Lana és Nala versenyt futottak az erdőben. Már évek óta vadásztak együtt ők ketten a boszorkány és a nagymacska. A lány fiatal volt, a sok vadászattól kecsesen izmos, hosszú hullámos haját a homlokától végigfutó nagy varkocsba kötötte össze, így nem akadályozta a harcban. Ruhája praktikus volt, egy térdigerő ing felett bőr fűző védte a mellkasát, alkarját és sípcsontját is ilyen anyaggal védte. Bőr cipőjében majdnem olyan hangtalanul futott mint Nala.
A nagymacska nőstény volt, kecses fejjel és testtel, koromfekete szőrrel, amiben egy vastag aranycsík futott végig a hátán. Szemei színe sárgától játszott az élénkzöldig, attól függően vadászott vagy pihent.
Egymástól pár méter távolságban futottak, Lana az ösvényen, Nala a bokrok között. A folyó volt a cél, remélték a környékén akad pár jó falat.
Vaják és Kökörcsin megpihent a tisztáson a folyó melett, ott ahol egy pihenőhelyet alakítottak ki régen, kis tűzrakó hellyel, gallyakból kis félsátrat kialakítva. A folyóparton elejtett fácánt falatozták, gondolatiba merülve.
Nala megérezte a sülthús illatát, irányt változtatott futott a szag felé.
- Hé!- kiáltott utána Lana, és letért az ösvényről, a macska után szaladva. -Ne arra, lehet hogy csapda! -kiáltott utána, de mindhiába.
Vaják szájában megállt a falat. Egyszerre hallotta és érezte meg a közeledőket. Egy állat és egy ember. Kését előrántva az irányba perdült,pont amikor a nagymacska kiugrott a bokorból. A kés már suhant is a levegőben.
Lana épp hogy el tudta Ati kézjelével irányítani a kést, kardját előkapva Kökörcsinhez ugrott, mellkasának szegezve azt.
-Nem embert ölni jöttünk! - egy pillantással felmérte, hogy a trubadúr ártalmatlan, a masik meg egy Vaják.-Éhesek vagyunk, Nala a húst érezte meg.
Vaják leült, tovább ette a fácánt.
- Ha elrakod kardod, szivesen látunk!- mérte végig a dalnok a lányt csillogó szemmel. -Ugye Vaják? Jut belőle nekik is.
-Egyelőre nekem jutna pár oren hogy nem vágtam el a torkát a macskának-morgott a másik férfi.
Nala felmorrant és fújt egyett.
-Azt mondta-fordított a lány-inkább elfenekés járna ezért.
-Ha te csinálod!...- mosolygott a vaják kajánul. Kökörcsin egyből dalra fakadt
-Jussát várja a vaják...