A következő rész, elszórtan 16+-os párbeszédjeleneteket tartalmazhat. Mindenki csak saját felelősségre! <3

Húha, hát elég sok dolog történt az elmúlt egy hétben, amiket így hirtelen nem is tudok hova tenni. Kezdve azzal, hogy Dong Yi visszatért Párizsból és most a drágalátos unokatesójával együtt uralják az egész ügynökséget. Chin a markukból eszik, mivel mostmár több pénzhez juthat. Majdnem az egész család benne van a business-ben és többet fizetnek. A férfi még csak csúnyán nézni sem mer rájuk. Hiába rúgná ki őket, annyi pénzük van, hogy simán vissza fizetik mind a két boszorkányt, akár kétszer is.

Épp indulás előtt voltunk, már kifelé indultunk az épületből, amikor Dong Yi csak úgy szimplán nekem rontott. Kicsit erősen elhasaltam a földön és be vertem mondjuk úgy mindenem. Egyfolytában azt hajtogatta, hogy nekem miért kell mindenhol ott lennem. Tudtam, hogy meg van őrülve, de most ezt a kirohanását nem értettem. Amikor a menedzserei sikeresen le cibálták rólam, Kwang elmagyarázta, hogy azért pipa rám, mert Párizsban a kifutón nem rá, hanem rám vártak. Először csak szimplán furcsán néztem és még mindig össze voltam zavarodva, de nem sokkal később le esett, hogy lehet, hogy az apja intézte el, hogy helyettem ő menjen el. Kicsit dühös lettem és legszívesebben vissza mentem volna, hogy szépen móresre tanítsam, de annyiban hagytam és folytattam utam. Úgy voltam vele, hogy ezzel majd foglalkozom akkor, ha haza jöttem.

A repülőn volt egy szép rohamom, amit végül sikerült csillapítani, de a hosszú út csak rontott a helyzeten és mire végre landoltunk, úgy éreztem magam, mint a mosott szar.

A hotelban csak két órára tudtam lehunyi a szemeimet, az idő eltolódás valahogy most fejen vágott, ráadásul az esés miatt is sajgott mindenem.

A február 14-ét viszont már tűkön ülve vártam. Kíváncsi voltam, hogy Yoongi mit szól a képekhez és nagyon reméltem, hogy a fiúk még csak véletlenül sem néztek bele. Ha meg igen, el töröm a karjukat.

Lassan ugyan, de eljött a pillanat, amikor a hős lovagom rám írt. "Amint csak tudsz, hívj fel". Csak ennyi állt az üzenetben, de pontosan tudtam , hogy miért írta. Más esetben már meg ijedtem volna, de most tudtam miért volt kiakadva.

Egy magabiztos mosollyal a fejemen tárcsáztam a számát az egyik szabad pillanatomban, amikor nem a sminkemet csinálták a lányok.

- Mik ezek? - vette fel majdnem azonnal és szólt bele enyhén dühös hanggal.

- Micsodák? - tettettem a tudatlant.

- Tudom, hogy tudod hogy miről beszélek, baba - hangjából ítélve már legalább kétszer magához nyúlt. Ideges és feszült volt, amiből arra következtettem, hogy bejött neki a kis ajándék.

- Tetszenek? - haraptam be a számat szórakozottan.

- Hogy tetszenek e? - emelte fel egy pillanatra a hangját. Már nagyon nem bírt magával, de nem voltam a közelbe, ezért ki kellett bírnia.

- Ezt egy igennek veszem - bólintottam elégedetten.

- Egyáltalán mikor volt erre időd?

- Már hetekkel ezelőtt meg csináltuk a képeket. És ne aggódj, egy lány fotózott - előztem meg aggodalmát, melyszerint esetleg Sung lőtte a képeket. Természetesen még csak meg sem fordult a fejemben, hogy őt kérem meg.

- Azta... - sóhajott egyet feszülten - Már kétszer vettem hideg zuhanyt, de semmi nem segít. Még jó, hogy mára már mindennel végeztünk, különben álló farokkal rohangálhatnék - hadarta el egy szuszra.

- Szeretem, amikor így pörög a nyelved - mosolyodtam el, direkt kétértelműen megfogalmazva a mondatot.

- MinJi - morogta.

- Tényleg, említettem már, hogy mennyire be indít a nyelv technikád? - húztam fel fél szemöldököm.

- Miért? - suttogta inkább csak magának.

- És hogy mennyire imádom amikor rappelsz? Ahogy a színpadon tánszolsz és mozgatod a tested - folytattam tovább - Ahogy kidugod az ízletes nyelved a mézédes ajkaidon. Ahogy a kívánatos nyakadon végig folyik egy izzadságcsepp, ahogy hátra simítod a hajadat.

- Hagyd abba - nyögött fel.

- Tudom, hogy élvezed. Ott a maci, amit adtam, talán még érezni rajta az illatomat. Vedd magadhoz, hunyd le a szemed. Olyan, mintha én lennék ott melletted. Mondjuk leszopni nem fog, de meg teszi - vontam vállat.

- Ezt még egyszer nagyon vissza kapod.

- Én minden nap vissza kapom. A videók, amik terjednek rólad az interneten elég szép számban vannak, ráadásul van közte olyan, amire éjszakánként szívesen masztizok - közöltem vele nemes egyszerűséggel, ami ezidáig még csak háromszor történt meg, de arról neki nem kell tudnia - Szóval ne aggódj én napi szinten szenvedek.

- Mintha én nem szenvednék - háborodott fel - Amikor olyan képek készülnek rólad, ahol alig van rajtad ruha, és hozzá tenném, engem sosem öltöztetnek fel hiányosan.

- Már meg bocsáss, de engem sem - vágtam rá sértődötten.

- Csak az én jogom lenne látni a formás feneked, errefel rád adnak egy falatnyi shortot - szörnyűlködött, megint inkább csak hangosan gondolkodva.

- Csak az én jogom lenne megfogni a kezed, de te a fan meeting-eken kitudja hány csaj kezét fogdosod - vágtam vissza neki egy olyan témával, amit már meg beszéltünk.

- Már nem is emlékszem rájuk, na meg...

- Meg ki tudja hány csinos staff tag dolgozik a Big Hit-nél - szakítottam félbe.

- Na és akkor én mit mondjak? Sung neve rémlik még esetleg?

- Ő egy senki - ráztam meg a fejemet - Na és amikor kavartál Cho-val? - jutott hirtelen eszembe.

- Nem kavartam vele - ellenkezett rögtön.

- Pedig jól el voltatok - húztam össze résnyire szemeimet, bár tudtam ezt ő nem látja.

- Már el mondtam, hogy csak azért, hogy téged féltékennyé tegyelek - ismételte el legalább huszadjára.

- És ha megint együtt fogunk dolgozni, folytatod? Csak mert senki nem tudja, hogy együtt vagyunk - vetettem fel.

- Hát akkor a látszatot fenn kell tartani - viccelődött.

- El veszem a képeket - fenyegettem meg.

- Vissza szívtam - vágta rá kapásból.

- És ki tudja hogy kit nézel meg meg magadnak a színfalak mögött - folytattam tovább a "játékunkat".

- Képzeld, amikor sminkelnek nem a stylistom seggét bámulom.

- Fú, csak egyszer tudjam meg, hogy valakire is ferde szemmel nézel - csóváltam a fejemet - Mondanám, hogy kiheréllek, de még szükségem van rá - mondtam a plafont bámulva, mire Yoongi el röhögte magát.

- Amúgy milyen Kalifornia? - váltott témát.

- Szép. Csak túl sok mindenre nincs időm. Képeket csinálok, ápolom a közösségi oldalaimat és próbálok néhány videóanyagot is felvenni. És tömöm magam minden jóval - vontam vállat - Otthon minden oksi?

- Igen. Csak már vissza jöhetnél.

- Még nem fogok egy kis ideig - nevettem el magam.

- Indulásnál minden rendben volt? - kérdezte.

- Persze - biccentettem. Végül is csak egy aprót füllentettem.

- És miért nem mondod el az igazat? - sóhajtott. Öcsém, ez honnan tudja, hogy mi volt Dong Yi-val??

- Ez nem ér - dobbantottam egyet a lábammal - Kitől tudtad meg? - forgattam szemeimet.

- A madarak csiripelték - közölte egyszerűen - Nagyon meg ütötted magadat? - kérdezte lágyabb hangon.

- Nem, csak egy kicsit. Azért nem akartam el mondani, mert nem történt semmi. Tudom, hogy milyen stresszesek a napjaid, nem akarlak még ezzel is fárasztani, amikor nem is történt semmmi baj. Többször is verekedtem már a csajjal, most pedig tényleg semmi nem volt - magyaráztam.

- Te csak miattam ne aggódj. Azért vagyok, hogy el mondd, jó? Minden, ami veled kapcsolatos, fontos és érdekel. Világos?

- Ühüm - biccentettem - De jobb ha tudod, hogy igen is aggódom érted. Folyamatosan. Úgyhogy még csak ne is próbálj el lökni magadtól ezzel a dumával, mert elárulom, hogy nem fog menni. Szeretlek és törődöm veled, mert hát ez a barátnők dolga - próbáltam valami nyálas, de szép szöveget össze hadobálni.

- Nem hiába imádlak - sóhajtott egy nagyot, amire akaratlanul is felébredt az állatkert a gyomromban.

Közben Sang oda intett nekem, hogy lassan hagyjam abba a telefonálást és vonszoljam magam a helyemre, hogy folytathassuk.

- Mennem kell, vége a szünetemnek.

- Vigyázz magadra.

- Neked meg jó élvezkedést a képeimhez - cuppogtam kettőt a telefonba.

- Khm - köhhintett egyet.

- Puszi - köszöntem el.

- Szia Jagi - tette le.

Na de ez után természetesen semmi jó nem fogadott az nap és azon a héten sem. Lássuk csak... Anya megint fel bukkant, Sung tovább folytatta a kamu kapcsolatunk terjesztését, amiben Dong Yi segédkezett neki. Sőt, az a kis ribanc megzsarolt, az unokatestvérével egyetemben. Ráadásul mindazok után, hogy még el is intézte, hogy Párizsba a kifutóra ő menjen el helyettem. Csodás, nem?

Hi everyone!^^ Ugye milyen gyorsan hoztam a következő részt? :D Még én is meglepődtem. De ne szokjatok hozzá :'DD
Nem tudtam el dönteni, hogy rakjak e rá jelölést (16+) vagy ne, de végül tettem, jobb a békesség.
Remélem tetszett, ha igen, akkor szavazzatok és írjátok meg kommentben a véleményeteket ^^
Puszilok mindenkit <3

~Zsuni~