az itteni mindenes- felemelte a mutatóujját, afféle "várd ki a végét, tesó" módon.- Ezt úgy értsd, hogy tényleg mindenes.
- Tényleg, mint...?- hogy a tökömbe lehet kémkedni feltűnés nélkül, öt korsó sörrel a fejedben?
- Pultozik, takarít, mocsok dögös, és állítólag pénzért bármit elvállal- böfögte Jason, majd oldalra fordulva csekkolta, hogy üres-e még a pult. Üres volt.- Egyszer beadnám.
- Várjunk, ha itt dolgozik, miért nem láttam még?- kérdeztem a srácokra nézve, mivel egy ideje már minden szombaton itt csövelünk.
- Fiatal vagy- röhögte válaszként Fred.- Nem álltál még elég kört.
Akaratlanul is egyet kellett értsek ezzel.

A taxi pontosan a házam előtt rakott ki, aztán ahogy elhajtott, magával vitte Cody-t és Jason-t, akiket később rak ki. Intettem egyet nekik, mielőtt a koranyári hűvösben beléptem volna a kapun. Visszacsuktam magam után a rácsot, és a kivilágított betonösvényen mentem a hatalmas bejárati ajtómig. Sokan meglepődtek, mikor azt hallották, mekkora házban éltem egyedül 23 évesen, de ilyenkor mindig büszkén kihúztam magam, és elújságoltam, mennyit dolgoztam azért, hogy ez a ház itt álljon most, minden pompájával és szobájával.
Ledobtam a kulcsaimat a márványpultra, besétáltam a nappaliba, és a kanapéra vetődtem. Még ahhoz is túl fáradt voltam, hogy felvonszoljam magam a szobámba.