Yoongi pov.

Hobító❤️
Naa, ne haragudj rám

Me
Csak hagyjál békén

Mit tegyek hogy megbocsáss?

Vigyél el sushizni

Már megint?

Milyen megint??

Jó, jó nyugi... Megyünk sushizni

Nem vagyok hajlandó buszozni, csak akkor megyek veled, ha kocsival jössz!

A kisasszonynak bármit

Jó, akkor kérek egy fókát is

Aztán honnan vegyek?

Mit tudom én, de a drámába a csaj lőtt egyet a gyereknek
Puhának tűnt és dundinak

Öltözz

Nem!

Szörnyű vagy

Aha

-Persze, majd még ő mondja meg mit csináljak- húzom el számát, és visszafordulok a laptopom felé, amin a ma talált Kdráma megy. Sose néztem ilyen, és kétlem hogy túl férfias lenne... Deee, tetszik.

Egy kocsi hang üti meg fülem, ami mintha a közelben állt volna meg. A következő percekben már cipőkopogás, majd ajtó nyitódása, végül pedig egy rám vetődő Hoseok.

-Mit nézel?- bújik a nyakamba.

-Hagyjál- tolom el fejét.

-Naa, most mi bajod?- próbál dögölőzni.

-Miaz hogy mi?? Az utóbbi időben baszol rám.

-Ez nem igaz, meg te se jöttél.

-Mert te igen?

-Hagyjuk- sóhajt és újra megölel- Szeretlek- ad egy puszit hajamba, majd egyből egy következőt homlokomra, még egy párat nyakamra...

-Sicc- húzom el fejem, hogy végre befejezze.

-Yoongii~- nyávog, és hátsómba markol. Elütöm mancsát, de lábam sajátjára húzza, és combomra simít, amiről hamarabb feljebb tér. Szemem lecsukom és abbahagyom az ellenkezés.- Mutasd szépen Eszmeraldat, már nagyon hiányzik Alehandronak- szív egyet nyakamon.

-Az én farkamnak miért van lány neve?- nyöszörgöm.

-Nem tudom, de már ez marad- von vállat mosolyogva.

Alsóm leszedi rólam -nadrágom amúgy se volt-, és végig simít merevedésemen. Apró húzó mozdulatokat végez, és fülcimpámat kezdi szopogatni, majd ezt megunva csókol meg.

-Szeretnél egy gyors menetet?- csókolgat tovább, hogy meggyőzzön, ami nem is túl nehéz, mert már naaggyon régen csináltuk.

Nem mondok semmit csak megfordulok, és feltolom neki csupasz hátsóm. Kicsatolja övét, letolja nadrágját és már nekem is nyomódik. De előtte síkosítója után nyúl, amit az egyik nem használt párna alatt tart, mondván hogy közel legyen, ha kell.

-Annyira hiányzott- sóhajt fel, miután belémtolta magát.

-Legközelebb a te segged töltjük fel- terülök el az ágyon, amíg megszokom.

-Egye fene- húzza végig mutatóujját gerincem mentén- Na de...- kezd bele mondandójába, és mozgásba lendül. Belemarkolok a paplanba és feljebb tolom magam, hogy mélyebben tudjon elmerülüni.

Megfordulok, hogy szembe lehessek vele, és nem sokkal később már hátába karmolva, farkára szorítva élvezek el, és nem sokkal később ő is.

-Tényleg hiányzott- sóhajtok, és magamrahúzva ölelem át kezemmel, és lábammal is.

Élvezetemben való meghempergés után veszünk egy gyors fürdőt, és már indulunk is a sushimért.

Imádom a helyet, ami teljesen tükrözi az ázsiai világot. Tele van sakura fával, kis szobrokkal, ilyen ketrec szerű hely is van, ami nem túl nagy, ezért négyen ha elférnek, de nagyon menő az egész.

Leülünk egy puffos sarokba, és nagy nehezen kiválasztjuk mit akarunk... Na jó, Hoseok választja ki, ami miatt ellenkezek is, hogy márpedig én mondom meg mit eszek, de végül ugyan arra jutok, amire ő.

Koreai konyhától elpártolva, egy sushit és tavaszi tekercset eszünk. Nagyon hamar megérkezik az étel, amihez zöld evőpálcikát kapok.

-Jóétvágyat- csapom össze tenyereim, majd letámadom az első darabot. Wasabit rakok rá, aztán szója szószba fojtogatom és félbe harapom, másik felét pedig Hobi szájába nyomom- Nagyon finom.

-Örülök, hogy ízlik- mosolyog rám, és most ő nyújt nekem egy édes chilis szószba mártott tekercset.

Miután befejeztük az evést, Hoseok jó pasi módjára kifizeti, és elindulunk a vigaszfókámért.

-Jónapot, segíthetek valamiben?- jön oda az egyik eladó nő.

-Jónapot, és plüss fókát szeretnék.

-Rendben- bólint egyet és elindul a sorok között- Hány évesnek lesz?- Hoseokra nézek, aki próbál nem nevetni, és mivel ő most az életre is alkalmatlan állapotba került én válaszolok.

-Nekem- pislogok rá, mire kicsit értetlen arccal fordul vissza a plüssök felé.

A fóka expedíció kudarca után visszasétálunk az autóhoz, és szomorúan huppanok le az ülésre.

-Annyira szerettem volna egyet- sóhajtok fel.

-Naa, Yoongs.- simít arcomra- Egy fókád mindig lesz, puha vagyok, bár nem túl dundi, de legalább elég nagy.

-Nekem egy nagy, dagadt fóka kell!

-Majd megpróbálok elhízni.

-Azt próbáld meg- forgatom meg a szemem.

-Jólvan, menjünk nézzük meg máshol is.

Ezután egy plüss univerzumba indulunk, ahonnan egy boldog fókatulajdonosként térek haza.

Itt a végén szeretném megemlíteni, hogy végre sikerült befejeznem egy különálló könyvecskét, ami az előző sztoriból indul.
Mindenképp befejezett lesz, mivel ismerem magam, és ha valakinek megtetszene nem szeretném, hogy akár hónapokat várjon, vagy végül be se fejezzem, ezért már kész van az egész.
Ha tetszett az előző rész, vagy csak kíváncsi vagy rá és ránézel, akkor kellemes olvasást kívánok, és remélem elnyeri tetszésed.