7. fejezet
A játékot hajnali háromig játszottuk, már az összes alkohol elfogyott és az a para az egészben, hogy majdnem a felét Jimin itta meg egyedül. Akárhányszor mert, mindig innia kellett és a végén már sajnáltam szegényt. Nem bírt egyenesen ülni, beszélni végképp nem és már én szóltam rá a többiekre, hogy többet ne itassák szerencsétlent, mert ha hányni fog, akkor én is rosszul leszek. Egyik felelése az volt, hogy mondja el, kit vinne legszívesebben közülünk ágyba és, amikor kimondta a nevem, rögtön eszembe jutott az előző hétvége, amikor együtt aludtunk. Jobbnak láttam, ha elmegyek inkább mosdóba, mert már így is nagyon zavarban éreztem magam, de arra nem számítottam, hogy Jimin utánam jön.
- Minden oké? - kérdeztem tőle.
- Persze - vigyorodott el és vett egy mély levegőt. - Alszol ma is velem?
- Miért aludnék? - tettem karba kezeimet.
- Mert szerinted én vagyok a leghelyesebb innen - lépett közelebb hozzám, de a falban meg kellett kapaszkodnia, mert nem bírt megállni a lábain.
- Részeg vagy Jimin - motyogtam és hátráltam egyet, bár a szűk folyosó fala hamar meggátolt ebben.
- És? - böfögött egyet, mire muszáj volt felnevetnem.
Így kellene viselkednie egy érett egyetemistának? Sárga földig inni magát, böfögni, dülöngélni plusz hülyeségeket beszélni egész este?
- Légyszi aludj velem - lépett oda elém és a fejemet két oldalánál támasztotta meg magát, nehogy elboruljon.
Már rég igent mondtam volna arra, hogy aludjunk együtt, de nem akartam túlságosan könnyűvérűnek tűnni, ezért is ráztam meg ismét a fejem. Ha annyira akarja, hogy vele aludjak, akkor próbáljon meggyőzni.
- Miért nem? - biggyesztette le ajkait.
Hosszú percekig csak bámultunk egymás szemeibe, a szívem majd ki ugrott a helyéről, hiszen olyan közel volt hozzám, hogy éreztem az elfogyasztott alkoholok illatát, plusz, ha lélegzett, akkor az arcomon is éreztem a hideg levegőt.
- Szeretethiányom van, szóval igazán megtehetnéd ezt nekem - motyogta, majd tekintetét levezette a számra.
- Oké, akkor alszok veled - bújtam ki a kezei, a teste és a fal által nyújtott ketrecből, mielőtt még valami olyan történt volna, aminek nem szabadna.
Mindig ilyen, ha iszik? Vagy csak szerintem nyomul feltűnően? Azt hiszem beszélnem kellene vagy Seungminnel vagy Jihyunnal. A játék befejeződött, mikor visszamentünk a nappaliba, a többiek éppen a földön feküdtek és tárgyaltak nagyon valamit.
- Elmegyünk aludni - szólalt meg Jimin, mire mindenki ránk pillantott.
- Oké - válaszolta Taehyung sejtelmesen, nekem pedig nem tetszett ez az egész.
Jimin a kezemért nyúlt és összekulcsolta az ujjainkat, majd úgy húzott maga után egészen a szobájáig. Becsukta az ajtót, majd elterült az ágyán, ahogy azt múltkor én tettem. Én viszont meg sem mertem mozdulni, szóval az ajtóban torpantam meg. Felpillantott rám Jimin és kinyújtotta felém a kezét, mire én hezitáltam, hogy most akkor fogjam meg a kezét vagy álljak még perceket teljesen ledermedve. Vettem egy mély levegőt, majd léptem egyet az ágya felé, ő pedig vigyorogva kulcsolta össze ismét az ujjainkat és egy határozott mozdulattal maga mellé rántott.
- Tudod - motyogta, majd szembe fordult velem és egy kicsit közelebb is csúszott hozzám. - Nem gondoltam volna, hogy biszex vagy.
- Mert? - ráncoltam össze a szemöldökeimet, mire megvonta vállait.
- Túl helyes vagy - kuncogott fel, én pedig hatalmasra nyílt szemekkel figyeltem őt. - Azt hittem ilyen nőcsábász vagy.
- Úgy nézek ki? - nevettem fel.
Tisztában voltam vele, hogy ezeket csak azért mondja, mert részeg, lehet reggelre nem is fog emlékezni ezekre, szóval megpróbálok új információkat kihúzni belőle.
- Hát, ha tizenhét évesen így néztem volna ki, akkor hetente váltogattam volna a fiúkat.
- Fiúkat? - ráncoltam össze a szemöldökeimet, mire ő beharapta alsó ajkát és beletemette a fejét az ágyba.
- Basszameg - motyogta és vett egy hatalmas levegőt.
