twelve
Kedves Naplóm,
Anyáék még mindig nem jöttek haza. Így Louis haza kísért és azt mondta az ajtóban: ,,Vigyázz magadra, ma még jövök." Így is lett. Jött. Este az ablaknál néztük a csillagokat. Mikor Louis megszólalt: ,,Látod azokat oda fent? A csillagokat? Tudod mennyire értékes lehet csupán csak egy?" erre én: ,,Igen, de ezt miért mondod?" ő: ,,Azért mert te mindegyiknél értékesebb vagy." Én: ,,Szerintem ez inkább rád igaz" Elmosolyodott és kezébe vette arcomat. Én nem tudtam mit tegyek így ugyanazt csináltam. Majd mindketten elnevettük magunkat.
2009.09.30.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro