1.32
(03.24)
~Zsófi
Az elmúlt egy hónapban nem történt semmi érdekes. Megünnepeltük, hogy egészséges vagyok, a suliban is örültek ennek a hírnek. A dogákat sorban írtuk. Szerencsére semmiből se állok bukásra (a legrosszabb a matek és a kémia, de azokból is megvan a kettes). Ma volt Beni 14. szülinapja és kb ennyi volt a mai nap érdekes része. A többi eseménytelen volt.
(03.25)
~Zsófi
A valentin bál óta Anonymus egyszerűen felszívódott. Nem reagált az üzeneteimre, se semmire. Ő is csak egy élénk fantáziájú srác a sok közül. Semmi több. Lara Nickel remekül megvan. Már egész ügyesen lovagol. Legalább neki összejött a boldog szerelem.
(03.26)
~Zsófi
Péntek, a hét utolsó napja utána hétfőn minden kezdődik előröl. Mikor lesz már végre vége az évnek? Hiányzik az igazi nyár! Amikor nem kell pulcsi és hosszúnadrág a hideg miatt! Amikor már végre meleg van! Hiányzik a nyár, de már csak két hónap. Két hónapot kell kibírnom addig.
(03.29)
~Zsófi
Tegnap előtt kezdődött el a tavaszi szünet. Anyuékkal elmentünk a szünetre dédiékhez.
Reggel vidáman keltem ki az ágyból, felöltöztem és kirohantam az istállóba Jackhez (elneveztük a kis farkast). Épp a szénakazalban aludt. Karácsony óta sokat nőtt. Olyan kis aranyos. Mikor kinyitotta a szemeit egyből odajött hozzám és elkezdett nyalogatni.
- Szia, drágaság - simogattam meg a fejét.
- Á, itt vagy Zsozsó? - jött be mosolyogva apa.
- Ühüm - simogattam tovább Jack-et.
- Figyelj rám kérlek - guggolt le hozzám, mire mosolyogva néztem rá.
- Figyelek.
- Ugye a dédiék megengedték, hogy a farkas itt maradjon...
- Igen?
- Na ugye tavasz volt a határidő és szerintünk Jack már eléggé felépült, hogy visszamenjen a falkájához - felelte apa szomorúan.
- Nem maradhat?
- Nem, mert akkor nem tudna visszaszokni a vadonba. Muszáj lesz elengednünk őt.
- Rendben. Mehetek egyedül? Kérlek!
- Jó - egyezett bele. Felálltam és szóltam a farkasnak, hogy jöjjön. Felállt és utánam jött. Csendben mentem mellette. Mikor az erdőhöz értünk leguggoltam hozzá és megöleltem.
- Hiányozni fogsz, Jack - suttogtam és elengedtem. Hátrébb léptem, majd megfordultam és elindultam vissza a birtokra. Amikor visszaértem apa bátorítóan megszorította a vállam.
- Büszke vagyok rád - mosolygott rám, majd elengedett és bement. Sóhajtva néztem az erdő felé. Jobb lesz neki a falkájával. Egésznap anyuéknak és a nagyiéknak segítettem délután pedig elmentem lovagolni Esperanzan. Este vacsiztunk utána lefürödtünk aztán lefeküdtünk aludni.
(03.30)
~Zsófi
Reggel a telefonom rezgésére ébredtem. Álmosan felvettem.
- Ki az? - szóltam bele álmosan.
- Jó reggelt, hercegnőm - szólt Anonymus, mire kiment az álmosság a szememből.
- Miért nem reagáltál az üzeneteimre?!
- Szervizbe kellett vinni a telefonomat, mert beleesett a vízbe.
- Ó... értem - rágtam a szám szélét.
- Hogy vagy? Régen hallottam felőled.
- Jól vagyok és most épp a dédiéknél vagyunk a szünetben.
- Az szuper. Alig várom, hogy újra lássalak!
- Lehet, hogy te konkrétan látni fogsz engem, de nekem nehéz kiszúrni 9 fiúból, hogy ki lehetsz.
- Na, leszűkítetted a kört kilenc emberre?
- Ja, nagyon nehéz volt - nevettem.
- Képzelem. Hidd el, hogy én ott vagyok köztük. Csak éppen nem tudod.
- Sajnos.
- Vagy nem. Majd idővel kiderül, hogy kit rejt a maszkom.
- Jó. Mennem kell, szia.
- Szia - tette le. Végig dőltem az ágyamon és csak a plafont bámultam. Egyszer kiderül. De vajon mikor?
<Eddig tartott>
Sziasztok, remélem tetszett ez a rövidebb rész!
By: M.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro