HYUNGWON

Mikor beléptem a bejárati ajtón, csak akkor éreztem igazán milyen hideg is volt odakint. Leakartam venni a kabáton, mikor realizáltam, hogy nem is volt rajtam. Biztos Wonhon maradt ekkor eszembe jutott, ahogyan összehúzza magán a kabátot, ami nála jóval nagyobb. Nagyon aranyos volt. De igazából csodálom, hogy nem fáztam, talán igaz a mondás miszerint a szerelem fűt. Na hagyjuk is, már úgyis elég fáradt vagyok. Lefürödtem majd beborultam az ágyba és vártam, hogy elnyomjon az álom és mikor ez megtörtént Wowoval álmodtam.
Reggel mikor felkeltem szokásosan rántotátt csinál a nap a szememből. Egyszer tényleg nem ártana lehúznom azt a hülye redőnyt. Na majd egyszer. Rápillantottam az órára ami reggel 7 órát mutatott és mikor ezt felfogtam akkor gondolkoztam el azon, hogy én minek vagyok fennt ilyenkor, hisz ez még hajnal basszus. Végül nehezen de kikeltem a ágyból majd reggeliztem, mosakodtam, öltöztem csak a szokásos. Mikor megláttam a tegnapi nadrágom először tovább mentem de aztán megláttam a zsebéből lógni valamit és akkkr beugrott az az én karkötőm ami Wonhoénak a párja. Ugyanis az enyémen a szívalakú lakat van az ővén pedig egy kulcs. Tehát azt üzeni, hogy " ő a kulcs a szívemhez". Kicsit nyálas dehát szerelmes vagyok nem tehetek róla. Mosolyogva tettem hát el biztonságos helyre. Ekkor pedig csörrent a telefonom ez álltal pedig máris lehervadt a mosolyom mert a menedzserem hívott.

- Igen?- szóltam unottan. Egyébként szeretem a munkám csak hát az emberekkel vannak bajaim.

- Nos ma ugye lenne a fotózás amire remélem már elindultál mert fél óra és kezdődik. Tehát úgy volt, hogy Jisooval kell megcsinálnod de mivel múltkor sem voltál hajlandó vele kamera elé állni, illetve mivel azt mondták egy természetes vagyis nem modell emberrel kéne fotózkodnod. Esetleg ismersz olyat akivel ezt megvalósitanád?-éés igen IMÁDOM A MUNKÁM.

- Nos először is én nem is tudtam, hogy a tegnapi bemutató után még ma is bekell mennem na mindegy aztán gyalog pont fél óra míg odaérek a tempómba de kocsival 10 perc szóval még van időm. Ja és van akivel szívesen megcsinálnam a képeket.- mondtam a végét boldogan. Sosem értettem minek sietettnek, nem vagyok lajhár.

- Huuu. Na rendben akkor hozd be magaddal. Szia. Siess.- fejezte be majd lerakta.

Ezek után sokkal boldogabban indultam el otthonról annak ellenére, hogy csak háromnegyed 8 volt. Beszálltam a kocsiba majd elindultam az étterem felé hátha mert úgy tudom 8kor nyit. Befordultam az utcájába majd láttam egy ismerős kabátban a hely felé sétáló alakot. Mellé gurultam hát a kocsival majd lehúztam az ablakot.

- Hát jó reggel uram. Tudja ismerős a kabátja.- Mikor megszólaltam felkapta a fejét majd pedig a kabátom említésekor elpirult.

- Sz-szia tudod ma akartam visszaadni mert nem tudom hol laksz és reménykedtem, hogy esetleg majd bejössz. Most pedig itt vagy- mosolygott zavartan.

- Nyugi nem gondoltam komolyan felőlem meg is tarthatod nagyon aranyos áll.- most pofán csaptam magam képzeletben.- Egyébként szerinted bennt van már a főnököd?

- M-miért?

- Mert elszeretnélek vinni téged valahova magammal de azért csak úgy elrabolni nem szeretnélek.- kuncogtam.

- O hát még jó.- kuncogott ő is. Mennyire szeretem a nevetését. Na mondjuk milyét nem. Inkább hagyjuk.- Amúgy szerintem van rá esély, hogy bennt van.

- Rendben. Akkor be is megyek szépen és elkérlek mára.- mondtam majd kacsintottam.- Bejössz avgy kint maradsz vigyázni az autóra?

- Ööhm vigyázok az autóra.

- Rendben. Akkor sietek.

Beszaladtam az ajtón majd megkérdezve a döbbent pultostól merre is kell mennem szaladtam is tovább. Egészen az ajtóig. Kicsit kifújtam magam majd benyitottam.

- Jó reggelt uram.

- Jó reggelt mit szeretne?

- Nos tudja a nevem Chae Hyungwon és modell vagyok.

- Hát ez remek de mit keresel az irodámba.

- Elszeretném kérni az egyik alkalmazottját egy fotózás miatt.- kijelentésemre nagyon meglepődött.

- Miért? Na meg kit?

- Tudja egy olyan fotózáson veszek ma részt amin olyan személlyel kell lennem aki nem modell ez álltal nem híres a szakmában. Én pedig igazán kedvelem az egyik pincérét Wonhot így elszeretném mára kérni.

- Azok a fotók sok helyen megfognak jelenni?- kérdezte. Tudtam azért kérdezi, hogy tudja mennyi haszna származhat neki ebből.

- Igen uram igen híres lapokban láthatja őket viszont illetve ha gondolja  Wonho egy képen felvehetné a kötényét melyen rajta van az étterem logója és így egy plakát is készülhetne amellyel reklámozhatná az éttermet.- mosolyogtam hisz tudtam ezzel nyeet ügyem van.

- Rendben van megegyeztünk.- állt fel kezet fogni.

- Köszönöm uram. További szép napot.- azzal kiléptem az ajtón. A lépcsőn leérve ismért a pultoshoz fordultam ezúttal, hogy elvigyen Wowomnak a kötényét.

Mikor megvolt már szaladtam is kocsimhoz melyben már pincérkém benn is ült.

- Na, hogy ment?

- Jól.- vigyorogtam.- De majd ezt fel kell venned.- nyomtam a kezébe munka ruháját.

- Hát........rendben.- mondta tudatlanul.

Ezek után már száguldottunk is a célunkhoz. Mikor megálltam és mindketten kiszálltunk nem hitt a szemének.

- Minek hoztál te egy modell ügynökséghez? Még hozzá egy igazán híresbe?- hitetlenkedett.

- Azért drága mert tudod modell vagyok ahogy te is az leszel.- karoltam át vállát ismét vigyorogva.

- Mi a franc.....ia süti- ezen elnevettem magam.

- Na gyere mert ha elkésünk letépik a fejem.- forgattam meg a fejem majd a teljesen ledermedt fiú magam után vonszoltam.

Beléptünk az ajtón és páran furcsák amit először nem értettem de aztán rájöttem, hogy azért mert fogtam Wonho kezét, de azért nem engedtem el. Odaértünk hát a helyszínre és mehettünk a sminkeshez aki gyorsan végzett is szerelmemmel amit nem is csodálok hisz nagyon helyes és szép. Velem még picit időzött aztán felvettem a ruhát amit adtak. Wowonak nem adtak mert megtetszett nekik a kabátom rajta így úgy maradt. Kezdődhetett is leültünk, fél lábra álltunk, megtámaszkodtunk egymáson ami azért érdekes volt de nem annyira mint ami utána jött. Jött az a rész mikor Wowo pincérként is szerepel a képeken itt is állitgattak de aztán kijött a fotósból a "szeretem a melegeket és ti meg nagyon arik lennétek együtt" érzés így azt mondta menjünk egymáshoz közel majd mégközelebb míg majdnem összenem ért az orrunk. Ekkor féloldalas mosollyal néztem le a megszeppent fiúra. Nagyon aranyos volt. Kattogott is a kamera. Aztán jött a személyes kedvencem mikor is kigomboltatták a rajtam lévő inget egészen a köldökömig de ezt mind Wonhonak kellett. Persze erről is lettek képek (amikből majd kérik is egy-két példányt). Majd mivel kicsit elhúzodtunk egymástól ismét közel kellett mennünk egymáshoz. Amikor már az orrunk összeért szerelmem ismét zavart lett és elfordította a fejét ami megihlette a fényképészt mert megkért tegyem a kezem a fiú derekára bekell valljam tényleg jó kép lett meg ugye az ingem még mindig kivolt gombolva.
Már azt hittük vége mikor a fényképész odajött hozzám.

- Köztetek van valami?- meglepődtem. Azért kérdezi mert feltűnően néztem Wonhot vagy csak úgy.

- Nem nincs. Miért?

- Figyelj tudom, hogy nem vagy közömbös a fiúk iránt illetve ezeket a képsorokat a támogatja egy homoszexuálisok támogató ügynökség.- meglepődtem. Miért kértem akkor engem meg még valakit?- Ha és nagyon arik lennétek.- mosolygott rám.

- Hát rendben. Köszönöm.

Visszaálltunk hát a kamera de most volt ott egy asztal is illetve két szék.
Ledobtam magam a székre mondván "én most nem kelek fel innen". Arébb húzta a fotós az asztalat nem értettem miérrt majd Wonhot az ölembe lökte ő pedig teljesen lefagyott de azért úgy tett mintha a rendelésem venné fel ahogy kérték tőle. Mire vége lett a fotózásnak szegény Wowom annyiszor jött zavarba és ezálltal lett vörös mint ahány mémet csinált rólam Changkyun.(azaz nagyon sokszor)
Mikor vége volt és Wonho összeszedte magát én a képeket néztem. Ha ő rajta van sokkal szebbek na meg mikor egyedül kellett pózolnia hát azoktól meghaltam. De végül sikeresen elértünk együtt a kocsihoz majd hazavittem, elköszöntem tőle egy félöleléssel vagy magam sem tudom mivel aztán hazamentem. Changkyun barátom a kanapémon várt mert tegnap nem mondtam neki semmit a Wonhoval való találkáról. Így hát kezdhettem mondani mindent.

Bye
Wonkyun🐻🐰