Próbáljuk ki 18+
"Nap és Hold" végéhez köthető történet Bogigi kérdése.
Yoongi pov.
-Annyira szűk vagy Yoongi... Aaa, el se hiszem milyen tökéletes vagy- gördül le rólam és fekszik mellém Hobi.
-A te farkad túl nagy a hátsómnak- mászok hozzá és fejem mellkasára teszem.
-Pont ettől olyan jó- nyúl át nyakam alatt vállamra téve kezét, amit aztán hüvelykujjával simogatni kezd.- Nagyon szeretlek Sugi.
-Én is téged Hosi.- bújok hozzá mégjobban.
-És ennek is vége- sóhajtok fel hátradőlve az ágyon.- Mi is lehetne jobb egy olvasással töltött délelőtt után?- motyogom magamnak- Kipróbálni mind azt amit olvastam...
Fejem fölé emelem kezem egy nagyot nyújtózva, hogy erőt vegyek magamon az elinduláshoz. Utam egyenesen a nappaliba vezet, ahol Hoseok valami random baromságot néz a tévében.
Mögé osonva szorítom magamhoz és nagy puszit nyomok a nyakába. Fejét enyémnek dörgöli és leránt az ölébe.
-Mi szél hozott? El akarod lopni a tévé fölötti hatalmat? Csak hogy tudd nem adom.- néz rám szúrós szemekkel, majd elmosolyodik és egy apró csókot ad arcomra.
-Nem kell a hülye kapcsoló, érted jöttem.
-Yoongi...- néz rám nagy, rémült szemekkel- még túl fiatal vagyok a halálhoz.- először meglepődök aztán homlokon csapom magam, hogy én igazából mekkora egy idiótával is élek együtt, utána pedig őt is megütöm, mert... Hát igazából csak úgy.
-Nagy terveim vannak veled Hoseok. Kérlek kövess.- felkelek az öléből és a szobám felé indulok meg se várva, hogy tényleg jön-e.
-Kezdek komolyan megijedni tőled- hallom gyors lépteit, ahogy próbál beérni.
-Hoseok- fordulok meg hirtelen, mire megtorpan.- Én... Olvastam.- erre az egy mondatra rögtön egy perverz mosolyra húzódnak ajkai.
-Mindent értek- elém áll és kérdés nélkül vállára kap, amitől aprót sikkantok.- Hát miért nem ezzel kezdted?- indul meg nagy léptekkel.
-Nem tudtam van-e hozzá kedved.- kijelentésemre elneveti magát és fenekemre csap.
-Tudod hogy ehhez mindig van kedvem. Na mesélj, mi volt abban a sztoriban?
-Én voltam a top.- hirtelen megáll és lerak a földre magával szembe.
-Ki van zárva.- néz rám komoly tekintettel.
-Múltkor is élvezted.- érvelek egyből ellene.
-Te jobban hozzá vagy szokva.- vág egyből vissza.
-Túlságosan ki fogok tágulni, pedig a történet végén azt mondtad, idézem "Annyira szűk vagy Yoongi".
-Ennyit szerettem volna.- visszakap a vállára és újra elindul.
-Átvertél, ez nem volt szép. Ezért tudod mi jár- harapok bele egyből hátába, de nem annyira hogy már kellemetlen legyen.
-Én már az elején is mondtam, hogy nem leszek alul, te pedig most mondtad hogy a könyvbe se voltam.
-Nyelvbotlás volt.
-Persze persze, de amúgy is... Ha már az idézgetésekről van szó ki is mondta múltkor, hogy "Imádom ahogy fölém magasodva baszol, annyira beindító".
-Hoseook~!- jövök egyből zavarba.
-Semmi baj Yoongi, én is imádom ahogy alattam nyögsz.
Ez a kis párbeszéd máris megmozgatja kis Sugát, ami egyenesen Hobi vállába nyomódik.
Végre beérünk a szobába, aminek becsukja ajtaját és az ágyra dönt. Lekapja pólóját ezzel rálátást engedve múltkori művemre. Az elélvezés küszöbén általában megszívogatom vállát, ami egy halvány foltban még mindig jelen van testén. Túl érzékeny a bőre, egyből meglátszik rajta minden.
-Nem vetkőzöl?- ránt ki gondoltaim közül.
-A könyvben te csináltad- vonom meg a vállam.
-Persze, végig én dolgozzak- kezd el szokásosan morogni, de fölém mászik és leveszi ruháimat.
-Izgass fel- utasítom egyszerűen, mire ajkaimra tapad és vadul csókolni kezd. Csípőjét megmozgatja ezáltal az enyémnek dörgölve, így ingerelve, a már amúgy teljesen merev farkam.
-Azt hiszem ez meg is történt.- húzódik el mosolyogva, majd szinte nyalogatva csókol végig testemen.- Szóval mi volt a történetben?- nyel el hirtelen tövig, amire csak egy meglepett nyögés a válaszom.
-Szokásosan kezdődik, aztán a többit mondom.- bólint és tágítani kezd. Ezzel nem szoktunk sokat időzni, mert szeretünk gyorsan a lényegre térni.
-Fordulj- gurít át hasamra.
-Honnan tudod, hogy ilyen pózban voltunk?- nézek rá hátra vállam felett.
-Nem tudom, csak most ehhez volt kedvem- nevet fel kínosan és megvakarja tarkóját. Gyanús...
-Ahham, szóval én csak fekszem és te belém jössz.- vázolom fel tömören.
-Akkor nem lesz kutya póz?- néz rám szomorú szemekkel.
-Nem. Én ma nem fogom semmit se csinálni- sóhajtok boldogan és fejem az ágyra hajtom.
-A végén még ellustulsz.- csap hirtelen hátsómra, amitől kicsit megrándulok.- Még benyálazni se fogod?
-Ohh, azt el is felejtettem.- visszafordulok hozzá és tagja tetejétől kezdődően végig nyalom hosszát. Ezután visszafekszek és bal kezemmel ráfogok nyálban úszó farkára és helyére illesztem. Elkezdi betolni, amitől szemem összeszorítom és egy fájdalmasat nyögök.
-Megálljak?- csókol hátamra.
-Egy kicsit- markolom meg a lepedőt. Mikor újra mozogni kezd teljesen belémcsúszik, ami hihetetlenül jó érzés. Már nem a fájdalomtól, hanem az élvezettől nyögök. Lábam kicsit jobban egymáshoz szorítom, hogy ezzel még szűkebbnek érződjek, ami be válik, mert felmordul jelezve mennyire tetszik neki.
-Azt hiszem ez egy gyors menet lesz.- liheg mozgása közben.
-Gyerünk Hoseok, csak csináááld- nyögöm el az "á" betűt, ugyanis abban a pillanatban eltalálja az eddig keresett pontot és onnantól csak oda lök. Megfeszülök és szinte sikítva élvezek el, amitől teljesen ráfeszülök egy kis időre, de ez pont elég, hogy ő is összeszorított szemekkel, és kisebb nyögéssel belem élvezzen.
-Kiszálljak?- kérdezi szapora lélegzetvétellel rám dőlve. Csak megrázom fejem és súlya alatt még jobban a matracba nyomódok.
Mikor végre mindketten normálisan vesszük a levegőt kihúzódik belőlem és kezébe felvéve a fürdő felé indul el.
×××
Hoseok pov.
Reménykedtem benne, hogy Yoongi el fogja olvasni a sztorit. Rengeteg időmbe telt úgy megírni, hogy ne hagyja ott egyből az elején.
Azt hiszem ezután még megpróbálok ilyen kis sztorikat összehozni, hogy minél több pózt hajlandó legyen kipróbálni velem.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro