Készen lett minden étel, én pedig fél kézzel ugyan, de meg tudtam teríteni.

- És láttad az utolsó részt? - kérdezte Yoongi-tól izgatottan apa, amikor beléptem a nappaliba.

- Még nem, uram - válaszolt illedelmesen Cukorka.

- Akkor mindenféleképpen nézd meg.

- Mi folyik itt? - néztem apára gyanakvóan.

- Beszélgetünk - vont vállat. Megerősítést várva, inkább Yoongi-ra néztem, aki csak halványan elmosolyodott, ezzel némán tudtomra adva; minden rendben van.

- Helyes - biccentettem.

- Gyertek enni - dugta ki a fejét anya az ebédlőből, mire mind a hárman egyszerre mozdultunk meg.

Leültünk az asztalhoz. Mellém ült Yoongi, velünk szemben pedig a szüleim. 

- Hú, de jól néz ki - csillantak fel apa szemei, ahogy végig nézett az asztalra helyezett ételeken.

Mind hozzá kezdtünk enni és őszintén szólva kezdett egy kicsit kínossá válni a csönd, ami ránk telepedett.

- Na és... - szólalt meg hírtelen apa, miután megköszörülte a torkát - Gondolom nehéz az Idol élet - nézett a barátomra érdeklődve.

- Valóban nem könnyű, de imádom a munkám - mosolyodott el a férfi.

- Gondolom van kevésbé fényes oldala is - csatlakozott anya is.

- Vannak olyan rajongók, akik nem tudják tiszteletben tartani a magánéletünket és betörnek a hotelszobáinkba, amíg távol vagyunk. Ellopják a dolgainkat, vagy ott maradnak amíg vissza nem érünk - mesélte a dolgokat Yoongi.

- Azta - csodálkozott anya döbbenten.

- Brutális lehet - csóválta a fejét apa is.

- Valóban nem kellemes - biccentett Cicuskám, majd egy falatot a szájba helyezett.

Meglepően jól telt az este, apa rendesen viselkedett és anyának is hálás vagyok, amiért főzött. Vacsora után még egy bő fél órát beszélgettünk a nappaliba, majd mivel már majdnem kilenc óra volt, úgy döntöttünk távozunk.

- MinJi, biztos, hogy ne rakjak el neked sütit? - nézett rám kérdőn anya az ajtóból.

- Igen - mosolyogtam.

- Na és te Yoongi? Vigyél a fiúknak is - vetette fel az öteltet anya mosolyogva.

- Oh, tényleg - jutott eszembe - Akkor csomagoljunk nekik - léptem vissza anyával az oldalamon.

Eper tortát csinált anya, mert tudja, hogy az a kedvencem. Még maradt bőven, így nagyjából a felét eltettük egy műanyag tárolóba.

- Viseld mindig gondját - hallottam meg apa hangját.

- Ez csak természetes - mondta Yoongs - Szeretem a lányát és sosem hagynám el - tette hozzá.

Anyával össze néztünk és mind a kettőnk arcán ott virított egy széles mosoly. Sóhajtottam egyet, majd miután rápattintottam a fedelet a dobozkára, elindultam a kijárat felé.

- Majd beszélünk - öleltem meg apát, aki egy puszit nyomott a fejemre.

- Lassan már elmehetnénk megnézni valami jó filmet - borzolta össze hajamat.

- Mindenképp - biccentettem nevetve.

- Szia anya - öleltem át őt is - Köszönök mindent.

- Ugyan - legyintett.

- Viszont látásra. Örültem a találkozásnak - hajolt meg Yoongi.

- Szervusz. Mi is nagyon örültünk. Gyere máskor is - intett egyet anya, amikor már a kapunál voltunk, mire a férfi bólintott.

Beültünk a kocsiba, bekötöttük magunkat, Yoongs pedig elindult.

Egy ideig csendben ültünk egymás mellett, de nem bírtam sokáig, hogy ne szólaljak meg.

- Annyira édes voltál, olyan cukin beszéltél velük, megválogattad a szavaidat és még sosem láttalak ilyennek, de amúgy ez az éned is nagyon tetszik - hadartam el egy szuszra, mire halkan elnevette magát - Szerintem imádnak téged, legalábbis anya ő teljesen, de szerintem apu is - ecseteltem neki boldogan... Mert az voltam.

- Örülök neki - pillantott rám, majd tekintetét ismét az útra vezette - Rendesek mind a ketten. Jó volt látni, hogy anyád is normálisan viselkedik. Mármint... - kezdett volna magyarázkodni, de félbe szakítottam.

- Tudom mire gondolsz. Igen, valóban jó volt. Szerintem még sosem láttam ilyennek - mosolyodtam el - Köszönöm - néztem rá hírtelen.

- Mit? - értetlenkedett összeráncolt szemöldökkel.

- Azt, hogy ilyen édesen viselkedtél - pislogtam nagyokat.

- Nem vagyok édes - forgatta szemeit - De amúgy szívesen. Semmiség. Legközelebb te jössz el az én családomhoz. Bár az messze lesz, mert túrné előtt nem nagyon lesz rá alkalmam - sóhajtott egyet gondterhelten, mire szomorú mosollyal az arcomon megsimogattam a vállát.

- Hiányozni fogsz - döntöttem neki a fejemet az ülésnek, úgy, hogy felé legyek fordulva.

- Hosszú ideig nem leszek itthon - bólintott.

- Ha tehetném veled mennék - túrtam bele hajába.

______

A házamnál leparkolt Yoongi, majd felém fordult.

- Sok dolgom lesz, még van néhány dal, szöveg, alap, amit be akarok fejezni, mielőtt elmegyünk, meg egy csomó próba és megbeszélés is lesz, szóval lehet, hogy kevesebbet leszek elérhető - nézett szemeimbe.

- Okés - bólintottam - Majd hívj, ha ráérsz - adtam egy puszit az orrára, mire halványan elmosolyodott. Jobbjával tarkómhoz nyúlt és úgy húzott magához közelebb. Ajkait enyéimhez nyomta, én pedig azonnal viszonoztam csókját, miközben puha tincseivel játszadoztam.

- Egyébként - húzódtam el - A szülinapdon már nem lesztek itthon, szóval hamarabb szeretném megünnepelni - simogattam meg arcát.

- Nem kell emgünnepelni - vont vállat,

- Dehogy is nem - csattantam fel - Már van is ötletem, hogy mit fogsz kapni tőlem - vigyorogtam.

- De nem kell semmi - rázta meg a fejét - Nekem az pont elég, hogy itt vagy - adott egy rövid csókot.

- Nem baj, én akkor is szeretnék neked ajándékot venni - legyintettem.

- Makacs - sóhajtott Yoongi.

- Na jól van, megyek. Próbálj meg azért majd pihenni is.

- Oké - biccentett, majd ismét közel húzott magához, hogy adjon egy búcsú csókot, de ezúttal nyelve is csatlakozott; bejutást kérve számba, amit meg is adtam neki. 

- Jó éjt - mosolyodtam el.

- Neked is, baba -simított rá combomra.

- A fiúkat üdvözlöm és mindenképp írd meg, hogy ízlett e nekik a torta - szóltam neki vissza, miután kiszálltam.

- Oké - biccentett.

Mosolyogva néztem, ahogy elhajt az autó, benne a barátommal.

Sóhajtva léptem be a házba, ahol kutyusom boldogan jött elém, hogy üdvözölhessen.

- Szia nagyfiú - simogattam meg azonnal a fejét, majd magamhoz is öleltem. 

Levettem a cipőmet, ledobtam a táskámat a nappaliban, majd a konhyába véve az iránt kinyitottam a hűtőt. Szerencsére még volt házi kimchi, amit nem olyan rég kaptam anyáéktól. Főztem hozzá rizst és egy tükör tojást is a tetejére, majd a kanapén ülve jóízűen elfalatozgattam. Miután befejeztem a kajálást, adtam enni Mackónak is, én pedig miután elmosogattam vettem egy meleg zuhanyt.

Nagyjából tizenegy óra felé feküdtem le, mivel nem tudtam abba hagyni a sorozatomat amit pár napja kezdtem el. 
Mackóval az ágyam végében nyomott el az álom.

__________________________

Hi everyone! ^^ itt is lenne a folytatás, ha tetszett, akkor szavazzatok és írjatok meg kommentben véleményeiteket.
Remélem jól telnek napjaitok. Jön a hideg idő, úgyhogy öltözzetek melegen 💜💜

~Zsuni~