(08.31)

~Zsófi

Hajnalban arra keltem, hogy valaki valamit tett a kezembe. Lassan kinyitottam a szemeimet. Egy fiú alakját vettem ki.
- Ki vagy? - suttogtam, de a fiú annyira megijedt, hogy kirohant a szobából. Megnéztem mi volt a kezemben. Egy rózsa. Értetlenül néztem a virágot, majd a szekrényemre tettem aztán visszaaludtam.

Reggel az ablakon beszűrődő fényre ébredtem fel. A rózsa a szekrényen volt.
- Jó reggelt, Zsófi - nézett rám Bogi.
- Neked is - ásítottam.
- Ú, azt kitől kaptad? - utalt a virágra.
- Nem tudom - vontam vállat. Kikeltem az ágyból, és elkezdtem öltözködni. Miután végeztem összepakoltam a cuccaimat, majd behúztam a táskám cipzárját.
- Ajj, már! Semmi kedvem holnap suliba menni! - nyűglődött Bogi.
- Nekem siiincs - dőltem hanyatt az ágyon. Bogi elnevette magát rajtam. Miután ki nyűglődtük magunkat a cuccunkkal együtt kimentünk a szobából. Már csak ránk vártak.
- Jól van gyerekek, pakoljatok be a buszba - nézett ránk Haller. Tettük amit kért, majd felszálltunk a buszra. Ezúttal is Bogi mellé ültem.

Mikor megérkeztünk a sulihoz a tekintetemmel anyát kerestem, de nem volt ott.
- Haza vigyünk? - kérdezte Karesz kedvesen.
- Köszi, de nem kell - erőltettem magamra egy mosolyt és elindultam haza. Mikor befordultam az utcába egy autó lassított mellettem.
- Elvihetünk? - húzta le az ablakot Oli apukája, Levi.
- Nem kell, most sétálok, ha nem nagy baj - feleltem a földet bámulva.
- Biztos?
- Igen. Sziasztok - mentem tovább. Otthon benyitottam a házba és felmentem a szobámba. Bekapcsoltam a telefonomon a We all the champions-t és azt hallgattam. Ez az egyik kedvenc dalom a Queen-től. Igazából három kedvencem van tőlük (We will rock you, We all the champions és a Bohemian Rhapsody).
- We all the champions, my friends - énekeltem együtt Freddie-vel. Éneklés közben elkezdtem kitakarítani a szobámban.
- Zsófi! Halkítsd már le! - nyitott be a szobámba Beni.
- Nem fogom - nyújtottam ki rá a nyelvemet. Valamit motyogott az orra alatt, majd kiment. Valamikor késő délután ért haza anya.
- Szia, kicsim. Ne haragudj, de sokáig tartott a megbeszélés - mentegetőzött anya.
- Semmi baj - mosolyogtam rá. Rendeltünk pizzát utána lefürödtem aztán lefeküdtem aludni. Holnap nagy nap lesz.

(09.01)

~Zsófi

Reggel az ébresztőmre ébredtem fel. Ásítottam egy nagyot utána kikeltem az ágyból. Felvettem az ünneplőmet (határozottan nem állt jól nekem) utána lementem a konyhába.
- Jó reggelt kicsim, izgulsz? - tett elénk egy tál amerikai palacsintát anyu. Apa miatt kiskorunkban sokszor voltunk kint így félig meddig ámerikaiak vagyunk Benivel :D .
- Hát eléggé izgulok - ismertem be.
- Nem lesz semmi baj - puszilta meg a fejem. Gyorsan megettem a reggelimet utána anya elvitt a suliba.
- Legyen szép napod - hajtott el. Nagy levegőt vettem és elindultam a suli felé. Oli, Alex, Ottó és Ricsi kint beszélgettek.
- Szia, Zsófi! - köszönt Oli.
- Sziasztok - mentem be, de egy lány majdnem fellökött.
- Bocs! - rohant be. Értetlenül néztem utána, majd bementem.
- Idefigyelj Pálffy! Most szépen lemosod azt a vakolatot a fejedről! - üvöltött vele egy ijesztő nő.
- És, ha nem?
- Akkor én fogom lemosni rólad dörzsi szivaccsal! Indíts!
- Vén banya - motyogta a lány, majd bement a mosdóba.
- Pataki! - mutatott rám, mire megrémültem. Honnan a bánatból tudja a nevem?!
- Igen?
- Nyomás a 22-es terembe - nézett rám szigorúan. Behúzott nyakkal mentem fel. A terembe belépve rögtön leültem az ablak felőli padsor negyedik padjába. Elővettem a telefonomat és egy üzenet fogadott.

Apa: Sok sikert az első napodhoz bogaram. Ne izgulj, mert minden rendben lesz. Ha bármi baj van szólj Olivérnek vagy nekem és küldöm az FBI-t 😉❤ Szeretlek, Zsozsó! 😘😘😘

Mosolyogva olvastam el az üzenetét.
- Mi a mosolygás tárgya? - kérdezte hirtelen Lóri.
- Jaj, semmi - tettem el gyorsan a telefonomat.
- Hát jó - ült le Peti mellé előre. Csengetéskor a többiek is bejöttek.
- Sziasztok gyerekek - köszönt Haller. Mi is köszöntünk, majd bekapcsolta a tévét. Először az igazgató mondott beszédet. Röviden bemutatkozott (Pósa Milán) utána az igazgatóhelyettes asszony (Hartay Brigitta, az ijesztő nő) mondta el a házirendet. Ezzel elment az első ofő óra. Megkaptuk az órarendet ami így néz ki.

Hétfő:
1. Nyelvtan
2. Tesi
3. Tesi
4. Francia
5. Föci
6. Matek
7. Fizika

Kedd:
1. Irodalom
2. Kémia
3. Matek
4. Angol
5. Fizika
6. Tesi

Szerda:
1. Rajz
2. Kémia
3. Matek
4. Tesi
5. Francia
6. Nyelvtan

Csütörtök:
1. Matek
2. Angol
3. Fizika
4. Föci
5. Francia
6. Infó
7. Infó

Péntek:
1. Angol
2. Nyelvtan
3. Irodalom
4. Töri
5. Matek
6. Ofői

A szünetben kimentünk az udvarra. Az a lány akivel Hartay üvöltött az egyik padon ülve olvasott valami magazint. Minden bátorságomat összeszedtem és odamentem hozzá.
- Szia - köszöntem neki kedvesen.
- Szia - nézett fel rám, kicsit megilletődve.
- Bocsi, de mennem kell - pattant fel és berohant az épületbe. Értetlenül meredtem utána. Gondoltam utána megyek. A mosdóba ment be. Beakartam menni, de mégse tettem meg. Inkább visszamentem a terembe.
- Mi a baj? - kérdezte a letört fejemet látva Oli.
- Reggel egy lány majdnem fellökött és most a szünetben köszöntem neki erre ő berohant a mosdóba. Szerinted mi rosszat mondtam neki? - kérdeztem szomorúan.
- Nem tudod a nevét?
- Annyit tudok, hogy Pálffy.
- Öhm, nem mondtál semmi rosszat - vakarta a tarkóját Oli.
- Akkor?
- Ott egy madár! - mutatott az ablak felé.
- Olivér! Nyögd már ki!
- Ha jól látom az egy ritka... galamb. Rettentően ritka ezen a környéken.
- Nagy Olivér! - emeltem fel a hangom.
- Ahj, kérdezd meg tőle. Nem mondhatom el. Tényleg.
- Jó, akkor majd én kiderítem - mentem ki. A lányt kerestem. Épp egy fiúval beszélgetett. Megvártam, hogy befejezzék, de a srác felém nézett. A lány követte a tekintetét. A fiú intett nekem, mire odamentem hozzájuk.
- Azta, hol vetted azt a kontaktlencsét? - ámult a fiú.
- Ez a természetes szem színem - feleltem zavartan.
- Király! Polgár Zoli vagyok - mutatkozott be a srác.
- Pataki Zsófi - mutatkoztam be én is.
- Ő meg, Pa... Pálffy Lara - korrigált Zoli miután a lány (Lara) oldalba bökte.
- Szia - suttogta a lány. Reggel nem volt ilyen.
- Hali - ekkor csengettek. Mindhárman mentünk a saját termünkbe.

~Lara

- Nem vagy magadnál! Szerinted miért nem mutatkoztam be neki?! - kérdeztem feszülten Zolitól.
- Nem tudtam! Ha beavattál volna akkor tudtam volna! De miért nem akarod, hogy megismerjen?
- Nem állok még rá készen. És kérlek ne erőltesd - kérleltem Zolit.
- Jó, nem fogom - ölelt meg. Hálásan néztem rá, majd egy baráti puszit adtam az arcára.

~Zsófi

A nap végén a földet bámulva léptem ki a suliból. Egy pillanatra néztem fel csak fel, de egy kisebb tömeg állt körül valakit. Nem láttam, hogy ki az a valaki, de akkor nem is érdekelt. Azonban egy kis "résen" keresztül láttam az illetőt. Barna haja kuszán lógott a szemeibe, és egy 500 wattos mosollyal válaszolt a tömeg kérdéseire, majd mikor egy pillanatra rám nézett kacsintott egyet. A lányok felsóhajtottak. Tipikus félisten lehetett a srác. Váll vonva mentem haza. Valahogy engem nem vonzottak az ilyen srácok. Immúnis vagyok rájuk. Otthon bementem a házba. A ház üres volt. Gondolom Beni a haverjaival ment mekizni. Felmentem a szobámba, de az asztalon volt valami. Egy kis cetli volt rajta.
Legyél 16:30-kor a Libri "ifjúsági könyvek" részén. Anonymus
Ennyi állt rajta... nyomtatva.

Ránéztem az órámra. 16:32, de az illető még sehol sincs. Öt perccel később megláttam Alexet. Az ifjúsági könyvek felé tartott.
- Szia, Zsófi - üdvözölt vidáman Alex.
- Szia, nem tudtam, hogy szeretsz olvasni - éljen Zsófi! Így kell beégni egy helyes srácnál!
- Csak a húgomnak nézek valamit. Tudsz ajánlani valamit?
- Hány éves?
- 13.
- Akkor a Neveletlen hercegnőt ajánlom számára - mosolyogtam rá.
- Köszi, életmentő vagy - mosolygott rám. Én csak bólintottam.
- Nincs mit, de mennem kell. Szia - mentem el onnan, de az ajtóban Kareszba futottam bele.
- Bocsi - kerültem ki.
- Semmi baj - mosolygott, és bement. Csendesen mentem haza. Otthon csináltam magamnak szendvicset, majd felmentem a szobámba filmet nézni. A választásom a Mamma mia mellé esett. A film végén a konyhában elmostam a tányéromat. Alig fejeztem be, anya jött haza.
- Szia, kincsem - köszönt anyu.
- Szia - köszöntem én is. Beszélgettünk egy kicsit után elmentem fürdeni utána lefeküdtem aludni. Fáradt voltam.

<Eddig tartott>

Sziasztok, remélem tetszett ez a rész!

By: M.