(01.25)

~Zsófi

Amit Karesz tegnap tett az nagyon rosszul esett. Lehet, hogy túl lőttem a célon, de én így gondoltam. Tegnap anya mondta, hogy mára kaptam időpontot a pszichológushoz. Izgultam. Nagyon.

- Jó napot, Dr. Lajtos Diána vagyok - mutatkozott be a pszichológus.
- Jó napot, Pataki Zsófia - mutatkoztam be én is. Leültem a fotelbe.
- Mesélj, mi nyomja a lelked?
- Hát, szilveszterkor öngyilkos akartam lenni, de pár percre meg is haltam... - meséltem. Szóba került Karesz, Lara, a családom, a traumáim és minden egyes sérelmem.
- Szóval, mindezt egy fiú miatt tetted?
- Igen, aki a legjobb barátom volt, csak sajnos beleszerettem - mondtam.
- Sajnos ez előfordul... olykor nem az ész dönt, hanem a szív hozza a legnagyobb döntést - nézett rám.
- Sajnos.

Délután anya várt engem.
- Mi volt?
- Kicsit jobban vagyok. Jó ez a nő - mosolyogtam rá.
- Örülök neki - mosolygott. A hazaút csöndben telt. Amit én törtem meg először.
- Fura, hogy apa nem lesz itt a szülinapján vagy a tiéden.
- Már megszokhattad volna. Örülök, hogy ilyen sikeres koreográfus csak... sokat utazik emiatt.
- Tudom - bólintottam. Amikor hazaértünk valaki állt a kapuban. Anya leparkolt én meg rögtön kiszálltam.
- Nézd, sajnálom ami tegnap történt - jött felém Karesz.
- Sajnálod, hogy megpofoztál?
- Meg minden mást. Azt, hogy kiabáltam veled és, hogy kevesebbet beszélgetek veled. Tavaly minden jobb volt...
- Az már biztos - dünnyögtem és beakartam menni, de megfogta a karomat.
- Tényleg sajnálom!
- Bizonyítsd be - rántottam ki a kezem és bementem. Egyenesen a szobába mentem. Rocky vidáman csóválta a farkát.
- Gyere pajti - guggoltam le hozzá, mire odarohant hozzám. Vidáman nyalogatta az arcomat.
- Jó kutyus - mosolyogtam rá, majd felfeküdtem az ágyra. Lehet, hogy elnyomott az álom.
~ Egy házban voltam. Teljesen idegen volt. A falakon képek lógtak. Egy nő, egy férfi és egy tinédzser lány volt az egyiken a másikon meg ugyanaz a két felnőtt, de egy kislánnyal.
- Anna! Elmentem, majd jövök! - robogott le egy festett lila hajú, piercinges lány.
- Nem mész sehova! - jött ki egy nő az egyik helyiségből.
- Miért akkor mi lesz? - nézett rá a lány.
- Szobafogság!
- Ne parancsolgass, nekem!
- Az anyád vagyok!
- Nem vagy az anyám! Tudod jól, hogy nem te vagy az igazi anyám!! Fogadd már el! - üvöltött.
- Idefigyelj, Viktória! Ameddig az én házamban vagy és az én kenyeremet eszed, addig azt csinálod amit mondok, megértetted?!
- Bárcsak ne halt volna meg az anyám! - üvöltött Viki, majd kirohant az ajtón. Utánamentem. Sírva rohant valahova. Fél óra múlva egy temető kapuja előtt kapkodtam a levegőt. Bementem és megláttam, hogy egy sír előtt ült és sírt. Odamentem hozzá és átöleltem, de nem reagált.
- Annyira hiányzol anya! - sírt. Rápillantottam a sírkövön szereplő névre, de nem akartam hinni a szemeimnek. Itt nyugszik Pataki Zsófia... ~
- Neee!! - sikítottam fel.
- Mi a baj?! - rontott be Lara.
- Réhmálhmom voholt - sírtam el magam. Lara szorosan magához ölelt.
- Semmi baj, itt vagyok - suttogta. Mikor lenyugodtam lementem inni.
- Jössz megsétáltatni a kutyákat? - kérdezte Lara.
- Persze - mosolyogtam rá. Megittam a vizet és fogtuk a két kutya pórázát és elmentünk sétálni.
- Rocky, gyere! Ne ugasd meg a macskát! - szóltam rá, de tovább ugatott a szomszéd néni macskájára.
- Érzi, hogy maga a sátán lakozik abban a macskában - nevetett Lara.
- Lehet - nevettem én is. Egész jól elbeszélgettünk Larával. Hosszú idő óta először.
- Sziasztok, lányok! - köszönt Dió.
- Hali.
- Nem jöttök próbálni?
- Mehetünk - egyeztem bele. Dió mosolyogva jött velünk tovább. A garázsba belépve mosolyogva néztem a fiúkra. Kivéve Kareszre. Rá nem mosolyogtam.
- Na, mindenki álljon be és akkor kezdhetjük is - állt fel a kanapéról Oli. Beálltam a mikrofon mögé.
- Broken yet holding on - nézett rám Oli.
- Rendben - bólintottam. A fiúk megadták a kezdő hangot én meg énekelni kezdtem.
- Weight of love on my shoulders
I thought that it would be easier than this
I found my heart had grown colder
But the warmth of your kiss, I can't dismiss

Though my past has left me bruised
I ain't hiding from the truth
When the truth won't let me lie right next to you

But it's holding on
And it's holding strong
Even though I tried to make it
Played the part, but I can't fake it
It keeps holding on
And it's holding strong
Even though I tried to break it
Heaven knows that I can't shake it
But it's holding on
And it's holding strong
Even though I tried to make it
Played the part, but I can't fake it
It keeps holding on
And it's holding strong
Even though I tried to break it
Heaven knows that I can't shake it

Shake it, sh-shake it
Shake it, sh-shake it
Shake it, sh-shake it
Shake it, sh-shake it
Shake it, sh-shake it
Shake it, sh-shake it
Shake it, sh-shake it
Shake it, sh-shake it
It keeps holding on and on
It keeps holding on and on
It keeps holding on and on
It keeps holding on and on

I've seen times that were harder
I remember the taste of bitterness
Won't you help me, my father?
Help me fall in the love that I have missed

Though my past has left me bruised
I ain't hiding from the truth
When the truth won't let me lie right next to you

But it's holding on
And it's holding strong
Even though I tried to make it
Played the part, but I can't fake it
It keeps holding on
And it's holding strong
Even though I tried to break it
Heaven knows that I can't shake it
But it's holding on
And it's holding strong
Even though I tried to make it
Played the part, but I can't fake it
It keeps holding on
And it's holding strong
Even though I tried to break it
Heaven knows that I can't shake it

Shake it, sh-shake it
Shake it, sh-shake it
Shake it, sh-shake it
Shake it, sh-shake it
Shake it, sh-shake it
Shake it, sh-shake it
Shake it, sh-shake it
Shake it, sh-shake it
It keeps holding on and on
It keeps holding on and on
It keeps holding on and on
It keeps holding on and on

Shake it, sh-shake it
Shake it, sh-shake it
Shake it, sh-shake it
Shake it, sh-shake it
Shake it, sh-shake it
Shake it, sh-shake it
Shake it, sh-shake it
Shake it, sh-shake it
It keeps holding on and on
It keeps holding on and on
It keeps holding on and on
It keeps holding on and on - fejeztem be. Akik a kanapén ültek állva tapsoltak meg. Bellácskát kivéve. Ő unottan ült tovább.
- Eszméletlen hangod van! - ölelt meg Lara.
- Köszi - mosolyogtam rá.
- Mehet mégegy? - mosolygott rám Ricsi.
- Persze!
- Oké, válasz egy számot - hangolta be a gitárját Oli. Nem kellett sokat gondolkodjak.
- Somewhere only we know - feleltem, mire Karesz elszakította a gitárjának a húrjait. Mind kérdőn néztünk felé.
- Mi az? Túl feszítettem - nézett ránk, majd szerzett egy új húrt.
- Ez szólt tavaly a valentin bálon is, amikor Anonymussal táncoltál, nem?
- De és ez szólt az általános ballagási bankettünkön is - mosolyogtam az emlékek miatt.
- Oké, mehet? - kérdezte Karesz.
- Persze! - lelkesedtem. Beálltak és mehetett.
- I walked across an empty land
I knew the pathway like the back of my hand
I felt the earth beneath my feet
Sat by the river and it made me complete

Oh simple thing where have you gone?
I'm getting old and I need something to rely on
So tell me when you're gonna let me in
I'm getting tired and I need somewhere to begin

I came across a fallen tree
I felt the branches of it looking at me
Is this the place we used to love?
Is this the place that I've been dreaming of?

Oh simple thing where have you gone?
I'm getting old and I need something to rely on
So tell me when you're gonna let me in
I'm getting tired and I need somewhere to begin

And if you have a minute why don't we go
Talk about it somewhere only we know?
This could be the end of everything
So why don't we go
Somewhere only we know?
Somewhere only we know?

Oh simple thing where have you gone?
I'm getting old and I need something to rely on
So tell me when you're gonna let me in
I'm getting tired and I need somewhere to begin

And if you have a minute why don't we go
Talk about it somewhere only we know?
This could be the end of everything
So why don't we go?
So why don't we go?

Ah-ah-ah
Ah-ah-ah

This could be the end of everything
So why don't we go
Somewhere only we know?
Somewhere only we know?
Somewhere only we know? - fejeztem be az éneklést.
- Zsófi, ez valami fantasztikus volt! - vigyorgott Ricsi.
- Köszi - mosolyogtam rájuk.

A próba után Larával mentünk haza.
- Tényleg eszméletlen voltál - ölelt meg.
- Köszönöm! - mosolyogtam rá miután elengedtem. Otthon elengedtük a kutyákat és felmentünk. Azonban fent belebotlottunk Rózába.
- Szia - mosolyogtam rá.
- Sziasztok - pirult el.
- Én Lara vagyok - nézett rá kedvesen az ikrem.
- Baji Róza, de csak Rose vagy Rosie - mutatkozott be ő is.
- Engem meg már gondolom ismersz.
- Igen - mosolyodott el.
- Nem is zavarunk. Szia - mentünk be a szobánkba. Lefeküdtem az ágyra és zenét hallgattam.

<Eddig tartott>

Sziasztok, remélem tetszett ez a rész!

By: M.