Jessica Kurt

Rettentően erős fejfájásra keltem. A környezet, ami körbevett, ismeretlen volt számomra.

A fejemet fogva próbáltam meg felülni, ami ugyan nehézkesen, de ment. Az ágy mellett, amin feküdtem, ott hevert a cipőm és a pulóverem is.

Hunyorogva néztem körbe a helyiségben. Két egyszemélyes ágy, mellettük éjjeliszekrény, egy nagy, kétajtós szekrény, és egy falra szerelt tükör szolgált berendezésül.

Hamar leszűrtem, hogy minden bizonnyal egy hotelben vagyok.

Léptek zaja közeledett a szoba felé az ajtó mögül. Azonban mielőtt az ajtót kinyitották volna, beszédet hallottam. Egyből megismertem Sienna hangját.

-Sajnálom Louis, de jobb, ha most elmész.-mondta.

Egy pillanatra megakadt a lélegzetem, és feszülten vártam a folytatást.

-Látni akarom.-jelentette ki a fiú ellentmondást nem tűrő hangon.

Nem nem nem!

Nem akartam ezek után a szemébe nézni. Nem voltam rá képes. Csak azt akartam, hogy legyen vége ennek a hülye forgatásnak, és mehessek vissza New York-ba.

-Ő viszont nem hiszem, hogy találkozni akar veled.-hallottam a barátnőm sajnálkozó hangját.

Szinte magam előtt láttam, ahogy Louis idegesen felsóhajt, és ujjaival többször, egymás után végigszánt a haján. Ahogy lesüti a szemeit, és a földet kezdi pásztázni.

-Nagyon elbasztam, igaz?-kérdezte karcos hangon.

-Eléggé. Nem tesz jót neki az, hogy ennyi idő után újra lát téged. Jessi eléggé labilis érzelmileg, és azt hiszem, azt se könnyen dolgozza fel, hogy téged Danielle-el lát.

Hallottam Louis hangos sóhaját. A könnyeimmel küzködve babráltam a takaró szélét.

Egy ideig nem hallottam semmit, azt hittem, Louis elment, de aztán halk, szomorú hangon szólalt meg.

-Sienna...

-Igen?

Újabb szünetet tartott, mielőtt folytatta a mondanivalóját. Az ajkaimat beharapva vártam, hogy mit akar ebből kihozni.

-Meg fog nekem valaha bocsájtani?-hadarta.

A szívem szakadt meg a kérdést meghallva. Végtelenül szerelmes voltam belé még mindig, hiába próbáltam meg ezt az érzést elfolytani magamban.

-Nézd...nagyon megbántottad őt. Ha meg is bocsájt neked, lehet, hogy sosem tud benned többet megbízni úgy, mint ezelőtt.

A kezemet a számra szorítottam, hogy ne zokogjak fel hangosan. De mind hiába, mert olyan érzelmek törtek fel belőlem, hogy legszívesebben meghaltam volna a fájdalom miatt.

A hajamba túrva hajtottam le a fejemet, és csak úgy rázott a sírás.

Azzal, hogy újra eszembe juttaták azt a bizonyos eseményt, csak még nagyobb fájdalom uralkodott el rajtam.

Lehet, hogy megváltoztam.

Lehet, hogy új életet kezdtem.

Lehet, hogy magam mögött hagytam a múltat.

De belül még mindig ugyanaz az összetört szívű lány voltam, aki két éve.

-Ne sírj...-hallottam a barátnőm szomorú hangját magam mellől.

Tudta, hogy hallottam. Tisztában volt vele.

****

Közel másfél órába telt az, hogy nagy nehezen megnyugodtam. Rettentően nehéz volt nem rá gondolni minden egyes pillanatban, te tudtam, hogy hogyha csak a neve eszembe jut, újra sírni kezdek.

-Nagyon megijesztettél te lány. Mindenki azt hitte, hogy valami komoly bajod van, de a doki szerint csak kialvatlanság és egy kisfolyadékhiány. -mondta Sienna.

Nem igazán tudtam a mondanivalójára figyelni.

Csak arra gondoltam, hogy nem bírok ki még négy napot ezen az istenverte helyen. Az, hogy visszajöttem arra a helyre, ahol annyi borzalmas dolog történt velem, csak még elviselhetetlenebbé tette ezt az egészet.

Na meg persze itt volt Ő.

Ő, aki iránt a szerelmem továbbra is töretlen volt. Ő, aki annyi örömöt adott nekem, mint még soha senki más. Ő, aki megmutatta az élet jó oldalát. Ő, aki miatt megtanultam, hogy van miért élni. Ő, akiben megbíztam. Ő, aki olyan szívtelenül tett tönkre, mint soha senki más. Ő, aki elhitette velem, hogy szeretett. Ő, aki miatt meg sem tudom számolni hány éjszakát, vagy akár napot sírtam át. Ő, akiért az életemet adtam volna.

Ő, akiben soha többé nem fogok tudni megbízni úgy, mint régen.

Nem akartam tovább itt maradni. Nem akartam, hogy a múlt sebei felszakadjanak bennem, ezzel fájdalmat okozva nekem.

Ezért, több percnyi csend után szipogva, a valószínűleg piros szemeimet törölgetve Siennahoz fordultam.

-Még ma este hazautazok New York-ba...

Heyyyy lovesssss

Khmmmmmmm elso nap a suliban elegge terrible volt, de mindegy.

Eleg huzos evem lesz, ugyhogy a reszek rendszeresseget illetoen annyit tudok mondani, hogy nem lesznek naponta....

Ha tetszett, azt kérlek mindenképpen jelezd nekem!

Anna xx