Prológus
Augusztus 30.
A teret füst és izzadság szaga töltötte meg. A táncparkettet fiatalok sokasága lepte el, akik önfeledten táncoltak, legtöbbjük drog hatása alatt állva. Mindenki kihasználta a maradék időt, hiszen pár nap, és ismét iskola. Mindennapos stressz, görcsölés. Felszabadulásra vágytam. Ma este én is rosszalkodni jöttem.
Első utam a bárpulthoz vezetett. Jól akarom indítani az estét.
-Szia, a legerősebbet kérném. - hajoltam egészen közel a pultoshoz.
- Nem vagy te még ehhez túl fiatal? - méregetett felhúzott szemöldökkel.
- Ugyan már, ha kiadod, rendesen megfizetlek. - eresztettem a mondandóm mellé egy félmosolyt.
Az első pohár után már nem volt megállás. Csak úgy jött utána a többi.
Hajnali egy körül, mikor a buli a tetőfokára hágott, kivágódott a bár ajtaja. Belépett A Társaság. Hihetetlenül menőn, egy motoros banda állt az ajtóban. Az élükön a világ leghelyesebb férfija állt. Magas, és rendkívül izmos volt. Kusza haja sötétbarna, rendezetlen tincsekből állt, ám mégis tökéletes volt. Szeme mogyoróbarna, színvilágával tökéletesen passzolva hajához. Tekintetét körbehordozta a táncparketten, végül megállt rajtam. A gyomromban furcsa görcsöt éreztem. Nem a szokásos pillangókat, amit mindenki más ilyen helyzetben. Ugyan már. Én Lynn vagyok. Nálam nem létezik meghitt esetleg romantikus pillanat. Azonnal a mosdó felé rohantam. Az a fránya alkohol. A legrosszabb pillanatban kívánkozik ki.
A női mosdót nagy nehezen megtaláltam, és végeztem is a dolgommal, ám még mindig a vécé mellett gubbasztottam. Mi a francért ittam ennyit?! - kérdeztem magamtól. Ez még nem változtat azon, hogy én vagyok az osztály legnyomibb strébere. Ráadásul mit fog szólni apa? Csalódást okoztam neki...
Egyből elszállt a bulizós hangulatom. Felálltam, ám úgy szédültem, hogy újból lerogytam a földre. Nagy nehezen elvánszorogtam a csapig, és egy kicsit felfrissítettem magam. Vetettem egy pillantást a tükörképemre, és szomorúan tapasztaltam, hogy a sminkem fele már nincs is meg. Kiléptem a helyiségből még kicsit imbolyogva, megindultam hazafelé. Vagyis csak akrtam. Ugyanis az ajtó mellett várt valaki.
- Szia Cica. Láttalak a bárpult mellett. Elszaladtál. - mondta a motorosok vezére. - Terveim vannak ma este veled. - csavargatta az egyik világosbarna tincsemet.
A falnak nyomott és lehunyta a szemét. Erre gyorsan reagáltam, és a leggyengébb pontjába rúgtam. Felordított a fájdalomtól, és gyönyörű szavakat használva rám elküldött a melegebb éghajlatokra. Nem is törődtem vele, csak rohantam ki a fullasztó, nyáresti hőségbe.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro