Nem állítottam ébresztőt, mivel a gépem csak este hétkor indul, így mondhatni ráértem.
A tegnapi hancúr után nem kicsit voltam fáradt, ezért csak akkor keltem fel, amikor a mellettem békésen szunyókáló Yoongi mocorogni kezdett.
Valamit biztos álmodhatott, mivel szemei csukva voltak.

Hajamat hátra fogva egy az éjjeli szekrényen talált hajgumival hajoltam oda arcához, hogy nyomják rá egy puszit. Nem akartam felébreszteni, hisz tisztában voltam vele, hogy mennyire imád aludni, és hogy mennyire utálja ha valaki megszakítja e tevékenység végzése közben.

Vissza hajtottam a fejemet a párnára és nagyokat pislogva kezdtem el az arcát vizslatni. Puha ajkai enyhén elnyíltak egymástól, dús tincsei szemébe lógtak, egyik kezével pedig az én derekamat karolta át.

Órákig bámultam volna még, de a hasam egy halk korgással jelezte, hogy ideje enni valamit, így hát óvatosan ki másztam mellőle és magamra kapkodva fehérneműimet ki csoszogtam a konyhába.

Meg melegítettem két croissant-ot, amit még apától kaptam, amikor nála voltam, majd ketté vágva megvajaztam azokat. Raktam bele bacon-t, sonkát és sajtot, majd be dobtam a sütőbe egy pár percre. Főztem hozzá két tojást, amit felszeletelve szintén bele raktam a finomságba.

A második kávét készítettem, amikor hirtelen hideg ujjakat éreztem meg a derekam körül. Ugrottam egyet és majdnem levertem a poharat, amit kikészítettem.
Kicsit félre fordítottam a fejemet, hogy támadóm szemébe nézhessek, de Yoongi a nyakamba fúrta a fejét, majd kifújta az addig bent tartott levegőt, ami közvetlen a bőrömre érkezett, így automatikusan felhúztam a vállaimat a csikis érzésre.

- Tudod, hogy milyen rossz volt úgy ébredni, hogy nem vagy mellettem? – dörmögte mély, álmos hangján, mire elmosolyodtam.

- Nem akartalak felkelteni. Tudom, hogy szeretsz aludni – nyúltam hátra, hogy bele túrjak puha tincsei közé.

- De téged jobban szeretlek az alvásnál – húzott magához közelebb a hasamnál fogva.
Szívem kihagyott egy ütemét és hirtelen nem tudtam, hogy mit mondjak. Döbbenten álltam egy helyben és csak pislogtam. Ez be talált.

Egy hatalmas vigyorral az arcomon fordultam meg, ezzel szembe kerülve a barátommal, aki álmosan tekintett le rám.

- Ez irtó aranyos volt – simítottam rá arcára, amit egy apró mosollyal reagált le, majd egy puszit nyomott a számra. 

- Mostantól csak ebben a szerelésben lehetsz itthon – hajolt fülemhez, hogy bel suttogja a szavakat. 

- És ha több ruhadarab lesz rajtam? – vontam fel fél szemöldököm. Yoongi beszívta a levegőt, majd szakadozottan kifújta azt. Ki dugta nyelvét, hogy megnedvesítse puha ajkait, majd egyik kezét vállamra tette és végig húzta karomon úgy, hogy közben direkt lesimította a melltartó pántomat.

- Akkor kénytelen leszek le venni rólad – fúrta barna tekintetét az enyémbe. 

Szóra nyitottam a számat, de hangos zenélés ütötte meg a fülünket, ami a szobámból jött. Csörgött Yoongi telefonja. A férfi szemforgatva nyomott egy rövid csókot a számra, majd lustán a hang irányába csoszogott, én pedig folytattam az elkezdett tevékeységemet. 

Ki tettem az asztalra a két tányért és a poharakat is az evőeszközökkel együtt. Kezdtem fázni, ezért kicsit rá rontottam az amúgy telefonáló barátomra. Az ágyon volt el terülve, de érkezésemre félig felült. A mobilját a jobb füléhez tartva néha bele szólt és válaszolt a feltett kérdésekre. 

Kinyitottam a szekrényt, hogy egy pulcsi után kutakodjak, de hirtelen eszembe jutott, hogy minek? Hisz ott van Yoongs felsője, amit még tegnap este dobott el valamerre. Ki másztam a ruháim közül és csípőre tett kézzel körül néztem. Azonban véletlenül sem tudtam figyelmen hagyni Cukorka éhes tekintetét és enyhén beharapott száját, ahogy testemet vizslatta. Úgy legeltette rajtam a szemét, mint valami kirakaton. Mondanám, hogy zavarba jöttem, de inkább csendben maradok.

Az ágy mellett ki is szúrtam a keresett holmit, így oda sétálva felkaptam azt a padlóról és magamra rángattam. A combom közepéig ért és hosszú volt az ujja is, de amúgy is szerettem a bő fazonú pulcsikat, ráadásul ennek valami fenomenálisan jó illata volt. 

Mielőtt még ki mentem volna a helyiségből fel kaptam a telefonomat és rá néztem Yoongi-ra, majd mosolyogva kinyújtottam rá a nyelvemet.

Az asztalnál bekapcsoltam a telefonomat és pár másodperc múlva már fel is ugrott egy üzenet, amit a menedzsereimtől kaptam. Meg is nyitottam, de miután az órára pillantottam annyira nem örültem. Azt írták benne, hogy ma háromra itt vannak értem, kicsit hamarabb elindulunk, mert még előtte be kell mennünk az ügynökséghez. 

Kettő múlt öt perccel és még sehol sem jártam. Való igaz, hogy a ruháimat már be csomagoltam, de a tisztasági szerek és egyáb papírjaim még mindig szana szét voltak a házban. Nem mellesleg a vieókkal is rendesen el maradtam. Fel pattantam és a fürdőbe siettem, hogy össze rakjam a cuccaim. 

- Jagi – hallottam meg Yoongs hangját a konyhából, mire egy rakat hülyeséggel a kezemben oda mentem hozzá, majd már fordultam is meg, hogy a szobában lévő bőröndbe tegyem a cuccokat – Mit csinálsz? – követett.

- Írt Kwang, hogy háromra itt vannak.

- Még csak kettő van.

- Nem nem nem. Már kettő múlt – javítottam ki.

- És? – vont vállat lazán.

- Még egy csomó mindent nem raktam el – vettem magamhoz a táskámat, hogy bele tegyem a laptopomat, töltőket és a fülhallgatómat is. Az útlevelemet és az irataimat is bele tettem, mivel azok már ki voltak készítve az asztalra

- Jajj, ne aggódj már annyit – hajolt le hozzám, majd bele puszilt a nyakamba – Mikor indul a géped? 

- Hétkor.

- Akkor meg? Még bőven ráérsz – legyintett.

- Előtte még be kell mennünk az ügynökséghez. Meg akartam kérdezni Chin-t, hogy mi van a kamu kapcsolatommal – álltam fel a földről.

- Egyszer még agyon verem azt a gyereket - motyogta dühösen orra alatt, ezzel Sung-ra utalva, mire elmosolyodtam és nyaka köré fontam karomat.

- Nem versz te agyon senkit – nyomtam egy puszit az orrára. 

- Pedig igazán rá férne – sóhajtott egyet.

- Tőlem már kapott egyet – csúszott ki a számon.

- Hogy hogy? – ráncolta szemöldökét.

- Csak mert fel idegesített – füllentettem. 

- Mivel? – faggatózott tovább.

- Már nem emlékszem – vontam vállat.

- MinJi- nézett szemeimbe kérdőn –Te nem ütsz meg senkit csak úgy.

- Nem történt semmi. Csak már kijárt neki.

- Nem mondasz igazat. Miért nem? 

- Mert nem lényeg - fontam keresztbe magam előtt kezeimet.

- Igen is az – vágta rá.

- Fogdosott, vagy is nem fogdosott, csak rá csapott a fenekemre én meg vissza kézből le kevertem neki egy pofont – hadartam el.  Yoongi szemöldöke nagyjából a plafonig szökött és egy darabig pislogni is elfelejtett – Nem akartam elmondani, mert nem volt semmi, csak pofátlan volt, de ennyi. Kérlek ne legyél mérges – néztem rá boci szemekkel, mire egy pöppet meg enyhült az arca.

- Nem haragszom – csóválta meg a fejét – Arra a gyökérre viszont annál inkább – feszült meg állkapcsa – Megy veletek ma? 

- Ühüm – bólintottam, mire csak egy nagyot sóhajtott – De ott lesznek Sang-ék és a staff tagok is, nem lesz semmi baj – fogtam két kezem közé az arcát. 

- Jó – egyezett bele nagy nehezen – Egyszer nagyon meg keserüli ez a kis féreg.

- Nem csinálhatsz vele semmit. Több okból kifolyólag. Kezdjük mondjuk ott, hogy Idol vagy, tehát még csak csúnyán sem nézhetsz rá, folytatva azzal, hogy senki nem tudja, hogy együtt vagyunk, emlékszel? – világosítottam fel.

- Igen – adta be a derekát, majd át karolta a derekamat és magához húzott. 

Hajába túrtam és egy kicsit felflé nyújtózkodtam, hogy elérjem puha párnáit. Ajkaimat övéire tapasztottam, hogy megkapjam a várva várt csókomat, amit rögtön el is mélyített azzal, hogy balra döntötte fejét és elnyitotta száját, kidugva nyelvét.

~Yoongi szemszöge~

Semmi kedvem nem volt haza menni, hogy a többiek hülyeségeit hallgassaam azzal kapcsolatban, hogy MinJi-nél töltöttem az éjszakát, pedig muszáj volt, ugyanis a barátnőmnek mennie kellett. Most megint nem találkozunk egy ideig és bele sem merek gondolni, hogy már nyakunkon van a túrné, aminek jóvoltából majdnem egy fél évig nem látom. Fogalmam sincs, hogy hogy fogom túl élni. 

A dormba érve le dobtam a cipőmet és egyenest a szobám felé siettem, hogy elkerüljek mindenféle kellemetlen kérdést, de az éhségem erősebb volt, így először a konyhába mentem. Jin felhívott már korábban, hogy érdeklődjön, szándékozok e még ma haza jönni, mivel hogy akadna néhány tenni való. Már akkor elkezdett mindenféle nagytesós hülyeséggel zaklatni, de amikor meg pillantott a pult mögül rendesen felcsillantak a szemei.

- Hyung, hagyjál – vágtam közbe, még mielőtt bele kezd bármibe is.

- Yaa! – nézett rám dühösen – Fiatal ember! Nem gondolod, hogy illene rendesen köszöntened a banda legidősebb tagját? – tette csípőre kezeit.

- Nem – vágtam rá, miközben kivettem a hűtőből egy megmaradt pizza szeletet és már indultam is volna, hacsak Jin nem áll elém.

- Nem is szeretnél mesélni? – kérdezte egy kicsit sértetten.

- Miről is? – vontam fel unottam szemöldökömet. 

- Hogy milyen volt az estéd – jött oda hozzánk vigyorogva Hoseok is, mire csak sóhajtottam egyet. 

- Mellesleg nem ehetsz a szobádban, ezt már megbeszltük – vetett rám egy szigorú pillantást a legidősebb, mire szemforgatva ültem le az asztalhoz.

- Naaaa? – ült le mellém Kookie, aki időközben előkerült valahonnan. Nem lepüdtem meg, tegnap amikor elmentem itthonról mindenki tudta, hogy MinJi-hez megyek és gondolom nem feltételezték, hogy majd egy hotelban töltöm az éjszakát.

- Ohh, itt a mi kis nőcsábászunk – tért be a helyiségbe Namjoon is, aki úgy tűnt, hogy most nagyon jó kedvében van.

- Szia hyung, mizu van? – csapódott le a másik oldalamra Tae.

- Nem mondod, hogy ott aludtál – követte Jimin is.

- Ha tudtam volna, hogy ennyire fárasztóak lesztek, haza se jövök – sóhajtottam.

- Jó az ágyban? – könyökölt az asztalra Kook.

- Jeon Jeong Guk – rivallt rá Jin azonnal. Nem mintha ő nem kérdezte volna meg.

- Csak azt áruld el, hogy milyen volt? – vonta fel fél szemöldökét a csapat vezetője.

- Jó – bólintottam.

- Bővebben? – tárta szét karját Hobi.

- Kurva jó – haraptam bele a pizzába.

- Nem úgy volt, hogy mindent meg osztunk egymással? – tette a szívére a kezét Tae.

- Szerintem ez senkire nem tartozik – ráztam meg a fejemet.

- Dehogyisnem. Ránk – mutatott magára Kookie.

- És még is mire vagytok kiváncsiak? Hogy milyen pózokban csináltuk? – néztem rá unottan.

- Például – biccentett Jimin.

- Ők még túl kicsik ehhez – suttogta oda nekem Jin.

- Nem is – vágta rá sértetten a maknae.

- Ha akarnám is csak Hoseok-nak vagy Namjoon-nak mondanám el – közöltem a társasággal.

- És én? – háborodott fel Jin.

- Te túl perverz vagy – legyintettem.

- Csak széleskörű a fantáziám – puffogott.

- Jó. Én viszont most megyek – álltam fel, majd minden további nélkül a szobámba vonultam.

Be kulcsoltam az ajtót, hogy nehogy valaki rám rontson, ugyanis elő fordult már egy párszor, hogy a kisebbek csak úgy kopogás nélkül be nyitottak, amit nem szeretek.

Egy nagy sóhajtás kíséretében heveredtem le a puha ágyamra. A plafont bámulva hagytam, hogy elő törjenek az emlékek a tegnap estéről. Szerintem még sosem volt ilyen szenvedélyes és varázslatos szeretkezésem senkivel. Mondjuk még sosem voltam ennyire szerelmes, mint most. Annyi biztos, hogy Kim MinJi-vel megnyertem a világ összes kincsét. Most már Ő jelenti számomra a világot. Végérvényesen bele szerettem. Imádom.

Hi everyone!^^ 
Igen, tudom, egy szót se mondjatok, kishíjján megint egy hónapja volt utoljára rész, pedig nagyo igyekeztem, de még mindig hátra van egy vizsgám és egy szóbeli érettségim. Aztán van még néhány elintézni való (vizsgálatok meg ilyenek)és megyek Angliába *-* Onnan majd meg próbálok részt írni, de nem ígérek semmit. A bátyámat ismerve elég sűrű programom lesz :'D

Kicsit uncsi lett ez a rész, de ígérem, innen már majd (talán) beindul a dolog. Ha tetszett akkor szavazzatok és írjátok meg kommentben a véleményetek ^^
Bocsánat, amiért ilyen ritkán van mostanában rész, de mint azt már említettem, mindeközben egy (illetve több) történeten is dolgozok per pillanat, amiket majd szépen sorban publikálni fogok, de előbb ezt szeretném befejzni.
Milyen lesz a bizi? Mi a tervetek a nyárra?További szép napot :* 
~Zsuni~