Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Seven

Jessica Kurt

-Miattad voltak itt. Apa bejelentette, hogy eltűntél, és hozzám jöttek keresni. El akartak vinni, de elmondtam nekik hogy mi történt, és elfogatóparancsot adtak ki apa ellen. Apa viszont elrejtőzött valahol, de országosan körözik, az országot sem hagyhatja el. Hamarosan megtalálják, de amíg szabadlábon van, nem mehetsz egyedül sehova.-mondta komolyan.

Némán bólintottam, mert tudtam, hogyha most megszólalok, elsírom magamat. Inkább csak az ajkamba harapva próbáltam visszatartani a könnyeimet, de Adam észrevette, hogy valami baj van.

-Mi a baj hugi?-kérdezte ijedten.

Csak legyintettem, és letöröltem néhány könnycseppet.

-Nem akarom, hogy miattam bújkálnod kelljen...-motyogtam.

-Jess, erről szó sincs! Én meg tudom védeni magamat, de te nem. Én nem fogok bújkálni azelől a patkány elől.-jelentette ki.

Csak egy bólintással válaszoltam, és egy bögre kávéval leültem az asztalhoz.

****

Reggeli után Adam betartva az ígéretét elvitt orvoshoz.

A nőgyógyász szerencsére nem talált semmi problémát, és a sebészeten is azt mondták, hogy a sebeim hamarosan begyógyulnak.


***

Késő délután aztán szóltam Adamnek, hogy el kéne mennem.

Nem igazán örült annak, hogy pihenés helyett mást csinálok, de aztán végül elvitt a Louis által megadott címre.

Kicsit félve csengettem be a nagy, fekete ajtón.

Néhány másodperc múlva nyílt az ajtó, és Louist láttam meg mögötte.

Nem kicsit jöttem zavarba, amikor megláttam, hogy testét csak egy Adidas melegítőnadrág fedi.

-Oh, szia Jessi! Gyere be!-tárta szélesebbre az ajtót.

Kicsit bizonytalanul, de végül beléptem. Egy tágas előszobában találtam magamat.

-Nem kell levenned a cipődet, gyere be nyugodtan.-mondta, és elsétált mellettem.

Elindultam utána. Egy szintés hatalmas, ízlésesen berendezett nappaliba vezetett.

-Ülj le, hozok innivalót. -mosolygott rám, és a kanapé felé intett.

Amikor elhagyta a helyiséget, körbenéztem.

Az egyik falat szinte teljes egészében elfoglalta egy hatalmas plazma tévé, amihez egy Xbox volt hozzákötve.
Mellette rengeteg videójáték DVD, valamint a polcokon rengeteg film.

-A szüleid?-kérdeztem halkan, amikor visszajött, és lerakott elém egy pohár kólát.

-Egyedül élek.-mondta, és ledobta magát mellém.

Felvont szemöldökkel néztem rá.

Vette az adást, és nevetve mesélni kezdett.

-Először is 19 éves vagyok. Tizedikben megbuktam, és évet ismételtem ezért járok még mindig gimibe. A hugaim és az öcsém a nevelőapámmal élnek, Dannel, a legnagyobb hugom viszont már elköltözött otthonról, így én is jobbnak láttam eljönni.-magyarázta.

Percekig némán ültem mellette, aztán hirtelen felindulásból kérdeztem tőle valamit.

-És anyukád? Vele mi van?-kérdeztem.

Louis pillanatok alatt változott meg. Rámnézett, és szemében láttam, hogy valami rosszat mondtam.

Tökéletes ajkaiba harapott, beletúrt a már amúgyis kócos barna tincseibe és felsóhajtott.

-Őt ne említsd, kérlek...-kért néhány másodperc múlva halkan.

Válaszul csak bólintottam.

-Inkább mesélj magadról te.-próbálta oldani a feszültséget.

Nagyot sóhajtottam és összekulcsoltam a kezeimet az ölemben.

-Itt élek Donchasterben a bátyám és a barátnője házában. Anyukám évekkel ezelőtt itt hagyott minket, meghalt. Apámmal azóta nem valami jó a viszonyom.-hazudtam az utolsó mondatot.

Louis csendben bólintott.

-Hozom a fizikát.-mondta végül.

*****

Úgy egy órával később végeztünk a fizikával, én pedig indulni készültem, azonban Louis megállított.

-Héj, nem akarsz velem megnézni egy filmet?-kérdezte, és észveszejtően kék szemeivel az én tekintetemet kereste.

Vettem egy mély levegőt.

-Louis, ne csináld ezt.-suttogtam a sírás szélén állva.

-Mégis mit?-értetlenkedett.

Letöröltem egy kósza könnycseppet az  arcomról, és kinéztem az ablakon, ahol láttam, hogy szakad az eső.

-Ne akarj velem jóban lenni, oké? Ne akard, hogy velem együtt téged is utáljanak a suliban! Kérlek, Louis! Ne tedd tönkre az életedet!-mondtam, és azzal a lendülettel az előszobába rohantam, ott pedig kivágtam az ajtót, és kirohantam az esőbe.

Már a járdán álltam, amikor Louis utánam szólt.

-Jessi, ne menj el!-kiabált.

Csak megráztam a fejemet és az addigra teljesen elázott hajamat a fülem mögé tűrve rohanni kezdtem.

Rohantam, de fogalmam sem volt, hogy hova.




Ha tetszett, azt mindenképpen jelezd nekem kérlek!

Anna xx

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro