Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

°2/4°

Sofie szemszöge

A vacsora ha úgy vesszük nyugis volt, Harry végig "meg öllek" fejjel nézett Zayn-re, én úgy tettem mint aki nem látja de látszott rajta hogy féltékeny, nem tudok mit csinálni, neki meg ott a ringyója, én is féltékeny lehetnék de nem vagyok olyan fajta.... Makacs vagyok és nem szeretem ha hozzá nyúlnak ahhoz ami az enyém, ez esetben Harry, és ha úgy vesszük irigy vagyok. De baszki, ki ne lenne féltékeny egy ilyen pasira???

Na mindegy, a vacsora végén Zayn elbúcsúzott egy puszi kíséretében, a szuka meg szájon csókolta Harry-t, huuu ha majd a kezem közé kerül,úgy szétverem, hogy a világát se fogja tudni.

Az este sikere után felmentem a szobámba, átöltöztem és be feküdtem az ágyamba.

Arra ébredtem meg hogy valaki szorosan átölel. Az érintéséből rögtön tudtam ki az. Harry. Mit keres itt??

-Harry, mi a.... - rögtön be fogtam a számat, mikor rá jöttem hogyan is hívtam. -Apa mit keresel itt?? - bujtam ki öleléséből. Láttam gyönyörű zöld iriszeit ahogy be süt egy kis fény a szobába és meg csillan a tekintetén, annyira akartam.
-Sajnálom hogy felébresztettelek, nem akartam, csak at jöttem jóéjtet köszönni és... - nem fejezte be mert még csókoltam, istenem nem lehetek ilyen gyenge, épp elváltam volna tőle mikor vissza csókolt, nem hittem el. Aztán el váltak ajkaink én pedig ki ugrottam az ágyból.
-Ha..ap..... - nem tudtam mit mondjak, ki zökkentett a saját atmoszférámból. Mondd el neki.
Nem tehetem. Ha rájön, hazugnak fog...
Mondd meg neki, sokkal jobb lesz.

Harry szemszöge

Csak állt velem szembe, olyan volt mint egy angyal, egy angyal egy szál bugyiban meg az én pólómban, annyira csodás volt, nem tudtam hogy az én pólómban szokott aludni, mindig unikornis pizsiben jön le enni... A kemény külső mögött, törékeny belső rejlik.
-El kell mondanom valamit Sofie.. - törtem meg végül a csendet.
-Nekem is - hajtotta le a fejét - Harry... - miért hív így?-tudom hogy nem vagy az apám, tudom hogy nem vagyok a lányod, sa...sajnálom - kezdett el sírni, én pedig csak néztem ahogy össze omlik belülről, nem tudtam oda futni hozzá és megölelni csak beszélni akartam, de egy nyamvadt szó sem jött ki a számon. - sa....sajnálom hogy hazudtam...h...hogy megjátszottam magam előtted... Én cs..csak te hazudt és én nem tudtam hogy mit csináljak-aztán fel állt és csak mondta és mondta, mindent mondott.

Sofie szemszöge

Mindent elmondtam neki, de a végére rá jöttem valamire, ő a hibás, ő a hibás mindenben, hatalmas harag gyűlt össze bennem a végén már teljesen el borult az agyam. Elég.
Oda szaladtam és ütni kezdtem azt kiabálva hogy "te vagy a hibás".
Aztán, magához ölelt?? Mi a fasz??
-Sajnálom, de nekem is mondanom kell valamit, súgta a nyakamba, miközben nedves valamit kezdtem el érezni a nyakamnál. Sírt.
-Az a hülye luvnya semmi olyat nem tudott mint te, te vagy az életem - nézett végén a szemembe - ahh de nyálas leszek baszki-nevette el magát mire én is kuncogni kezdtem- inkább a lényegre török, Szeretlek, tiszta szívemből Sofie.- alig hittem a fülemnek, ez valóban meg történik, alig hiszem el.
-Nálam nem jobban Harry, szeretlek - mondtam végül majd megcsókoltam, annyira vártam már erre annyira akartam őt. Jó így, hogy elmondtam mindent, el mondtunk, Amúgymeg gondoltam is hogy az a szuka semmiben nem jobb nálam.
Végül meg történt aminek meg kellet történnie, és olyan jó volt. Nem ragozom tovább, ilyen jóba sem volt még részem soha, és nem is lesz.

                --------------------------------

Bocsi de ezt még nem ragozom tovább
Dugtak igen, na és mi van abba. Xd

                ---------------------------------
Harry szemszöge

Fel keltem, de nem volt ott, sőt a saját szobámba voltam, mi a fasz történik??
Ki mentem a folyosóra, a szobám elé és megálltam ott, gondolkoztam, mi a fene történt az este??

Sofie szemszöge

Fel keltem, a szobámba de nem volt ott, hmm biztos ki ment WCre, de fel voltam öltözve, mi a fasz?? Hol van Harry?? És miért van rendben a szoba?? Bármily meglepő is de este kúrva nagy "bulit" csaptunk és minden szét volt szedve, de itt meg minden rendbe volt, erre még azt mondtam oké, aztán kimentem a szobából és Harry velem együtt jött ki a másik szobából, egymásra néztünk. Az nem lehet.
-Mi történt? - kérdeztük egyszerre.
-Ugye nem?? - megint egyszerre, mi a fasz??
-Álmodtam volna - néztem le a padlóra. Álmodtam. És ha minden igaz ugyan azt álmodtuk, fantasztikus volt, de tényleg, csak ha nem ugyan azt álmodtuk akkor én most kifutok a világból az száz.

-Mit álmodtál? - néztünk egyszerre egymásra.
-Azt hogy te meg én... Szóval hát hogy - Harry zavarban van, ezt el sem hiszem, annyira cuki, még sosem láttam így.
-Nem kell szépíteni, dugtunk, mi ebben olyan nagy cucc, én is ezt álmodtam, - néztem rá szégyenlősen majd oda jött hozzám és meg csókolt.
-Csináljunk úgy mint ha nem csak egy álom lett volna oké?? - nézett rám gyönyörű zöld igéző iriszeivel. IMÁDOM EZT A PALIT!!!

Lementünk reggelizni, még ki se nyitottam a hűtőt, de már csengettek, adja az isten ha van, hogy ne az a hülye szuka legyen mert ha megöli a pillanatot, én is meg ölöm őt.
Harry ajtót nyit, végig kísérem a tekintetem rajta, és mivel hogy csak őt látom, nem tudom ki az a személy az ajtóban. Akárhogy nézem csak annyit hallok hogy Harry kapott egy pofont, azta. És már csukta is az ajtót, az a valaki meg elment. Harry vissza tért hozzám aztán mikor mosolygott fel fedeztem egy tenyér nyomot az arcán.
-Szakítottam vele. -biccentett az ajtó felé.
-Látom higgadtan kezelte - megsimogattam a tenyér nyomot az arcán majd adtam oda egy lágy puszit.-Nyugi ezt még vissza kapja. -mosolyogtam rá.

Aztán vissza tértem az én vilagomhoz és lehajoltam a hűtőhöz. Pontosabban bepucsitottam.
Mire ő az ágyékával a fenekemhez dörgölőzött aztán lassan oda hajolt a fülemhez.
-Valóssá akarom tenni azt az álmot. - súgta bele a fülembe.
-Voltál együtt azzal a szukával? - furdultam meg és a szemébe néztem.
-Mi van?? - tehát igen értem.
-Tehát igen? - néztem rá full komoly arccal.
-Nem én nem soha. - nem érdekelt fel futottam a szobájába és rögtön a szekrényébe nyúltam, aztán a fiókja, az ágya?? Semmi. Aztán az ágya alatt találtam egy bugyit, nem az enyém, ez egy kibaszott tanga, nem hordok tangát, ráadásul ez nem az én méretem. Közbe be futott a szobába de még állt az ajtóba.
-Hazudtál nekem igaz?? - kérdeztem sírva, mégis nevetve.
-Sajnálom. - hajtotta le a fejét - had magyarázzam meg-közeledett felém, de én csak hátra léptem. És annyit kérdeztem....
-Miért?........

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro