Hoseok pov.

Csodálatos hétvégi napom töltöttem egészen Taehyung megérkezéséig, aki néhány másodperc alatt döntötte romba minden további elképzelésemet.

-Hyungi- bújik mellém, szóval valamit biztos akar...

-Nem.

-Naa, még nem is tudod mit szeretnék.

-Nem is akarom, biztos dolgoztatnál.

-De Jin hyung azt mondta te tuti segítesz- néz rám kérlelő szemekkel.

-Ajj, jó. Mondjad miben legyek szolgálatodra.

-Szóval, szereztem ilyen menő anime mintákat, amivel a falra lehet festeni.

-Jólvan- sóhajtok fel.

-Tényleg?

-Persze, ha szerzel még valaki szerencsétlent.

-Naa, Hoseok tudom, hogy a szíved legmélyén egyedül is szeretnél segíteni.

-Talán egy rettentően eldugott részén a cukorcica mezőn túl.

-Te úr isten. Az a mező maga a gonosz. Remélem sosem tévedek majd oda.

-Ha te mondod, de a feltételem ugyan az.

-Jó, oké. Mindjárt jövök.

Mosolyogva nézem tovább a filmet, mert biztos vagyok benne, hogy még egy tagot nem talál, aki majd hajlandó animét festegetni.

-Gyere Hobi- nyúl kezemért és felállít a kanapéról.

-Yoongi??- kiáltom szinte- Mit ajánlott fel neked, hogy belementél?

-Semmit, most épp ráérek, festeni pedig szeretek- von vállat.

Sóhajtok, majd követem őket. Meglepően sok falmintát szerzett különböző karakterekkel.

-Az alap szín maradhat. Tessék Yoongi te megkapod Narutot, Hoseok pedig Todorokit. Nézzetek róla képet, hogy hova milyen színt használjatok- adja ki az utasításokat.

-Te nem segítesz?- nézek rá kérdő tekintettel.

-Miért? Dehogynem.

-Csak úgy osztogatod a feladatokat, mintha te nem is csinálnál semmit- adja a választ Yoongi, amire csak bólogatok.

-Enyém lesz Sukuna- mutatja fel büszkén.

Az alap mintát felragasztjuk a Tae által kijelölt helyre, és próbáljuk nem lehetlen pozícióba hagyni.

-Oké, szerintem az enyém így jó lesz- nézi büszkén alkotását Yoongi.

-De nehogy elrontsd, nincs másik!- húzza össze szemeit, de végül rámosolyog és megadja az engedélyt a festés megkezdéséhez.

-Ugyan Taetae, egy profi segít neked, inkább örülj neki- forgatja meg szemeit Suga, amin halkan fel is kuncogok.

Az alap színek hamar felkerülnek, de ezzel még koránt sem kész. Árnyékolás, kontúrvonal, részletek kidolgozása... A gondolatába belefáradok ez még olyan sok.

-Miért nem kérted meg Kookot? Ő úgyis szeret rajzolni, attól meg már nem áll messze a festés sem.

-Mert mikor el akartam kezdeni még nem volt itthon, de mindjárt utána nézek.

-Killua csak rá vár!- mondom buzdító hangnemben.

-Honnan tudod a nevét?- lepődik meg.

-Oda van írva- mutatok a fehér hajú karakterre megvonva a vállam.

-Ohh... Oké, hagyjuk. Mindjárt jövök.

-Te miért az ágyon ülsz?- nézek Yoongira milyen precízen, és mennyi odafigyeléssel csinálja a rá bízott karaktert.

-Minek álldogáljak mikor pont kézre esik ez a rész?

-Igazad van, én is kipróbálom.

Felveszem a festéket, másik kezembe az ecsetet, és az ágy végét veszem célba. Készülök leülni, de abban a pillanatban, hogy leér a hátsóm az ágy egy reccsenéssel adja meg magát.

-Hát ez kettétört- bólint egyet Yoongi, és nem törődve tovább a dologgal befejezi a még kitöltetlen részt, majd ezt követően szenteli csak nekem figyelmét.

-Én eskü nem csináltam semmit- kezdek mentegetőzni.

-Hát ez van, kezdesz elhízni.- nevet fel.

-Ez gonosz volt. Nem is olyan nagy- hajtom fel a pólóm és Yoongi keze után nyúlva húzom oda hasamhoz, amit meg érint. Tae pedig ezt a pillanatot választja a visszatéréshez.

-Kookie is se- kezdi boldogan, de hamar lefagy arcáról a mosoly- Az ágyaaaam!- térdel mellé drámaian- Szörnyetegek!! Öt percre hagytalak magatokra és máris ezt tettétek vele.

-Nem, Tae félreérted- kezd magyarázkodni Yoongi, és gyorsan elrántja kezét, ami eddig hasam fogta.

-Kapsz karácsonyra egy szép nagy, új ágyat- próbálom menteni a menthetetlent.

-És addig mégis min alszok?

-Jungkook befogad- mondom neki, ami először eszembe jut- Ugye?

-Persze, beköltözhetsz hozzám- karolja át vállát és vigaszként feje bubjára puszil.

-Aztán lehet nem is kell már új ágy- vonogatja meg Yoongi a szemöldökét.

-Pontosan, egy nap még meg fogod köszönni- borzolom össze hajkoronáját, és mielőtt megütne és kiabálna velünk futni kezdünk.

-Ha már nem akarsz vérbosszút befejezzük a szobád- kiált Yoongi a már utánunk futónak.