Juvia komor arccal ült a vonaton és bámult ki az ablakon.
*Az egész olyan igazságtalan!* gondolta *Tök jó kedvem volt, olyan, amilyen régen nem! Erre jön Lucy, mondván: „Túl jó kedve van ennek a csajnak. Csesszük el a napját egy kis Grayjel!”*
Rajta kívül csak Gray volt ébren. Egymás mellé ültek, de csak azért, hogy ne kelljen a másikkal szemkontaktust létesíteni. Gray fejében több gondolat kergette egymást, többek között a *Meg kéne szólalni..* az *Á úgyis leüt amint kinyitom a szám...* és a *Mi lenne ha csak úgy lesmárolnám?* Ez utóbbi gondolatot azonban azonnal el is vetette, mivel *Ez akkora hülyeség, hogy még Lángarc is elvetné, mint használható ötletet!*. Végül rávette magát hogy megszólaljon:
-Juvia...
A lány megmerevedett ültében, és rosszul palástolt idegességgel visszakérdezett:
-Igen?!
A jégmágusra ostorcsapásként hatott ez az egy szó. Arca elkomorult és valamivel kényelmetlenebb érzéssel válaszolt.
-Csak szeretném ha tudnád hogy........
-Mit Gray?- kérdezte fagyosan Juvia- Mit? Hogy esélyem sincs, csak gyáva vagy és sosem vallottad be? Vagy hogy szeretsz játszani az érzéseimmel? Esetleg hogy szeretsz és sosem akartál más nőt, csak két hónapig elfelejtetted közölni? Ha valamelyik magyarázatra készülsz a három közül, akkor ajánlom, hogy ki se nyisd a szád! Nem kell a szar duma. Az, hogy nem válaszoltál is egy válasz. Sosem gondoltam, hogy ez lesz, de most megpróbálok túlleni azon a csekélynek mondható tényen, hogy nagyjából négy egész éven keresztül az érzelmeim rád pazaroltam! És akkor még nem számoltam a Tenrou szigeten töltött hét évet! Mert, mint azt te is nagyon jól tudod, bár a testünk nem öregedett, egy örökkévalóságnak tűnő ideig csak a saját elménk labirintusa maradt nekünk. És az én fejemben hét évig egy név zakatolt! A tiéd!
A lány szusszant egyet, majd folytatta, valamivel nyugodtabban.
-Túl sok volt ez nekem Fullbuster. Túl sok időmet és energiámat emésztette fel, hogy szeresselek. Belefáradtam. És a legfárasztóbb az elmúlt két hónap volt. Számtalanszor voltunk kettesben. De te nem akartál, ezért nem is szakítottál erre időt. Csak engedd, hogy összeszedjem magam.
Ezzel visszafordult, és tovább bámulva ki az ablakon, és Gray reakcióján töprengett akinek, mikor a vezetéknevén hívta, megrándult az arca.
***
Amikor megérkeztek a végállomásra, Lucy úgy intézte, hogy Grayjel kicsit lemaradjanak és faggatni kezdte:
-Beszéltetek? Mit mondott?
-Nagyon eltoltam Luce... Nem szóltam neki... És azt hiszi ez azért van mert nem érdekel...
-Gray... Miért nem szóltál?
-Azt hittem egyértelmű...
-Dehogy hitted azt! Valld be, hogy kényelmes volt! Jó volt, hogy körbe ugrált, és minden lépésedet figyelte! Ti fiúk szeretitek ezt csinálni... Azt gondoltad, Juv örökre ilyen lesz, és tessék egy visszahúzódó rocker lett belőle!

-OKÉ!!!- üvöltötte Gray. Mivel Juviáék hátra fordultak, valamivel halkabban folytatta.- LEHET, hogy csak kényelmes voltam! De ezen már nem tudok változtatni, csak jóvátenni Luce! Segíts nekem! Nem akarja, hogy beszéljek vele...
-Szólok neki hogy engedjen téged is beszélni- sóhajtotta a Heartfilia lány.
***
Este tábort vertek egy erdőben. A munka az volt, hogy egy sötét céh pár tagját  elfogják, és átadják a tanácsnak. A tábortűz körül aludtak. Az első őrséget Juvia vállalta. Lucy megvárta, amíg mindenki elalszik, azután odalépett Juviához.
-Juvia... sajnálom.
-Mit?- kérdezett vissza a kék hajú lány. *Hogy tönkretetted a hangulatom?*De ezt már csak gondolatban tette hozzá.
-Hogy kellemetlen helyzetbe hoztalak.- felelte a szőke- Tudom nem volt szép tőlem. De rá akartam ébreszteni Grayt, hogy kellesz neki!
-Feleslegesen törted magad. Nekem már nem kell Gray.
-Juv, te is tudod, hogy ez nem igaz...
- Te, és Gray is ugyan azt hajtogatjátok! Miért nem nyittok egy klubbot, „Szarul érvelők” néven?! Nincs szükségem még több fájdalomra-
-Juvia. A barátnőm vagy. Tudom, ha valami nincs rendben. Mióta elveszítetted  bizalmad Mr.Hűtőben, azóta más vagy. És ez nem a jó fajta másság!
-Hát én jobban szeretek az elzárkózott mazochista lenni, mint a szerencsétlen lány aki viszonzatlanul szerelmes!
-És ha azt mondom, hogy a szerelmed nem lenne viszonzatlan?
-Akkor azt mondanám, hogy ez a vonat elment! Négy éve ismerjük egymást! Négy éve volt hogy realizálja, hogy szeret-e. És most megyek  aludni!
***
A napok gyorsan teltek. A munka csak annyira volt nehéz, hogy Juviával néha elfelejtesse, hogy kivel utazott ide. Amikor ez megtörtént, hónapok óta először a lány hosszabb ideig igazán boldog volt.Lucy ezt örömmel látta, de nem tetszett neki, ahogy barátnője az ég által hozzá rendelt fiúról gondolkozott.
*Drasztikus lépés kell* határozta el magát Luce *és már tudom is, mit fogok csinálni!*...

Na helló minden kedves idetévedtnek. Két dolgot is akarok mondani. Az első, hogy a következőt egy lemon fejezetnek tervezem. Nagyon új vagyok még a témában, ezért szívesen fogadok ÉPÍTŐ jellegű kritikát. Aki csak mocskolódni szeretne annak azz üzenném, hogy ha nincs semmi tartalma a mondanivalójának, akkor ignorálni fogom. Aki nem szereti a lemont, mint műfajt, légyszi ugorja át!!! Nem áll szándékomban senki lelkivilágát alapjaiban megrengetni!
A másik, hogy az előző fejezet végén csak azért nem volt írói "közlemény", mert annyira izgatott voltam a történet feltöltését illetően, ezért elfelejtettem. Ha kérdésetek van esetleg, szívesen válaszolok!