Chapter 6
Juvia teljesen lefagyott. Ennél randomabbul még senki nem vallott neki szerelmet. *Álljon meg a menet kisanyám! Még soha senki nem vallott neked szerelmet!*
Ez sajnos igaz volt. Bár Lyon többször is megpróbálkozott vele, nem lehetett érezni rajta azt a rengeteg lemondást, törődést és zavart, ami Grayt ezekben a percekben jellemezte. A fiút egyszerre marta és fűtötte a vágy, hogy megtudja az ő hercegnője válaszát. Azt azonban eldöntötte, hogyha kedvezőtlen választ is kap, addig nem nyugszik, míg fel nem ébreszti Juvban a régi tüzet. *Csak nem tűnt el nyomtalanul két hónap alatt az összes érzése irántam,* bizakodott *hiszen ő maga mondta hogy 4 évig, plusz 7 év örökkévalóságig megállás nélkül szeretett.*
Válaszra nem is nagyon számított igazán, csak reménykedett benne, hogy kap elutasító, vagy viszonzó feleletet. Azzal azonban nem számolt, hogy a lány esetleg egyiket sem adja.
-Idő...
-Tessék?- dermedt meg Gray. Szinte biztos volt benne, hogy rosszul hallotta.
-Adj nekem időt! Egy hét elég lesz... Csak had gondolkodjam, mielőtt válaszolok...
x
Mielőtt Juv kikényszerítette volna magából ezt a három mondatot, ádáz csata dúlt a lelkében. Büszkesége, és boldogságra való törekvése harcolt nagy erőkkel. Végül annyira kiegyenlített volt a meccs, hogy kompromisszumot kellett kötniük, hogy közösen rájöjjenek, mi a legjobb számukra.
x
-Rendben. -bólintott a jégmágus. Kisvártatva megszólalt, rosszul palástolt zavarral a hangjában.-Ér a döntésedet megtámogatni a kedvező irányba?
-Ezt hogy érted?-kérdezte a gondolataiból ocsúdva Juvia.
-Nyomulhatok?-szedte össze magát a fiú.
Mielőtt igazán végig gondolhatta volna, mit válaszol, a cipelt félből egy hatalmas sóhaj kíséretében bukott ki a válasz :
-Persze!
x
Az út maradék részén kellemesen elbeszélgettek. Mindkettőjüket feltöltötte az eszmecsere, hiszen jobban megismerték a másikat, és igen értelmes beszélgető-, és vitapartnereknek bizonyultak. Egy nagy nevetés alkalmával Juvia fájdalmasan feljajdult:
-Mi történt? Kérdezte riadtan a málhás szamár.
-Semmi... Igazán!
-Nem hiszek neked! Most is nyögsz. Mi fáj?
-De tényleg semmi!
Erre Gray megállt, és elengedte Juviát, így a lány majdnem leesett róla, de még időben megkapaszkodott, hogy aztán majom módjára csimpaszkodjon társára.
-Fullbuster te nem vagy ép, AZONNAL FOGJ MEG, AZT AKAROD HOGY LEESSEK?!
-Nem éppen, de nincs sok választásom, ha nem mondod meg, mid fáj...
-A seggem! Most már boldog vagy?! Csak azért nem akartam mondani mert az neked plusz fáraMICSINÁLSZ TE ÁLLAT?!
A jégmágus amint meghallotta, hogy mi a baj, megfordította Juviát, hogy a lány a mellkasának dőljön, és villámgyorsan felkapva őt a karjaiba menyasszony pózban, oda sem figyelve a lány hangos szitkozódására, tovább indult. Ezzel azonban megtörte azt a barátságos légkört ami eddig körülvette őket, hiszen a cipelt annyira zavarba jött a hirtelen cselekedettől, és Gray őszinte törődésétől, hogy egy hang nem jött ki a torkán. Mr. Hűtőnek azonban még így is megérte, hiszen ha csak egy rövid időre is, de teljesíthette régi vágyát. Győzelem ittasan elmosolyodott, és csak ennyit mondott a lánynak:
-Most megvagy, és soha többé nem engedem, hogy más férfi érjen hozzád így...
x
Gray egészen a Fairy Hills-ig cipelte a lányt, aki közben elszundított a karjában. Éjjel volt már, mire hazaértek. Így a jégmágus egyenesen a társa ágyához ment, lefektette rá, majd betakarta, és az ágya szélére ült.
*Annyira édesen alszik... Egyszerűen nem bírok magammal... Az az ártatlan, tiszta arckifejezés... Nagyon beindít... Ha csak megcsókolhatnám... Hiszen alszik! Mi tart vissza?*
Mire ezt végig gondolta, már a lány felé hajolt, és lehunyta a szemét. Amikor azonban ajkait a lányéhoz érintette volna, érezte hogy az összeszorítja őket. Csodálkozva nézett fel, és Juv tengerkék szemeit látta vádlón az övéibe fúródni.
-Megtudhatnám Gray Fullbuster, hogy mégis mi a halált csinálsz?!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Hellóka! Itt az újabb rész, csak tegnap éjfél előtt 3 perccel nem írtam beköszönő szöveget. Mostanában nagyon elememben vagyok, úgyhogy valószínüleg tolni fogom ki magamból a részeket. Mostmár csak családi nyaralásom lesz, ott pedig tudok feltölteni részeket, szóval jön a jó világ! Nagyon köszönöm nektek az összes vote-ot és megtekintést, de főleg a hozzászólásokat, aranyosak vagytok. Nyugodtan fejezzétek ki a véleményeteket, szívesen olvasom őket, és ezzel együtt egy egészen picit alakítom a történet folyását, hiszen ha egy kialakult szituációból nagyon elegetek van, akkor nem húzom még 3 részen keresztül, inkább kövi fejezetbe megírom a "sors-fordulatot". Ha nem tetszik valami azt is írjátok le nyugodtan, normálisan megfogalmazott kritikát elfogadok! Legyen szép napotok, nem sokára megint jön új rész!
xoxo: Meredith
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro