Hello!

Yep, kedvenc Author-chan visszatért.

And she is sorry °^°

Viszont (Keresztnév) Charaethy-Kirkland is visszatért, és készen áll az útra :3

Napi mini skót-magyar szótár:

Naw - Nem
Aye - Igen
Phrionnsa - Hercegnő
Lassie - Lány

Napi mini ír-magyar szótár:

Cailín - Lány

*Jelen*

Sean segített neked összepakolni, felvettél egy sötétszürke esőkabátot, lehoztad a bőröndöd.

Szomorúan néztél az öt fiúra.
Az ír bíztatóan mosolygott, a brit sírva borult a nyakadba, – az amerikaival karöltve, a walesi szomorúan figyelt téged, a skót meg távolról támasztotta a falat, közben elszívott egy cigarettát. Azért, mert ő megteheti.

Visszaölelted Arthurt és Alfredet, majd könnyes szemmel néztél Allistorra. Kerülte a szemkontaktust. Ettől még bánatosabb lettél, ok nélkül, hisz épp a búcsútól akart téged és önmagát óvni. Hogy kevésbé fájjon... Te viszont odamentél Seanhoz és Dylanhez, megölelted őket, majd fordultál az ajtó felé.

De valaki hátulról megölelt. A karjaiba zárt, és egy apró csókot nyomott a fejed búbjára.
Gondoltad hogy Allistor az, és milyen igazad volt.
-Ég veled, Lassie.
-Ég veled, Allis. Majd írok. - töröltél le egy könnycseppet.
-Ajánlom is. - mosolygott a skót, mire te bólintottál.

Kiléptél az ajtón. Most, vagy soha. Előtted az egész világ. A te világod eddig a Kirkland-kastély falai közt volt, viszont most előtted, kint, a kerítésen kívűl egy számodra majdnem ismeretlen táj állt, és várt. Várt egy olyan felfedezőre, mint jómagad.

Beleszippantottál a friss, esőillattal átitatott levegőbe, majd mögötted húzva a bőröndöt, kiléptél a szabadba.
-Innen már nincs megállás. - suttogtad magadnak ahogy a lovaskocsihoz igyekeztél.
~Ne nézz vissza, ne nézz vissza... De visszanézek.

Az öt fivér az ajtóban állt, és integetett neked. Elérzékenyülten fordultál a kocsi felé, majd felszálltál rá.

Nagy-Britannia egy dimbes-dombos sziget. Ezeket láthattad gyönyörű zöld színeikben, hacsak nem törölted meg a szemedet épp az esőtől.

A komornyikotok vezette a lovaskocsit, aminek egyik lovát ajándékba kaptad Dylantől; a kanca neve nem más, mint Northwind. Northwind egy appaloosa hátas, akit Dylan apjától örökölt.

Winston naphosszat vezetett, így idővel odaértetek a hídhoz, ami elvezet (Országnév) szigetére.

Közel van Nagy-Britanniához, így egy hosszabb híddal össze lehet kötni a két szigetet.

*Kis idő múlva*

-Charaethy kisasszony, megérkeztünk. Ez (Országnév) szigete.
-Thank you, Winston! - köszöntél el a komornyiktól, aki visszaintegetett.

Te viszont ahogy lepakoltad a bőröndöt, a tengerpartról egyenesen a kastélyba siettél. Sarah megmondta, le kell taszítanod a trónról az unokanővéredet.

Eszedbe jutott viszont, hogy ez súlyos hiba lenne, hisz nem állíthatsz be csak úgy a palotába, hogy "Hello, jöttem visszafoglalni a trónt, mely engem illet." ugyebár?

Mindenesetre besiettél egy kisebb faluba, amelyet Foresellnek hívtak. Legalábbis a táblára ez volt írva, amely mellett elhaladtál.

Az Eoza utcán bóklászva megláttál egy ismerős lakót.
~Lehetséges ez?!

Odamentél a fiúhoz, és hátulról végigmérted. Fekete haj, szürke dzseki, zöldes nadrág, kopottas cipő. A fiú oldalra nézett, szóval láthattad barna szemeit.
~Igen, ő az. - gondoltad megkönnyebbülve. A fiú még kiskori barátod, akivel néhanapján együtt mentetek a játszótérre.
~Dean Westland.

Gondoltad megleped, így megpöckölted a nyakát.
-Áu! - fordult hátra a nyakához kapva, majd szabályosan megállt benne az ütő. Meglepettség ült ki az arcára, amiből következtettél. Igen, felismert.
-(Becenéév)! - szája elé kapta a kezét, hisz olyan rég nem látott.
-Tizensok éve nem láttalak. - fogtad meg a karjánál a fiút gyengéden.
-Tizensok éve... - ölelt meg Dean, mire te visszaölelted. Majd egy illúzióromboló mondat hagyta el a szádat.

-Miért kell neked is magasabbnak lenned nálam?! Komolyan mondom, álljatok le. - nevetted el a mondta végén magad, mire Dean is ezt tette.
-Jó látni. Sokat változtál külsőre, de én tudom, hogy legbelül ugyanaz a kis királylány vagy, aki voltál.
-Tudod, Kirklandék egy igazi tinédzser lányt faragtak belőlem. Öt bátyám volt.
-Az igen. - nevetett a feketehajú.
-Illetve van. Mert, tudod, hiányoznak nekem már most.

Azt viszont nem mondtad el Deannek, hogy az egyik fiú hiányát jobban érezted mint a többiét. Haha~, szerintem mondanom sem kell melyik volt az...

(Author-chan :
Hé, ne viselkedj gyerekesen Mesélő! Én itt írni próbálok, te meg itt rendet bontasz. Komolyan mondom, felmondok neked, ha így folytatod.)

Rendben, rendben.
Szóval ott tartottam, hogy az egyik Kirkland fiú jobban hiányzott, mint a többi. Ezért kissé haragudtál magadra, mert hogy lehet a fivérek közül egyiket jobban szeretni, mint a másikat? Egyenlőnek kellene lennie, az úgy ér. 

-De most már menjünk fedél alá, megázunk itt, oszt megfázunk. Az kellene még, hogy te meg én együtt iszogassuk a citromos teát, betakarózva~.
-Rendben.

Az út rövid volt, de a rátok telepedő csönd miatt hosszadalmasnak tűnt. Gondoltad megtöröd a csendet.
-Tudod Dean...
-Igen?
-Nekem nincs hova mennem... - mondtad szomorúan.
-Hogy-hogy nincs? - kérdezte meglepve.
-Az unokanővérem nem látna szívesen, a szüleim... nos tudod. Idő kell. Kellene egy ellenállást szervezni. Le kell taszítanom Astridát a trónomról. - magyaráztál halkan, nehogy egy járókelő meghallhassa.
-Ezen ne múljon, befogadlak a házamba. Well, érezd magad otthon! (Hát) - nyitotta ki az ajtót a barnaszemű.

Nem volt nagy ház. Egy kis kunyhóhoz jobban hasonlított, mint egy házra a falu közepén.
-Amíg el nem felejtem! Dean, nem hívhatsz mostantól a nevemen, oké?
-Nem is tudom miről beszélsz... - kacsintott, mire te vetted az adást. Volt egy vendég a vendégszobában. Gyorsan ki kellett találnod valamit.

Válassz egy vezetéknevet, Reader-chan!

(K. K) = Kitalàlt keresztnév

A) (Kitalált Keresztnév) Firtaen
B) (K. K.) Jamain
C) (K. K.) Erethel
D) (K. K.) Meinar

~Folytatjuk... ~

U. I. : Amúgy a válasznak a következő részben lesz eredménye :3

Ezt a részt itt befejezem.

Ciao! 😘