„ - Hogy vagy? - jött be Lara.
- Jobban lennék, ha valaki megmondaná, hogy mégis mi bajom van! - mondtam dühösen, mert elegem volt a titkolózásból. ”

„ - Szia, szerelmem - köszönt Anonymus. Egy rózsa is volt nála.
- Hagyj békén, nem akarlak látni - fordultam el tőle.
- Mi a baj?
- Semmi csak nem bírlak látni.
- Mert?
- Ne játszd a hülyét! Tudod miről beszélek! ”

„ - Apa, anya? - mentem le a lépcsőn, de meghallottam apa hangját. Megálltam a fal mellett és hallgatóztam.
- Most mi lesz vele? - kérdezte anya.
- Nem tudom, de nem akarom elveszíteni őt.
- Nem tudnám elviselni, ha nem lenne többé velünk - sírt anya. Értetlenül néztem magam elé.
- Cortez nagymamája is rákos volt - amint kimondta összetörtem. Rákos vagyok? ”

„ - Zsófi! - ugrott a nyakamba Bogi.
- Szia! - öleltem át szorosan.
- Annyira örülök, hogy látlak - engedett el mosolyogva.
- Én is - mosolyogtam rá kedvesen. Ekkor valaki a nevemet mondta. Az illető felé néztem és elmosolyodtam. Odarohantam hozzá és szorosan megöleltem.
- Hiányoztál - suttogta a fülembe. ”

„ Nyugtalan voltam. Nem értem miért, de nem bírtam elaludni. Kikeltem az ágyból és az ablak párkányhoz mentem. Kinyitottam az ablakot és kimásztam a tetőre. Jólesett a csillagos ég alatt hallgatni az éjszakai hangokat. Megnyugtatott. Ekkor valami hangot hallottam. Oldalra kaptam a fejem és egy kicsit megrémültem.
- Ne ijedezz. Mit csinálsz itt kint?
- Nem tudtam aludni.
- Ezért leugrasz a tetőről? Remek megoldás - biccentett.
- Gondolom akkor te megnézed, hogy vetek véget az életemnek?
- Mondhatni - nevetett fel keserűen. ”

„ Lassan közeledett felém. A szokásos fekete ruhája volt rajta. Éreztem, hogy alaposan végig mért a tekintetével, majd megállt előttem.
- Szabad egy táncra? - hajolt meg udvariasan. ”

„ - Nem lehet! Egészséges vagyok! Nem vagyok rákos! Nem vagyok az! - ordibáltam, de apa ennek ellenére is szorosan ölelt magához. Átkaroltam és a mellkasába fúrva a fejem elsírtam magam. ”

„ - Sajnálom, hogy ezeken kellett átmenned - hajtotta le a fejét szomorúan Nick.
- Ne sajnáld, végtére csak az ikremről van szó akit szeretek - kezdtem könnyezni.
- Ne sírj, Lara - törölte le a könnyeimet.
- Te mit tennél, ha a családodban valaki rákos lenne? Teljesen össze vagyok törve! Miattad is és most már Zsófi miatt is - tört ki belőlem a sírás, mire magához ölelt. ”

„ - Úristen! - a megkönnyebbültségtől a földre rogytam. ”

„ - Zsófi, minden rendben? Zsófi! - kérdezgetettem rémülten, de nem válaszolt.
- Mi van veled? - kaptam fel menyasszony pózba és rohanni kezdtem vele.
- Tarts ki! - néztem rá és tovább rohantam. ”

„ - Remélem jövőre nem lesz ennyi rendbontás és egy fegyelmezettebb 10.B fog előttem állni!
- Nem ígérünk semmit, mert mi ülni fogunk már jövőre is - szólt be Lóri, amit hangos röhögés követett.
- Tomboljátok ki magatokat a nyáron - ezzel elengedett minket és véget ért a kilencedik utolsó órája. Bizonyítvánnyal a kezünkben léptünk ki a suliból. Tizedikesek lettünk. ”