Túl vagyunk a szilveszteren is, és ismét javában melózok. Yoongi még nem hívott el sehova, még csak szóba sem hozta. Sok dolga van neki is, tudom, tisztában vagyok vele, következő hónapban adják ki az új albumot, de egy kicsit azért rosszul esik és nem tudom hova tenni. Ennek ellenére azért tartjuk a kapcsolatot. Nem tud minden nap átjönni és én sem tudok mindig ott lenni náluk. Telefonon minden nap beszélünk és Twitteren is aktívak vagyunk. Már amennyire az időnk engedi.

A fiúkkal készült képeinknek a vártnál nagyobb sikere lett. Ismét felmerült az ötlet, mely szerint csinálni kéne egy közös terméket. Ez úttal most egy megbeszélés is volt ezzel kapcsolatban és már tervezik a mintát, amit hamarosan nekünk is meg mutatnak, hogy jóváhagyjuk.

Japánban kishíján ott maradtam, ugyanis meglátogatott egy szép roham. A pipámat természetesen a hotelben hagytam, így ott alig tudtak velem mit kezdeni. Kwang el is rohant, hogy a három utcával és két kereszteződéssel arrébb lévő szállásunkról el hozza a segédeszközt. Ez mind szép és jó, csak mire vissza ért, már le nyugodtam. Sikerült szabályoznom a légzésem, még úgy is, hogy majdnem elájultam.
Mindegy is, túléltem, itt vagyok, ez a lényeg.

Szerintem még soha életemben nem láttam olyan gyönyörű helyet, mint Bora Bora. Elképesztő, varázslatos, káprázatos, lenyűgöző. Nem tudom jobban fokozni.
Nagyon jó idő volt és jól éreztem magam. Vagy is... Majdnem.
Nem is élet az, ha nincs aki idegesítsen, nem igaz?

Sung végig a nyomomban volt, sosem hagyott békén, kérdezősködött és arról beszélt, hogy már mennyire várja a randit. Próbáltam le rázni, de ezt a pasit lehetetlen. Így hát közöltem vele, hogy hagyjon békén, mert egész egyszerűen leütom a francba és akkor majd befogja. Erre elhallgatott és ott létünk alatt többet hozzám sem szólt.
Na és hogy minek volt ott egyáltalán? Rohadt jó kérdés, erre csak azt az egy választ találtam, hogy miattam. Ez a fiú meg akar magának szerezni és addig nem nyugszik, amíg az övé nem leszek. Valóban igent mondtam neki egy randira, de akkor még koránt sem gondoltam, hogy Yoongi-nak is tetszem. Sung semmi több számomra egy munkársnál. Csak egy barát.

A karácsonyt végül itthon töltöttem, mert apa influenzás lett. Nem, nem kért bocsánatot, nem hívott fel, nem üzent és nem jött át. Hee-től kaptam egy SMS-t, mely szerint apa beteg, így nem megyünk sehova. Rejtély, hogy honnan szerzte meg a telefonszámom, de nem is érdekel. Minden nap át mentem, de sosem léptem be a küszöbön. Byul, vagy Hee mindig elvették a kaját, amit vittem, de ennyi volt. Megkérdeztem, hogy hogy van apu, ők mindig le reagálták valamivel, majd a pofámba csapták az ajtót.

Úgy gondoltam, hogy hiába változott meg és felejtett el engem, még mindig az apukám, aki felnevelt, aki mellettem állt jóban rosszban, ezért kötelességemnek éreztem meglátogatni, még ha nem is minősült annak a cselekedetem.
Lehet, hogy már soha nem lesz olyan a kapcsolatunk, mint régen volt. Hogy nem fogunk együtt kocsikázni, mint régen, amikor csak beültünk és mentünk, amerre vitt az út. Nem fogunk együtt filmezni és fikázni a színészeket, mint ahogy mindig is csináltuk.
Új életet kezdett és én ebbe már nem fértem bele. Hee és Byul felváltották a helyemet és elfeledtetik a szülőmmel, hogy milyen is ő valójában. Az alkohol valószínűleg a legjobb barátja lett, ami miatt nem tud tisztán gondolkodni.
Ha akarnék se tudnék már rajta változtatni. Ő már ilyen. És ilyen is marad.

Haneul kivételével senkitől nem kaptam ajándékot karácsonyra, de egyáltalán nem is bántam. A fiúknak egyenesen megtiltottam, hogy bármit is adjanak, a menedzsereimnek pedig el mondtam, hogy elég volt az, hogy egy plusz hetet ott maradtunk a szigeten.

Még csak január első hetében járunk, de már meghirdették a cégben a szokásos "Valentin-napi ajándék a párodnak" című fotózást. Nem érted? Várj, elmagyarázom.
Olyan képeket csinálnak rólunk ilyenkor, amitől ha meglát a szerelmed, úgy beindul, hogy Alaszkában nem éred utol. Fogalmazzunk egyszerűen: szexi. Ennyi. Ruhában, ruha nélkül, vizesen, stb. A cégen belül bárki, még a takarító is jelentkezhet rá. Ez a frappáns cím egyébként Chin ötlete volt. Elmondása szerint "roppant kreatív".

Nem volt jobb dolgom, az e heti munkámmal már kész voltam, már csak megbeszélések voltak hátra, de semmi több, ezért minden mindegy alapon én is felírtam a nevemet az egyik folyosón elhelyezett lapra. Nincs senkim, de majd ha lesz, még jók lehetnek ezek a képek.

A csatornámra felkerült egy újabb cover, egy kérdezz felelek, aminek a 86%-a a Bangtan fiúkkal volt kapcsolatos és egy vlog is. Sajnos nem volt túl sok időm videózni.

Négy órára értem haza, de még tele voltam energiával, ezért elvittem Mackót sétálni. Őrült neki, mert már egy kis hó is volt. Mindig is szerette a telet, ellentétben velem. Utáltam ezt az évszakot, olyan sötét volt és fagyos. Alapból fázós vagyok, hát még mínuszban.

Nem voltunk kint sokáig, de már besötétedett, mire vissza értünk. Már az ajtónál álltam, amikor is észre vettem, hogy ég a nappaliban a villany. Ha hülye lennék is emlékeznek rá, hogy mindenhol lekapcsoltam a világítást. Haneul ma dolgozik, úgyhogy ő nem lehet. Apám nem jön, mert hát miért jönne. Fogalmam nem volt, hogy ki az. Betörtek? Tuti egy gyilkos.

Óvatosan lenyomtam a kilincset és kinyitottam az ajtót. A kutyusom ki rántotta kezeim közül a pórázt és a kanapéhoz rohant. Felugrott és farok csoválva üdvözölte... Yoongi-t. Be csaptam magam mögött az ajtót és csípőre tett kezekkel meredtem a fiúra, aki mosolyogva felállt.
Nem is figyeltem a kocsit a ház előtt.

-Min Yoongi-szólítottam teljes nevén-A kurva életbe-káromkodtam egyet-Tudod hogy megijesztettél?-csóváltam a fejem mérgesen.

-Bocs, nem akartam-jött közelebb.

Le vettem a kabátomat, a sálamat és a sapkámat. Hajamba túrva kicsit megráztam lelapult tincseimet, hogy ne nézzen ki olyan bénán.

Suga egyik kezével oda húzott magához, majd a másikkal is át karolta a derekamat. Karjaimat nyaka köré fontam és mélyen be szívtam illatát. Tudom, tudom, klisé, de ez olyan dolog, amit mindenki megtesz, főleg ha valakinek olyan isteni finom illata van mint ennek a srácnak. Megnyugtat.

-Hogy vagy?-engedett el egy idő után.

-Jól. Csak még mindig fázok-ugráltam el a kanapéig, hogy magam köré csavarjam a takarót.
Le huppantam és hagytam, hogy Mackó az ölembe üljön, ezzel eltakarva a tévét. Súlyos állatka, ezért nem sokáig bírták a lábaim, zsibbadni kezdtek, így hát át toltam a mellettem ülő Yoongi-ra a kutyát.

-Mikor jöttél?-kérdeztem.

-Nem rég-vont vállat.

-Hogy tudtál bejönni?

-Tudom hol a pótkulcs-mosolygott.

-Ja-esett le-Én meg azt hittem, hogy valami gyilkos-vigyorogtam.

-Biztos vagyok benne, MinJi-bólintott Yoongi szarkaztikusan.

-A te lelkeden szárad, ha megölnek-fontam keresztbe karjaim magam előtt.

-Tudom-nevette el magát.

-Arra is gondoltam, hogy betörtek.

-Tuti-biccentett.

-Na és ha elrabolnak?-vontam fel szemöldököm.

-Akkor megyek Cho-hoz-vont vállat komoly arccal.

-Most úgy meg ütnélek, de akkor Mackó azt hiszi, hogy bántottál és rád támad-néztem rá mérgesen. Suga csak röhögve nézte dühös arcom.

-Vicceltem-legyintett.

-Akkor már mehetsz is, szia-fordultam a tévé felé.

-Nem gondoltam komolyan-sóhajtott, mire el mosolyodtam.

-Tudom-bólintottam-ja, amúgy meg mutatom a képeket-álltam fel, hogy a szobámba menve kivigyem a laptop-om.

-Japán?-kérdezte.

-És Bora Bora-biccentettem.

Megnyitottam a mappát, amiben az összes készült fénykép ott volt és rá kattintottam a megfelelőre. Japánban volt rajtam ruha és legalább nem úgy kellett pózolnom, mint ahogy a szigeten. Ne értsd félre, nem volt egyikkel se bajom, csak nem szeretem mutogatni a testem, már pedig ez Borán megtörtént. A bikini nem sokat takart és az egybe részes fürdőruháról sem lehetett ezt el mondani, ugyanis több volt rajta a lyuk, mint amennyi anyag. Nem baj, a kedves férfi kollégáim előszeretettel lelegeltették rajtam a szemeiket.

Yoongi mindegyik fotót jól szemügyre vette, én pedig addig a konyhába mentem, hogy mind kettőnknek töltsek inni.
Suga poharát az asztalra tettem, mert nagyon bele volt merülve tevékenységébe.
Mackó ismét az ölembe mászott, de azzal szórakoztam, hogy mindig lelöktem magam mellé, ő pedig mindig vissza jött. A végére már a nyakamba volt a kutya, ezért az egyik adódó pillanatban, amikor pont nem volt rajtam, felálltam. Elő vettem a kis játékát, ami egy darabka kötél volt. Leültem a földre és azzal szórakoztam, hogy ahogy húztam a földön, Mackó mindig el akarta kapni, ezért össze vissza futkározott.

-Azta-szólalt meg hirtelen Yoongi.

-Mi az?-néztem rá egy pillanatra.

-Nagyon jók lettek-bólogatott elismerően.

-Köszi. Bár a bikinis képekre egyáltalán nem vagyok büszke-folytattam a hülyéskedést Mackóval.

-Miért nem?

-Hát-húztam a számat-Nem tudom-vontam vállat.

-Pedig a fél világ rád fogja csorgatni a nyálát-közölte lazán.

-Tudom.

-Velem az élén-motyogta orra alatt, de nem volt szerencséje, meghallottam.

-Igen?-néztem vigyorogva rá.

-Aham-bólintott a szemembe nézve egy pimasz mosoly kíséretében.

Szóra nyitottam a számat, de a csengő nem hagyta, hogy befejezzem mondandómat. Felálltam és kinyitottam az ajtót. Rögtön az arcomra fagyott a mosoly és egy nagyot sóhajtottam.

-Szia-nézett mélyen szemeimbe apu.

-Szia-köszöntem vissza.

-Bemehetek?-kérdezte. Bólintottam, majd arrébb álltam, hogy be tudjon lépni. Le vette a kabátját, majd a nappaliba indult, ahol Yoongi már állt, készen az indulásra.

-Jó napot, uram-hajolt meg egy kicsit, mire apám csak biccentett egyet.

-Suga menj be a szobámba és Mackót is vidd, kérlek-harapdáltam a szám szélét. A fiú kérésemnek eleget téve kiment a helyiségből. Ugyan még nem mutattam meg neki a hálómat, de gondoltam feltalálja magát és rájön melyik az a két ajtó közül a kis folyosón.

Apu leült a kanapéra és idegesen dobolt a térdén. Józan volt, ezt elsőre kiszúrtam.

-Azért jöttem, hogy bocsánat kérjek-szólalt meg egy kis idő után, mire én hitetlenül felnevettem. Az ajtó csapódott, ebből tudtam, már jó helyen vannak.

-Tényleg?-kérdeztem.

-Igen.

-Ezzel elkéstél, nem gondolod?-vontam vállat.

-De-mondta halkan.

-Miért csak most jössz? Eddig mit csináltál?-csóváltam a fejem.

-Nem tudom, Kicsim, nem tudom-temette arcát tenyereibe-Az alkohol...

-Nem, apu-szakítottan félbe-ez nem az alkohol volt. Nem az ital miatt romlott meg a kapcsolatunk, hanem Hee miatt-na erre nagyon ledöbbent. Csak pislogott és ráncolta szemöldökét.

-Nem akartam mondani, mert tudtam, hogy rosszul fog esni, de most már nem érdekel. Te már annyi fájdalmat okoztál nekem, hogy már mindegy. Igen apa, Hee tönkre teszi az életed és ezt neked is be kell ismerned. Mielőtt megjelent minden nap beszéltünk és gyakran találkoztunk. Soha nem ittál, egy kortyot sem. Nem veszekedtünk és főleg nem ütöttél meg-hadartam el egy szuszra-A két kezemen meg tudom számolni, hogy ez alatt a másfél hónap alatt hányszor mutattál bármilyen felé érdeklődést felém. És nem tudod, hogy ez nekem mennyire rosszul esik. Nekem már csak te maradtál a családból, apu-szomorodtam el.

-Hee nem tehet semmiről-közöltee velem, mire nagyjából a plafonig ugrott a szemöldököm.

-És még véded is?

-MinJi, én szeretem őt...

-Ezért engem már le szarsz, mi?

-Nem, de...

-Pedig nagyon úgy néz ki.

-Mondom, hogy nem-emelte fel a hangját.

-Akkor ez mi? Mióta belépett az életedbe én már nem is számítok-fontam keresztbe magam előtt a karomat.

Meg csörrent a telefonom, de idegesen kinyomtam. Ismét ismeretlen szám volt. Ki hívogat állandóan?

-Félre érted. Őt ebbe ne keverd bele. Semmi köze ehhez. Nem csinált semmit, nem tehet semmiről.

-Ez Hee hibája-suttogtam.

-Nem az övé!-kiáltotta el magát apu, miközben felpattant. A kutya a szobámból ugatni kezdett és kaparta az ajtót.

-Megint meg akarsz ütni?-kiabáltam már én is.

-Dehogy akarlak, Kincsem, ne...

-Ne szólíts így! Ne szólíts sehogy se! Menj el-elégeltem meg.

-Nem küldhetsz el megint-rázta meg a fejét.

-Amíg Hee az életedben van, addig igen-bólintottam.

-Miért vagy vele ennyire ellenséges?

-Azért mert miatta eltávolodtunk és rossz hatással van rád.

-Ez nem igaz.

-De, sajnos igaz. Most pedig menj és gondolkodj el ezen-hajtottam le a fejemet. Apa habozott és nem is akart rögtön elindulni. Várt még, hátha meg gondolom magam és megállítom, de végül lekapta a kabátját a fogasról és becsapta az ajtót.

Sóhajtottam egyet, majd a hajamba túrva elindultam a szóbám felé. Kinyitottam az ajtót, mire Mackó azonnal kijött rajta, hogy meg bizonyosodjon róla, hogy nem bántott senki. Körbe szaglászott és a lábaim körül járkált. Válaszul csak megsimogattam a fejét, majd be mentem.

Yoongi az ágyamon ült, de érkezésemre fel állt és oda jött hozzám. Biztatóan elmosolyodott, majd közelebb lépett és a derekam köré helyezte kezeit. Automatikusan fontam nyaka köré karjaimat, majd fúrtam nyakába fejemet. Illata, mint mindig most is ellenállhatatlan volt, nyugtató és finom. Közelsége miatt görcsbe rándult a gyomrom és a pillangók ismét csapdosni kezdtek a hasamban. Biztonságban éreztem magam mellette és nem akartam elengedni.

-Jutottak valamire?-kérdezte, amikor eltolt magától.

-Semmire-csóváltam a fejemet, miközben leültem az ágyra.

-Rá fog jönni, hogy neked van igazad-foglalt helyet mellettem.

-Nagyon remélem-sóhajtottam.

-A lánya vagy. Szeret téged-simította meg az arcomat egyik kezével. Puha tenyere alatt izzott a bőröm és jó érzés töltött el.

-Tudom-biccentettem egy aprót.

-Nem fog emellett a nő mellett maradni, ne aggódj-nyugdatgatott.

Mackó leült élénk és csak bámult ránk. Yoongi-t egyenesen szugerálta, amitől egy kicsit megijedtem, hisz azt hittem bántani akarja, de nem. Csak oda ment hozzá és meg bökdöste az orrával a fiú lábát.

-Na ez meg mit akar?-néztem furán a kutyára.

-Szerintem azt akarja, hogy kérdezzem meg, amit akartam-vont vállat lazán Suga.

-Mit akartál?-kaptam fel a fejemet, talán egy kicsit túl feltűnően.

-Holnap ráérsz?-mosolyodott el előbbi reakciómon.

-Délelőtt a cégnél vagyok, de amúgy délután igen-biccentettem hevesen kalapáló szívvel.

-Négy óra?-gondolkodott.

-Nekem jó-bólintottam.

-Érted megyek, ha végeztél.

-Inkább ne-húztam el a számat.

-Miért?-értetlenkedett.

-Csak mert ne. Ide gyere-próbáltam kimagyarázni.

-Ja már értem-esett le neki-Azért, mert ott van Cho, mi?-vigyorgott.

-Nem-forgattam szemeim.

-Dehogynem.

-Megőrjítesz-csóváltam a fejemet.

-Te is engem-vágta rá.

-Lementetted a csaj telefon számát?-méregettem szúrós tekintettel.

-Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem-megőrülök ettől a választól.

-Szóval igen-néztem rá össze húzott szemekkel.

-Vagy nem-tette hozzá.

-Add a telefonod-nyújtottam a kezem, mire kétségesen a tenyerembe helyezte fekete színű mobilját, amitől meglepődtem. Azt hittem nehezebb lesz. Fel akartam oldani, de természetesen kódot kért. Össze vissza írtam a számokat, de végül csak sikerült meg fejtenem.

-Ha!-örültem meg-Hacker vagyok-nyomtam Yoongi képébe büszkén a telefont.

-Hogy a...

-Profi vagyok-előztem meg. Megnyitottam a névjegyzékét, de a családján, a fiúkon és néhány ismeretlen néven kívül mást nem találtam.

-Szerencséd-adtam neki vissza.

-Na és neked megvan Sung-é?

-Igen, mert a munkatársam-biccentettem.

-Ch-ciccegett.

-Féltékeny vagy-nyújtottam ki rá a nyelvem.

-Nem vagyok, viszont szerintem megyek-állt fel hirtelen.

-Komolyan itt akarsz hagyni?-szomorodtam el.

-A fiúk...

-Maradj még egy picit-pislogtam rá boci szemekkel. Nagyot sóhajtott, de végül vissza ült, amitől ismét az arcomra kúszott egy hatalmas mosoly.

Még egy órát beszélgettünk, és nagyjából hét óra fele ment el.

-Holnap jövök-ölelt meg az ajtóban. Kint hideg volt, főleg, hogy nem volt rajtam kabát.

-Oké-lélegezten be finom illatát-Vehetem randinak?

-Igen-biccentett, amikor elengedtük egymást.

-Mit vegyek fel?

-Tök mindegy, mindenben jól nézel ki-vont vállat lazán, mire csak meg forgattam szemeimet. Suga elmosolyodott, majd hátrébb lépett egyet.

-Akkor holnap-biccentett, majd megfordult és a kapu felé indult, de utána szóltam.

-Yoongi-erre megfordult és kérdőn nézett rám. Oda mentem hozzá és nyomtam egy puszit az arcára. Ezután rá sem nézve csak vissza mentem a házba és becsukva magam mögött az ajtót a falapnak döntve a hátamat csúsztam le a földre egy nagy vigyorral a fejemen. Térdeimet fel húztam magam elé, átkaroltam és a szememmel végig követtem, ahogy a kutya lefekszik a lábaimhoz. A hasamban fel éledtek az idióta lepkék és nem akartak le állni. Pár perc elteltével hallottam, ahogy beindul a motor és a kocsi elhajt.

Boldog voltam, hogy végre elhívott és hogy van egy kis ideje rám. Nagyon örültem neki és kíváncsi voltam rá, hogy hova fog vinni. Remélem nem valami puccos helyre. Bár nekem teljesen mindegy, csak vele legyek. Lehunytam a szemeim és próbáltam le nyugtatni a bennem tomboló hormonokat.

◈ ━━━━━━━ ⸙ ━━━━━━━ ◈

Hi everyone! ^^ itt a folytatás ^^
Remélem elnyerte tetszéseteket. Ha igen, akkor szavazzatok és kommentben írjátok le a véleményeteket/tanácsotokat. :33
~Zsuni~