Liam

Niall apja kétségbeesve kiáltott orvosért, mire Malik rontott be még mindig sírva.

-Ni!-rohant az ágyhoz Malik, majd megfogta a kezét.-Ni, kérlek maradj! Nem akartam...

-Zayn... megint?-pillantott Niall apja Malik felé.-Valamit már kezdhetnél ezzel...

Az orvosok berontottak, de Malik nem akarta elengedni Niallt... Lou és Harry nagy nehezen arrébb vonszolták, majd az orvosok elvitték Nit és csend telepedett a szobára.

-Valaki elmondaná, hogy mi a fene folyik itt?-kérdeztem, mire Malik csak bólintott.

-Liam...-szólt Niall apja.-Zaynnek van egy betegsége, ami miatt nem tudja megállni, hogy fájdalmat okozzon a fiamnak.

-És akkor miért nem költöztök el?-kérdeztem, mire Louis lefejelte a saját tenyerét.

-Mert utánuk megyek...-motyogta Malik.-Nem akarom bántani, de nem tehetek mást és ezt ő is jól tudja...

-És miért nem máson vezeted le a feszültségedet?-kérdeztem, mire Malik keze ökölbe szorult.

-Mert szerelmes belé...-mosolygott Harry.

-És ezért kell megverni Niallt?-kérdeztem, mire Lou elkapta Harry karját, aki ettől csak bárgyún mosolygott.

-Ha Z szerelmes akkor ez van...-hajtotta le a fejét Lou.-Néha gyengéd, de ha előjön a rosszabbik oldala az nagyon fájdalmas.

-És ezt honnan tudod?-kérdeztem, mire Harry egy szúrós pillantást vetett felém.

-A csajom volt régen...-mondta Zayn.

-És hogy szabadult meg tőled?-kérdeztem, mire mindenki összenézett.

-Ni feláldozta magát, mivel Lou beleszeretett Harrybe...-mondta mosolyogva Niall nagymamája.-Egyébként Elisabeth vagyok, te leszel a másik kis unokám...

-Helló, Liam.-erőltettem egy mosolyt magamra. Hirtelen összeszorult a mellkasom, így le kellett ülnöm.

-Li, a szíved?-guggolt elém anyu.

-Anyu, nem kapok levegőt...-nyökögtem.

Louis

Liam hirtelen nem kapott levegőt és ez kicsit megrémített, de mikor visszahozták Nit rögtön felpattant.

-Ni!-ölelte magához Liam, mire mindenki csak pislogott.-Emlékszem...

-Mire Li?-kérdezte Ni.

-Majd te is fogsz...-mosolygott Liam, Ni csak bólintott és újdonsült bátyja mosolygott rá.

-Kisfiam jól vagy?-szólalt meg egyszerre Liam anyukája és Niall apukája.

-Természetesen.-vágták rá mindketten mosolyogva.

-Ni, kérlek járj velem megint!-pattant fel Zayn.

-Mi?!-akadt ki Liam.-Szó sem lehet róla...

-Nem téged kértelek, Payne!-vicsorított Z.

-Ha nem akarsz bajt leülsz és kussolsz Malik!-szűrte ki Liam a fogai közül és minden izma megfeszült.

-Ez itt egy kórház, Liam.-emelte meg a hangját Liam anyukája.

-Remek, legalább rögtön eltudják látni.-mondta komoly arccal Liam. Hirtelen Z nekirontott és ütni kezdte, de Liam hamar maga alá gyűrte és ütni kezdte. Az anyukája csak kiabált, ahogy Elisabeth néni és Eric is, de nem használt. Egyszer Ni kipattant az ágyból és lefogta Liam karját, de nem nagy sikerrel.

-Kérlek, Li!-kiabált Ni, de ő nem is figyelt.-Bátyus... bátyus fejezd be!

-Bátyus?-pillantott hátra a könnyeit potyogtató Niallre Liam és hirtelen magához ölelte.-Bocsáss meg, nem akartam! Sajnálom Ni...

-Li... nem fiam.-szólalt meg Eric.-Mi volt ez az egész?

-Az apja tanította rá.-szólalt meg Liam anyja, vagyis Samantha.-Miatta szokott rá erre...

-Li...-szipogott Niall.

-Mi az? Mondd!-suttogta Niall fülébe Liam.

-Zayn jól lesz?-kérdezte Niall.

-Persze... nem ütöttem meg fontos szerveit...-mosolygott Liam.-Csak felületi sérülések, nyugodj meg.

-Jó testvérek lesznek ők.-mosolygott Elisabeth néni.-Legalább felpezsdül egy kicsit az életetek Eric.

-Az biztos...-mondta flegmán Eric.

-Ni, meddig kell itt lenned?-kérdezte Liam.

-Nem tudom...-suttogta Ni.

*~*1 hónappal később*~*

Niall

-Liam, menj már a búsba!-emeltem fel a hangom játékosan.

-De én csak egy puszikát szeretnék az én őcsikémtől...-mosolygott Liam.

-De szájra?-pillantottam rá, mire kaján mosoly jelent meg az arcán és felém mászott.-Úgy tudtam, hogy az öcséd vagyok...

-Még semmi sem hivatalos...-mosolygott Liam, majd megcsókolt. Igen, már egy ideje ez van. Suli után jön a kórházba és segít tanulni is, majd a tanulás után ez jön.

-Mr. Horan...-lépett be az orvos, de Li nem zavartatta magát.

-Bátyus...-nyöszörögtem, de Liam nem mozdult.

-Mr. Payne, kérem...-ingatta mosolyogva a fejét Dr. Brown.

-Rendben.-mászott le rólam Liam.-Na, jöhet már haza?

-Igen.-mosolygott Dr. Brown.

-Hála az égnek...-nyomott egy puszit a homlokomra Liam.-Ugye már ma?

-Igen... még egy vizsgálat és mehet.-mosolygott Dr. Brown, majd megcsinálta a szükséges vizsgálatokat és felöltöztem a saját ruháimba, amit még Li hozott be nekem. A szobából kilépve Liam összekulcsolta a kezünket és a pulthoz rángatott.

-Szia, Helen. Ma viszem haza az én kis szerelmemet.-mosolygott Liam, mire én fülig pirultam, de Helen csak mosolygott és elénk tolt valamit, amit Li gyorsan ki is töltött. Elbúcsúztunk az emberektől, majd távoztunk. A kocsiajtót kinyitotta nekem Liam és addig nem indult el, míg be nem kötöttem magam. Mikor megálltunk a házunk előtt egy csókot nyomott a számra és bementünk.-Kit hoztam én?!

-Niall!-ugrott Sam a nyakamba.

-Helló Sam.-mosolyogtam, mire Liam a fülemhez hajolt.

-Ma együtt alszunk Kicsim...-suttogta, majd a hátam mögé lépett és magához ölelt.

-Ezt Eric előtt ne, jó Liam?-kérdezte Sam.

-Jó, jó.-mosolygott Liam, majd felrángatott az emeletre. Ott be a szobába, ami egy kicsit megváltozott. Liam berendezkedett és franciaágy is lett.-Kicsim, imádlak.

-Li, csak ne vadulj!-szóltam rá, de már az ágyon voltunk.-Li!

-Nyugi, Kicsim...-mosolygott, majd megcsókolt és mikor elváltunk kajánul rám mosolygott.-Majd este kell félned...

-Értettem.-nevettem el magam, mivel Liam simogatni kezdte az oldalam, ami csikis.

Liam

Kár, hogy még nem tudja az apja. Értem, hogy kicsit kiborulna, de még mielőtt össze akarnának házasodni szólnom kell erről Ericnek. Nem fogom kibírni életem végéig, hogy titokban tartsam... nem lehet kibírni.

-Fiúk, gyertek vacsorázni!-hallottam meg anyu hangját.

-Megyünk!-kiabált Ni, de nem tudott mozdulni, mivel még mindig rajta feküdtem.-Li...

-Nyugalom Kicsim, nyugalom...-mosolyogtam, majd ismét megcsókoltam. Felpattantam és magammal rántottam, majd kézen fogva letrappoltunk az étkezőbe.

-Li!-szólt rám Niall a lépcső vége felé, mikor nem engedtem el a kezét.

-Kicsim, ez még nem gyanús.-mosolyogtam, majd tovább cibáltam magammal. Mikor leértünk Eric gyanakodva bámult ránk.

-Liam, miért fogod Niall kezét?-kérdezte Eric.

-Nem foghatom az öcsém kezét?-kérdeztem mosolyogva, majd leültünk egymás mellé.

-Csak kicsit buzis.-pillantott rám Eric szúrós tekintettel.

-És mi bajod a melegekkel?-pillantott hirtelen Ericre anyu.

-Olyan természetellenesek.-mondta Eric szúrós tekintettel.

-Nekem semmi bajom velük, a görögök is elfogadták ezt a szerelmet.-mosolygott Niall, mire az apja vonásai ellágyultak.

-Jó, ha te így gondolod Niall.-mosolygott Eric.

-Louis és Harry is együtt járnak... nem értem, hogy mi is olyan természetellenes benne...-mosolygott Niall.

-Igaz, bocsánat.-mosolygott Eric.

-Na akkor együnk!-csapta össze a tenyerét anyu, majd neki is láttunk a házi készítésű pizzának, bár meg is bántuk.

-Mit tettél ebbe?-pillantott Eric anyára, aki ugyanolyan fancsali képet vágott, mint mi.

-Nem értem, hogy mi a baj.-pislogott ránk Niall.

-Fiam, neked semmivel nincs bajod, ami ehető... ezt is anyádtól örökölted.-mosolygott Eric.-Inkább rendeljünk pizzát, jó? Niall, te meg ne edd meg, mert fájni fog a hasad!

-Ahogy szeretnéd.-tette le a kaját Niall, majd elindult a konyhába, ahol elég sok ideig volt, így utána mentünk mind. Amikor beléptünk a helységbe kellemes illat fogadott minket.

-Niall, mit sütsz?-kérdezte Eric.

-Pizzát.-mosolygott Niall, majd a sütő jelzett, így kivette a pizzát, ami mesésen nézett ki és amikor megkóstoltuk rájöttünk, hogy inkább Niallnek kéne sütnie.

-Na akkor együk meg mindet!-mosolygott Niall és tömni kezdte a fejét.

-Eric, megrendelted a pizzát?-kérdezte anyu.

-Dehogy, tudtam, hogy összeüt valamit.-mosolygott Eric, majd barackot adott Niall feje búbjára.

-Apu...-nevetett Niall, majd csak evett és evett és evett. Nagyon aranyos Niall, amikor mosolyog, amikor eszik... sőt Niall egészében aranyos.