2./Twelve
Jessica Kurt
Fogalmam sincs, meddig ültünk szótlanul egymás mellett. Mindketten elmerültünk a gondolatainkban.
A sok együtt töltött idő minden egyes percére emlékeztem. Az ölelések, a kedves szavak, a csókok, az apró érintések, minden kis gesztus, amivel tudatta velem, hogy szeret, és hogy számítok neki.
-Újra akarom kezdeni.-szólalt meg hirtelen.
Annyira bele voltam merülve az emlékeinkbe, hogy először fel sem fogtam szavai igazi jelentését.
-Mi?
Kíváncsian fordultam felé, lábaimat magam elé húztam, és a kezemmel karoltam át őket.
Felhúzott szemöldökkel néztem rá.
-Szeretném, ha minden olyan lenne, mint régen. Hogy olyan legyen a kapcsolatunk. Újra akarom veled kezdeni. Boldog akarok veled lenni, Jessi. És azt szeretném, ha te is az lennél.
A szívem olyan erővel dobogott, hogy azt hittem, kiszakad a mellkasomból. Minden egyes porcikám remegett, ha nem ültem volna, biztosan összesek. Álltam a tekintetét, ami szinte perzselte a bőrömet, és az lebegett a szemem előtt, hogy nem, ez egy álom, ami túl szép, hogy igaz legyen.
-É-és hogyan szeretnéd...újrakezdeni?-kérdeztem.
Egy szívdöglesztő mosollyal ajándékozott meg, majd töprengő fejet vágott, miközben ajkait összeszorította.
-Mit szólnál egy tengerparti vacsorához? Mondjuk....ma este?
Észveszejtően kék szemeivel az arcomat pásztázta, míg a válaszomra várt.
-Rendben.-mondtam a nyilvánvalót.
-Szuper!-pattant fel mellőlem - Vegyél fürdőruhát, medencézünk egyet. Felkeltem a hugaimat.-hadarta.
Kettőt pislogtam, és Louis már sehol nem volt. Mosolyogva csóváltam a fejemet, majd az üres poharammal a kezemben én is bementem a házba.
****
Félve néztem a tükörbe. Egy fekete fürdőruhát viseltem, ami hát finoman szólva is kihivó volt. Az alsó része hosszan felnyúlt, és a dekoltázsa is eléggé mély volt.
Átkoztam magamat, amiért hagytam, hogy Sienna az egyik vásárlásnál rám tukmálta.
Kétségbeesetten turkáltam a táskámban, hátha elhoztam a másik fürdőruhámat is, de nem.
Bele kellett nyugodnom, hogy csak ez van nálam.
És Louisnak is biztosan tetszeni fog.
Jézusom, teljesen elment az eszem...
Egy ideig még néztem magamat a tükörben, aztán sóhajtva felkaptam a törölközőt az ágyról.
Kimentem a folyosóra, majd le a lépcsőn, végül kiléptem az üvegajtón, és egy mély levegő után megindultam a medence felé.
Nem láttam senkit, ezért letettem a törölközőmet az egyik napozóágyra.
Hirtelen egy kar ölelte át a derekamat, mire egy kisebb sikoly szakadt ki az ajkaim közül.
Egy apró puszit éreztem a nyakamon, majd az illető a medence felé kezdett húzni.
-Rohadtul szexi ez a fürdőruha, úgyhogy jobb lesz, ha lehűtöm magamat.
Louis szavaitól egy pillanatra elakadt a lélegzetem.
-És ahhoz nekem mi közöm?-kérdeztem nevetve.
Megálltunk a medence szélén, mire szembefordultam a fiúval, aki eddig mögöttem volt.
-Hm, nem is tudom. Igazából csak be akarlak dobni.-vigyorgott.
Aztán már csak a karjait éreztem az enyémeken, és azt, hogy mindketten a medencében landolunk.
Mikor a medence aljára értünk, elrúgtam magamat, így hamarosan a felszínre értem.
Hátrasimítottam a hajamat, és felemeltem a kezemet, hogy a hajgumival, ami a csuklómon pihent, összefogjam a hajamat.
-Ez meg mi?-hallottam Louis hangját, majd elkapta a kezemet.
Ránéztem, pont abban a pillanatban, amikor végigsimított a csuklómra tetovált íráson.
Ádíjosz.
Szorri, megint eltuntem egy idore, deeee itt egy sunshine Louis, hogy karpotoljalak titeket.
Anna xx
MI LESZ LOUIS REAKCIOJA JESSI TETKOJARA? ÉS HA MEGTUDJA, HOGY A TETKONAK MI KOZE VAN HOZZA?
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro