Lassan nyitogatom szemeit, és a szobám ismerős plafonja néz vissza rám.
Ablakon fény épphogy beszürődik, talán éppen most kel fel a nap.
Óvatosan ülök fel, majd elgondolkodom azon mi is történt tegnap.
-A fán ültem, majd.... Majd valakivel beszélgettem... Talán -gondolkodok hangosan, majd mintha villám csapna belém, olyan gyorsan jut eszembe a tegnap esti történtek.
-Ki lehetett az? -suttogom, majd mintha erre a pillanatra várt volna mindig az elmém, olyan hirtelen úsztak a szemem elé emlékek.
Mondatok kiáltása, parancsok, és kedves gondoskodó szavak zengenek fejembe.
Egyik pillanatban még azt látom hogy Yukival Kaname játszik, engem meg észre se vesznek.
A következőben egy férfi nekem dudol, miközben én sírok.
A régi emlékeim, mikben Kanamét, Yukit, és a szüleimet látom, lassan halványodnak el.
Majd szépen keverednek egybe olyanokkal, amikben egy idegen férfi, és egy tinédzser fiú van velem.
Minden egyre és egyre hangosabb lesz, az emlékek meg egymást váltják egyre gyorsabban.
Majd mindennek hirtelen vége lesz, mintha csak egy filmszalagot vágtak volna el.
Üress szemekkel bámulom kezeim, egy gondolat sincs a fejembe.
Nincsenek se gondolatok fejembe, se érzések szívemben.
Egyszerűen a kegyetlen üresség maradt.
Majd pár gondolat úgy hasít fejembe, mint a balta a farönkbe.
-Ki vagyok én? Mi történt a múltban? -suttogom magam elé, majd lassan valahogy a szekrényemhez jutottam, majd felöltöztem.
Viszont minden lépésem után a padlón vastag jég keletkezett, a kilincs, az ajtó, és az ablak is befagyott.
Plafonról jégcsapok kezdtek lógni, lehelettem meg meglátszik páraként.
A vérszag is erősödik, ezt követve hányinger és fejfájás is egyszerre tör rám.
Majd mielőtt újabb lépést tehetnék, lábaim elgyengülnek, majd térdre esek.
Szememből könny kezd folyni, pedig nem is érzek semmit.
Lélegzetem egyre szaporább, könnyeim meg úgy folynak mint a Niagara vízesés.
Mellkasomba hirtelen fájdalom nyíllal, miközben hirtelen arról a baljós estéről is egyre több rémkép kúszik szemem elé.
Hirtelen újra tömény vérszag kúszik orromba, ezzel együtt valaki kopog az ajtómon.
Könnyeim lassan elapadnak, viszont energiám ezek után még arra sincs nagyon, hogy szemeimet nyitva tartsam.
Az ajtómon a kopogás hirtelen megszünik, majd nyílik és valaki belép rajta.
Nincs erőm felnézni, hogy lássam ki az.
Csak a fekete cipőjét látom, majd hirtelen elém ér, és legugol elém.
Kezét arcomra vezeti, majd állama megfogva kényszerít arra hogy szemébe nézzek.
-Még mindig nem bírod a vérszagot, Hina? -néz szemeimbe Kaname.
Megszólalni se tudok, könnyeim is hirtelen újra folyni kezdenek.
-Úgytünik szinte teljesen eltűnt nálad a gát, és a tested kezd emlékezni arra ami történt. Ezért lettél a napokban tele hegekkel, és ezért fáj a melkasod. Könnyeidet viszont ne pazarold erre Hina, hisz nincs értelme ilyen miatt sírnod -törli le arcomról könnyeim.
Lassan újra vissza tér belém az erő, így eltudok húzodni Kanamétól, és hangomat is újra megtalálom.
-Miért vagy itt Kaname? A kedvesével kéne lennie. Yukival -hangom egy kicsit nagyon megremeg, viszont kezdek egyre jobban lenni, így sikerül érzelem mentes álarcot felvennem, és Kaname szemébe néznem.
-Ahogy mondtad Hina, Yuki a kedvesem. De nem a szerelmem. A legtöbb tisztavérű régen tartott magánál egy kedvest, mivel ha a szerelme nem tudott gyereket nemzeni, meg tette ő helyette.
Vagy netán vele játszottak előjátékot, hogy a párnak tüzesebb legyen a hangulata. És ha a két szülő nem tudott a gyermekre figyelni, akkor a kedves figyelt rá, vagy a dadus. Viszont a kedves, sosem egyenlő a tiszta szerelemmel. Egy tisztavérűnek, csak egy szerelme volt. Aki ha nem akarta hogy a párjának kedvese legyen, akkor nem is volt -mosolyog rám kedvesen Kaname.
-Miért mondod ezt Kaname? Előttem valottál neki szerelmet, meg őriztetted, ráadásul a bábjaid úrnőnek szólítják. A kis meséd engem nem hat meg, és nem is érdekel. Nem vagyok a feleséged, hogy magyarázkodnod keljen! -emelem fel a hangom Kanaméval szembe.
Viszont a mosoly az arcáról nem tünik el, csak még szélesebb lesz.
Majd szólásra nyitja ajkait.

-Mert.....

Legközelebb is szép álmokat festek neked....

_______________________________________

Igen, gonosz vagyok >:3

Majd hozom a kövi részt....

Valamikor >:3