- Meleg vagy? - könyököltem fel és lepillantottam rá, a mosolyomat pedig nehezemre esett visszafolytani.
- Most már elszóltam magam, szóval nem fogok tovább hazudni - fordult át a hátára és felpillantott rám.
Ha pár centit lejjebb hajoltam volna, akkor simán meg tudtam volna csókolni őt. A gondolatra is beleborzongott a testem, hiszen annyira meg szerettem volna őt csókolni. Beharaptam alsó ajkam és csak hallgattam, ahogy elmeséli, hogy hogyan jött rá arra, hogy nem az ellenkező nemhez vonzódik.
- Sosem érdekeltek a lányok. Már öt éves koromban is a marvel hősök voltak a kedvenceim, beléjük voltam szerelmes, szóval ja.
- Anyudék tudják? - kérdeztem, mire bólintott egyet.
- Az első párkapcsolatomnál muszáj volt elmondanom nekik. De nem haragudtak meg rám, azt mondták, hogy ha így vagyok boldog, akkor elfogadják, szóval szerencsére nem volt baj. - mesélte csillogó szemekkel, hatalmas mosollyal az arcán.
- Szerencsés.
- Miért? A te szüleid tudják? - kérdezte.
- Anya igen, ő elfogadta, de apának nem merném elmondani.
- Volt már valakid? - nem válaszoltam semmit, csak megráztam a fejem. - Nem? Mi a picsa, hát olyan jól nézel ki, hogy... - itt elhallgatott, mert szerintem ekkor jutott el az agyáig, hogy mit is mondott az előbb. - Bocsánat, vedd úgy, hogy meg sem szólaltam.
- Igazából jó azt hallani, hogy valaki szerint jól nézek ki.
- Jól nézel ki, jól nézel ki, jól nézel ki - mondogatta, mire nem bírtam magamba tartani a nevetésem.
- Neked sok kapcsolatod volt már?
- Volt egy pár, de mindig én jöttem ki szarul, szóval egy ideje a szinglik életét élem - kezdte lábait lóbálni, hiszen nem ért le a földre.
Nem szóltam semmit, csak elmosolyodtam. Mivel a kislámpa égett, így láttam az arcát és volt időm tanulmányozni. Ismét rá kellett arra jöjjek, hogy Jimin nagyon jól néz ki. Talán még sosem éreztem hasonlót, mint amit mostanában érzek. Persze többször is tetszett valaki, de úgy érzem, hogy ez most más. Jimin más.
- Most miért nézel? - kuncogott fel.
- Bocsánat - sütöttem le a szemeimet, hiszen ezek szerint őt bámulva gondolkodtam el.
- Igazából nem zavar - vonta meg vállait. - Helyes csávók bármikor nézhetnek.
- Nem tudom eldönteni, hogy ezt csak azért mondod, mert részeg vagy, vagy azért mert valóban így gondolod.
- Valóban így gondolom - villantotta ki fogait.
Nem válaszoltam semmit csak elmosolyodtam. Rám emelte a tekintetét és végig nyalt ajkain, amitől tekintetem akaratlanul is oda tévedt. Vettem egy mély levegőt és én is megismételtem ezt a cselekedét, persze az én ajkaimmal.
- Beindít, ha valaki nyaldossa vagy harapdálja a száját - köszörülte meg a torkát, majd félmosolyt villantott.
- Akkor nem csinálom - kuncogtam fel.
- Kérlek csináld - könyökölt fel ő is, így már tényleg csak pár centi választott el minket egymástól.
Hasam görcsbe rándult, ahogy kifújt egy nagy adag levegőt, amit bőrömön is éreztem. Telhetetlen voltam és én akartam megszűntetni a közöttünk lévő távolságot, de féltem. Féltem, hogy nem szeretne megcsókolni, hogy ha most még is lenne közöttünk valami, azt ő reggelre elfelejtené. Nyomott egy apró puszit az államra, majd egyet a szám jobb és bal oldalára is. Behunytam szemeimet és teljesen megdermedve hagytam, hogy egyre több helyen lepjen el puszikkal, de ekkor kopogtak az ajtón, Jimin pedig morgott valamit, majd odasétált az ajtóhoz, hiszen bezárta, amikor bejöttünk. Felültem az ágyon és igyekeztem rendezni vonásaim, mert rendesen kipirulhattam az előbb történtektől.
- Bocsánat, nem akartam zavarni, csak annyi, hogy kaphatnánk valami takarót? Rendesen befagy a segge mindenkinek. - jelent meg Taehyung az ajtóban.
- Ja, persze - motyogta a házigazda és az állása még mindig nem volt valami stabil. - Mindjárt jövök - pillantott hátra rám, mire bólintottam egyet és figyeltem, ahogy mindketten kimennek a szobából, engem egyedül hagyva.
Még egyszer nagyon boldog karácsonyt kívánok mindenkinek! ^^ 😚❤
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro