Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Three

- Ennyire ne akard már megszerezni, már kinéztem magamnak - lökte meg Soobin-t játékosan Beomgyu.
- Nehogy már egy full átlagos csajon veszekedjetek! Amúgy meg Beom, pár napja azon sírtál, hogy Youngmi dobott, ő pedig tényleg jóval az átlag feletti volt! - szólt be Taehyun.
- Hé, hagyj már!
- Sajnálom, hogy szakított veled, ezek szerint nem érdemel meg - vigasztaltam Beomgyu-t.
- K-köszönöm - makogott Beom, amin nevettem picit.
- Segítetek, hogy melyik terembe kell mennem? - néztem fel rájuk.
- Nem - dobta azonnal válaszként Tae.
- Fogd be Taehyun, persze, hogy segítünk - mosolygott rám Kai. - Melyik osztályba az?
- 9.D!
- Ú, színésznek készülsz? A D az ugye a drámai osztály - motyogta Yeonjun.
- Igen! Ti?
- Tae a B-be jár, az a bioszos osztály, Yeonjun meg én az A-ba járunk, angol szakra, Soobin a C-be jár, az ilyen matekos osztály, Beomgyu pedig rajzra, az E-be! - magyarázta Kai.
- Akkor gondolom, ti régebb óta ismeritek egymást!
- Igen, ovi óta legjobb barátok vagyunk - bólintott Soobin.
- Na, itt a termed, most már megyünk - állt meg Taehyun.
- Ne már Tae, ne hisztizz! Megint tönkrement a mikroszkópod vagy mi? - értetlenkedett Beomgyu.
- Hagyjál már a hülyeségeiddel, és húzzunk innen! Soha viszont nem látásra Aeri - intett Taehyun, majd otthagyott. A többiek mind sokkosan csodálkoztak, majd intve párat ők is elmentek.

Az osztályom nem igazán foglalkoztatott. Egyes padok voltak hála Istennek, így nem kellett szocializálódnom senkivel sem, nem mintha sok jelentkező lett volna rá.
Az osztályfőnök is végre megérkezett, tartott egy bemutatkozást, illetve elmondta, miket vár el tőlünk. Nem volt benne semmi extra, így nem aggódtam. Az osztályközösségünk nyugisnak tűnt, bár kötve hittem, hogy ez a tényleges énjük, mivel általánosságban a drámások odavannak minden drámáért, veszekedésért, pletykáért. Na mindegy. A nap hamar eltelt, szünet párszor volt, kb 3 percesek, így az egyikben megkíséreltem megenni az almámat...kissé fuldokolva, de sikerült és az a lényeg, nem?

Nagyon élvezhetetlen a könyv btw, amiért ilyen ritkán van rész? :<

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro