25.fejezet
Szisztok^^
Elnézést, hogy ilyen későn érkeztem a résszel. Tulajdonképpen én tegnap terveztem már feltenni, de végül túl sok zűrös esemény történt, ezért kénytelen voltam egy nappal elnapolni a megosztást. Előre szeretnék szólni, hogy fogalmam sincsen mikor jön a következő rész, mert most jelenleg életkedvem sincsen... Remélem meg tudjátok érteni és tudtok várni a visszatérésemre. Addig is jó szórakozást a fejezethez !
---------------------------------------------------------------------------------------------------
Lassan, de biztosan megérkeztünk a parti "helyszínéhez" és Kook hirtelen nem is tudta, hogy mi történik. Egy kiterített plédre voltak rárakva a nasik és italok és V kezében a tortával mosolyogva állt meg a maknae előtt, aki még mindig tátott szájjal bámult rájuk. Ezután kórusban elkezdtünk énekelni és finoman meglöktem Kookot, hogy ne most játssza a szobrot, így előre bukdácsolva lefékezett az édesség előtt és még mindig nagyokat pislogva elfújta a gyertyákat. A BTS tagok nevetve kezdték el szerencsétlent ütlegelni és Taehyung meg Jimin valahonnan szerezve egy vödröt, az egész tartalmát ráöntötte. Megnyugodva vettem észre, hogy csak víz volt. Erre természetesen Kook sem hagyta magát és Taere ráugorva beestek a tengerbe.
- Megint miért én ? - prüszkölte a vizet nevetve V - Jimin is benne volt ebben az egészben - durcáskodott, de a röhögő Narancskát sem kellett félteni, ugyanis az önelégült vigyor azonnal lefagyott az arcáról, miután J-Hope nemes egyszerűséggel belökte Tae után. Suga, Rap Monster, Sunny, Jin és én csak mosolyogva figyeltük őket és reménykedtünk benne, hogy minket nem terveztek össze vizezni. Ez egy igen szép álom volt, ugyanis Tae egyszer csak rohanva közeledett felém, mire gyorsan arrébb ugrottam és ennek következtében nem engem kapott fel a vállára és hajított be a vízbe, hanem szegény Sunnyt, aki sikítozva hozta a tudtára, hogy nem igazán tervez még egyszer lefürödni. Ez a fiút hidegen hagyta és csak azért is véghez vitte a tervét. Ezután JungKook közeledett a vödör vízzel, mire reflexszerűen megfogtam a leadert és magam elé rántottam, így őt terítette be teljesen a víz és nem engem. A maknae ördögien nevetve visszafutott és kezdte az újratöltést.
- Kicsi Bunny, mégis mit vétettem ellened ? - fordult meg a csuromvizes Rap Monster idegesen.
- Sajnálom ? - mosolyogtam rá angyalian. Nem igazán vált be, de attól még próbálkoztam.
- Had öleljelek meg - közeledett felém vigyorogva.
- Nem szükséges, én e nélkül is tudom, hogy szeretsz - vigyorogtam most már idiótán és hátrálni kezdtem. Egyre gyorsabban jött felém én pedig hirtelen nem tudtam menekülni, ugyanis neki ütköztem valakinek, aki a vállamat megfogva állított meg. Hevesen dobogó szívvel óvatosan felnéztem és már előre tudtam, hogy Jin állt mögöttem. Csak én lehettem ennyire szerencsés.
- Ne terrorizáld a lányokat - szólt rá a mögöttem álló, mire hirtelen ötlettől vezérelve Rap Monster ugrása előtt gyorsan elléptem tőle és így ők ketten terültek el a földön.
- Bocsi - tettem össze a kezemet bűnbánóan és gyorsan elspuriztam.
Megtorpanva álltam meg nem sokkal Sugától, aki felé épp J-Hope és V tartott. Útközben Hopet is belökték valahogy a vízbe, így már ő sem a száraz emberek táborát erősítette. Ráadásul beszállt a mások szekálásába is. Tae igen rossz hatással volt rá, ahogy a barátnőmre is, ugyanis ő meg épp Kookot nyomta le a víz alá nevetve. Szegény fiút igazán sajnáltam, ugyanis le mertem fogadni, hogy Sunny közelében igenis zavarban volt.
- Ha még egy lépést tesztek, esküszöm, hogy nem éritek meg a holnapot - nézett rájuk Suga komolyan és egy tapodtat sem mozdult a helyéről. Valószínűleg abban reménykedett, hogy ezzel elijesztette őket. Ez nem igazán jött be, ugyanis nem sokkal ezután a két jómadár megfogva YoonGi lábát és karját a víz felé futott vele.
- Ha el mertek engedni, biztosak lehettek benne, hogy a következő számban, amit írok az lesz a szövegetek, hogy... - fejezte volna be a mondatát, de a két fiú meg sem várva bedobta a vízbe.
Nagyot nyelve néztem körbe és vettem észre, hogy rajtam kívül mindenki más vizes volt. Játszhattam volna a láthatatlan és akkor talán nem vettek volna észre, de mivel a láthatatlanná tévő köpenyemet otthon hagytam, nem volt már semmi, ami eltakart volna engem; az egyetlen száraz tagot a társaságunkból. Kínosan mosolyogva néztem a felém jövőkre és intve egyet futásnak eredtem, ami nem tartott sokáig, ugyanis Jimin hirtelen előtermett a semmiből és a derekamnál fogva felemelt és a víz felé cipelt. A szintén vizes pólója már így is eléggé lehűtött, így még inkább elment a kedvem attól, hogy közelebbről is megismerjem a tengert. Bár egy részem inkább ott lett volna, ugyanis túlságosan is közel került hozzám BTS tag és ezért lényegesen gyorsabban kezdett el verni a szívem és éreztem, hogy égett az arcom. Pedig már nem is sütött annyira a nap. Sőt, épp ment le.
- J-Jimin te-tegyél le-le - dadogtam zavartan és éreztem, hogy a szorítása még erősebb lett a derekam körül. Kellett nekem ellenkeznem, ez így még rosszabbá vált. Feladtam a kapálózást és elfogadva a sorsomat gyorsan befogtam az orromat, de nem történt semmi. Jimin már a vízben állt és én is éreztem, ahogy hozzáér a lábamhoz, de még mindig tartott.
- Öhm...most akkor nem engedsz el ? - kérdeztem enyhén felé fordulva, mire meglepetten vettem észre, hogy nagyon is közel kerültem hozzá. Ő is zavartan bámult rám, majd hirtelen megemelt és a vízbe dobott. Köhögve jöttem fel és néztem rá szúrós szemekkel - Ezt még visszakapod - mosolyogtam rá ártatlanul és megindulva felé ráugrottam, ezért elveszítve az egyensúlyát eldőlt a vízbe velem együtt. Nevetve néztem rá, hogy még ebben a helyzetben is képes volt a hajával foglalkozni. Annyira nem figyeltem, hogy egyszer csak ijedten vettem észre, hogy két kéz megfogta a combomat és felemelt. Halk sikoly kíséretében kapaszkodtam meg az illető hajában és próbáltam nem leesni.
- Áu-áu-áu, ez fáj. Kiki hallod ? Az összes hajamtól megakarsz szabadítani ? - szólalt meg V hirtelen, mire megnyugodva raktam a kezemet a vállára.
- Tudod te mennyire megijedtem ? Azt hittem, hogy egy szatír akar elrabolni - magyaráztam még mindig hevesen dobogó szívvel.
- Kösz, hogy egy szatírhoz hasonlítgatsz - fújtatott sértetten és mérgesen fordult a röhögő Jiminhez. Ő igazán jól szórakozott mindkettőnkön. - Neked meg csitt - próbált felé rúgni egy kis vizet, mire majdnem felborultunk.
- Csinálj még pár ilyet és szerintem a nap végére már nem lesz több hajad - sétált el mellettünk hirtelen Suga, ezzel ráhozva a frászt Taera és rám is.
- Basszus, a szívbajt hoztad rám. - Komolyan olyan vagy, mint egy szellem - rázta a fejét V és elkezdett JungKook felé sétálni, akinek szintén volt valaki a vállán.
- Sunny ? - lepődtem meg, mire a szőkeség mosolyogva integetett felém és ezért majdnem hátra is esett. Szerencséjére Kook az utolsó pillanatban még megtartotta.
- Már mondtam, hogy ne izeg - mozogj, mert ledoblak - mérgelődött a maknae, de a fülei, mintha enyhén pirosak lettek volna, bár lehet, hogy csak én képzeltem be.
- Oké. A játék igen egyszerű lesz - kezdett bele V, mire Sunny és én is meglepetten néztünk rá.
- Milyen játék ? - kérdeztük egyszerre.
- Melyik csapat esik bele a vízbe előbb játéknak hívom - magyarázta meg.
- Aha - húztam össze a szemöldököm. - Én ebben nem veszek részt - tiltakoztam, de Taehyung nem igazán akart engedni.
- Elraboltalak, ezért engedelmeskedned kell nekem.
- Mi van ? - ráztam a fejem hitetlenkedve és keletkezett újból egy gombóc a torkomban. Nagyon úgy tűnt, hogy a fiúktól való félelmem ismét kezdett előjönni, pedig igazán meg voltam nélküle.
- Nyugi, csak egy kör lesz - nézett rám megnyugtatóan JungKook. Nagyot nyelve bólintottam és megpróbáltam lenyugodni, ezért kértem V-től pár percet, hogy feltudjak készülni. Nem kell félned tőle, nem fog bántani, már elkezdtél benne bízni; ne most add fel; magyaráztam magamnak és szorosan lehunyt szemimet felnyitva készen álltam a harcra, még úgy is, hogy épp egy fiú tartott meg.
Erősen megkapaszkodtam V vállában jelezve neki ezzel, hogy készen álltam. Egy csatakiáltással nekiiramodott, de JungKook se hagyva magát szintén felénk rohant.
- Oké Kiki, most pedig lökd a vízbe Sunnyt - utasított Tae. Nagyokat pislogva próbáltam felmérni a helyzetet és ahhoz mérten kitalálni valamit, de amíg én így gondolkoztam addig a szőkeség tettekhez folyamodott és rám mosolyogva megragadta a vállamat és oldalra rántott. Nem csak én estem, hanem miattam szegény V is, így mind ketten elég ideges ábrázattal jöttünk fel a vízből, majd miután egymásra néztünk rögtön elnevettünk magunkat. Az előttem álló fiúnak össze-vissza állt a haja és volt egy sanda gyanúm, hogy én sem nézhettem ki másképp. Mellettünk a két nyertes nagyban pacsizott és ujjongott, mire Taehyungnak és nekem is ugyan az juthatott eszünkbe, ugyanis egymásra nézve bólintottunk és vigyorogva indultunk a pár felé. Nem sokáig voltak ilyen boldogak, mivel V; Kookot, én pedig Sunnyt nyomtam a víz alá. Mind a ketten úgy gondoltuk, hogy még nem ismerték meg elég közelről, így hát segítettünk nekik ebben. Ugye milyen kedvesek voltunk ?
Kifáradva, vizesen és fázva jött mindenki ki a tengerből és sétált a leterített pokróchoz. Az egyetlen gond az volt, hogy senki se hozott magával száraz cuccot, hisz ki sejthette volna előre, hogy vízi csata lesz a parti vége ?
Ennek ellenére elkezdődött az ajándékozás és szerencsére JungKooknak nagyon tetszett a karkötő, így megnyugodva tudatosult bennem, hogy valamennyire már ismerem őt. Ezután J-Hope következett, aki nem túl lelkesen ment a maknae elé és nyújtotta át a becsomagolt zoknit.
- Nem kellett...volna - nézte Kook nagyokat pislogva az ajándékot. - Nem gondolod, hogy pár számmal kisebb ? Meg, hogy egyel kevesebb van ? - kérdezte felhúzott szemöldökkel, viszont a többiek nagyon jól szórakoztak ezen; mind fetrengtek a nevetéstől.
- Tudtam én, hogy csak egy sima zokninak fogod gondolni - vigyorgott Hope. - Ez nem CSAK egy zokni, ez A zokni. - Khm...szerencsét hoz, egy kabala - magyarázta most már zavartan.
- És átalakítható csuklópánttá - tettem hozzá, hogy segítsek valamennyire szegény fiún.
- Áááá, szóval azt akartad, hogy kézműves foglalkozás keretében csináljam meg a saját ajándékomat. Végülis tenni kell valamit nekem is érte - gondolkozott el és mosolyogva megköszönte a zoknit.
- Most komolyan bevette ? - suttogta nekem J-Hope.
- Be - tartottam vissza a röhögésemet és visszaültem a helyemre.
Egészen sötétedésig beszélgettünk és hülyéskedtünk, na meg ettük az egészségtelen ételeket. Aztán V hirtelen előrukkolt egy játékkal, ami megint csak sok bajjal járt, de ez őt cseppet sem zavarta.
- Szóval - csapta össze a két tenyerét és előszedett két üveget a hűtőtáskából. - Az egyikben soju van a másikban pedig sima víz. Mindenki poharába öntök valamelyikből és egy húzásra meg kell inni az összeset, ha soju, ha nem. - Természetesen én is játszok - tette hozzá.
- Én most szólok, ha megint berúg valaki haza megyek aludni. Nem élem még egyszer át azt az estét - szólt közbe Suga, miközben a saját pohara tartalmát nézegette.
- És ha te rúgsz be ? - kérdezte Rap Monster.
- Akkor hagyjatok itt - vágta rá.
- Mi lenne, ha mi inkább nem is játszanánk ? - mutattam Sunnyra, Kookra és magamra - Szerintem mi bírjuk a legrosszabbul az italt.
- Ez egy jó ötlet - bólogatott a leader és előlünk el is vette a poharakat.
- De várjunk csak - jutott Suny eszébe valami. - Az az üveg a te büntetésed ? - nézett V-re összevont szemöldökkel.
- Neeeeem - legyintett az említett személy.
- Csaló. Nem ér, hogy kibújsz az egész alól.
- Na jó, akkor vegyük keményebbre a figurát - adta fel és egy újabb üveget kiemelt a táskából. - Most már két üvegben is soju van. Ki az a merész ember, aki vállalkozik a halálra velem együtt ? - fordult körbe kérdőn, de mindenki lapított, azaz két embert kivéve. Na kik voltak minden hülyeségben benne ? Hát persze, hogy Jimin és J-Hope.
- De van olyan üveg, amiből már hiányzik - szólalt meg Jin.
- Ezt könnyen meg lehet oldani - rántotta meg a vállát Tae és minden pohárból visszatöltött az üvegekbe.
- Te hülye vagy - nézett rá JungKook a fejét rázva.
- Most miért ?
- Hát, mindenesetre sok sikert srácok - vágta hátba őket Rap Monster.
Háromig kórusban számoltunk, majd visszafojtott lélegzettel vártuk a reakciókat. Az volt a lényeg, hogy a vissza menetelig próbáljuk majd kitalálni, hogy vajon ki ivott valóban sojut és ki nem. Érdekes játéknak néztünk elébe. Kellett egy kis idő, míg kiitták az üvegek tartalmát, majd letéve a földre mindannyian hátradőltek. Egy embernél már lehetett sejteni, hogy vajon mit ivott, ugyanis Jimin végig azt magyarázta, hogy forog a világ és valaki állítsa már meg. Kicsit sem volt berúgva, dehogy...
- Adjak egy kis vizet ? - léptem szegény mellé.
- Lehet...hogy jóóóól jönne - magyarázta Narancska, mire segítettem neki felülni és a kezébe nyomtam a poharát.
Hálásan rám nézett, majd ismét eldőlt csak most rám, illetve az ölembe. Eléggé zavarba jöttem és a fiúk „húúúzása" sem segített sokat abban, hogy ez másképp legyen. A szemem sarkából láttam, hogy Jin készült felállni és felénk jönni, de őt megelőzte Suga, aki nemes egyszerűséggel lelökte rólam Jimint, majd a feje alá tette a pulcsiját és egy kardigánt ráterítve visszasétált a helyére. Mindenki furcsán nézett rá, ami kis idő múlva neki is feltűnt.
- Most mi van ? - kérdezte csodálkozva - Ne mondjátok, hogy én voltam az egyetlen, aki észrevette, hogy Kikinek ez nem igen volt kényelmes ?
- Nincs semmi - rázta mindenki egyszerre a fejét és nem igen mertünk szembeszállni vele.
Miután egy ember kifeküdt az italtól maradt még kettő emberke, akiken egyáltalán nem látszott, hogy bármi bajuk lett volna. Egyelőre...
Később eszünkbe jutott, hogy hoztunk a tűzijátékot is, így gyorsan elővettük és mindenki kiválasztott magának egyet. Sunny vidáman futkározni kezdett vele és V követve őt elég messzire elfutottak együtt, de mivel Tae nem mutatta jelét a berúgásnak, így nem igazán zavart. A fényeket figyelve tartottam a víz fölé és csodáltam a színeket. Körbenézve mindenki mosolygott és élvezte ezt az egészet. Örültem, hogy végre ők is pihenhettek, ha csak egy kis időre is.
- Mizu ? - guggolt le mellém Suga.
- Ezt inkább én kérdezhetném tőled. - Mi volt az az előbbi ?
- Mondom, hogy csak segíteni akartam neked - magyarázta, de én még mindig eléggé kételkedve néztem rá. - Jó, oké, elmondom csak ne nézz rám - így - mutatott az arcomra, mire fújtatva a karjába bokszoltam.
- Ez nem volt szép - fordítottam oldalra a fejemet.
- Ahogy Jimin mondta, könnyű téged felhúzni - nevetett rajtam. - Jimin...nagyon jó barátom és úgy ismerem, mint a kisujjamat; épp ezért tudom, hogy mostanában miken gondolkozik, azaz kin...
- Nem értem - néztem rá idiótán. Erre csak sóhajtott egyet és megpróbálta tovább magyarázni a dolgot.
- Ezzel csak annyit akartam mondani, hogy szinte biztos vagyok benne, hogyha továbbra is folytatja az eddigi flörtölését akkor csak sérülni fog. Én pedig szeretném ezt elkerülni - mondta komoly arckifejezéssel, mire tágra nyílt szemekkel néztem rá.
- Valaki tetszik Jiminnek ? - vidultam fel - Ezt nekem miért nem mondta ? Pedig úgy segítenék neki - duzzogtam, erre csak Suga meredten bámult rám és még pislogni is elfelejtett, majd hirtelen a homlokára csapott és megrázta a fejét.
- Mindegy... Így szeretünk - sóhajtotta és megfogva a vállam magához húzott és megölelt. Értetlenül néztem előre, majd megvonva a vállamat hagytam, had szorítson magához. Tényleg olyan volt ő számomra, mint a nem létező bátyám.
Ehhez az idillünkhöz Rap Monster is csatlakozott, aki hátulról karolt át mindkettőnket és rátéve a fejét a miénkre nem szólt egy szót sem, csak csöndben figyelte velünk a csillagszóró fényét.
Mivel már nem volt több tűzijátékom kénytelen voltam felállni és visszamenni még párért. Útközben megnéztem, hogy Jimin még mindig aludt e, de úgy tűnt igen. Oldalra fordulva feküdt Suga pulcsiján és mivel azt gondoltam, hogy fázik, ráraktam még az én kardigánomat és kifésülve néhány kósza tincset a szeméből felálltam és visszasétáltam a vízhez.
- Mit nézel annyira Kook ? - kérdeztem miután észrevettem, hogy vagy öt perce arrafelé bámult amerre Sunnyék lehettek.
- Se-semmit - rázta meg a fejét és mosolyogva rám nézett.
- Kis hazudós - nevettem fel, majd azonnal le is fagyott a mosoly az arcomról miután megláttam a felénk közeledő alakot. Gyorsan elfordultam és megpróbáltam eltüntetni magamat azzal, hogy a szemem elé tettem a kezemet.
- Kiki, mi történt ? - kérdezte JungKook.
A szám szélét rágtam idegesen és próbáltam nem annyira zavarba jönni, hogy az arcszínem megváltozzon, így csak hümmögtem valamit az értetlen maknaenak, majd hirtelen összerezzentem egy kéz érintésére.
- Beszélhetnénk ? - szólalt meg Jin, én meg azt hittem menten összesek. Hülye Kim Seok Jin, bezzeg neked nem kellett zavarban érezned magadat, hisz nem tudtál semmiről; gondoltam idegesen.
- Pe-persze - fordultam felé és a meglepettségtől hátraestem, ugyanis közvetlen előttem guggolt.
- Akkor én megyek - állt fel JungKook.
- Várj ! - kaptam utána és szememmel megpróbáltam üzenni neki, hogy ne hagyjon egyedül kettesben Jinnel. Nem igazán jött be, ugyanis kérdőn rám nézett s egészen addig itt állt, míg útjára nem engedtem. A sötétség nagy úr; gondoltam sóhajtva és zavartan Jinre néztem. Bár a szemem akaratlanul is a szájára tévedt, így végül inkább a homlokát bámultam.
- Mostanában...
- ...furcsa vagyok - fejeztem be helyette, ugyanis egészen sokszor hallottam én már ezt a mondatot a napokban sőt, amióta velük voltam. Erről egyébként ők tehettek, és talán valamilyen szinten én is. Már rég túlléphettem volna a félelmeimen, de nehezebben ment, mint gondoltam. Aztán még Jin is bejött a képbe, ezzel összezavarva engem. Teljes mértékben...
- Ezek szerint nem én vagyok az első, aki észrevette - mosolyodott el és leült velem szembe a homokba. Én is ülőhelyzetbe tornásztam magamat és idegesen rágtam a szám szélét. Örök rossz szokás marad.
- Inkább azt mondanám, hogy nem ez az első eset, hogy ilyen vagyok. - És ha jobban belegondolok, az összes ilyen miattad volt; tettem hozzá gondolatban.
- Nehéz kiigazodni rajtad - sóhajtott fel. - Velem van a baj ? Vagy esetleg valamelyik eszement tett ilyenné ?
- Mondhatjuk - válaszoltam halkan, hisz ő is olyan eszementnek számított a szememben, mint a többiek.
- Mit mondtál ? - hajolt közelebb, mire fülig elvörösödtem - A széltől és a hullámoktól nem értettem - mondta kicsit hangosabban, ugyanis valóban felerősödött a szél és emiatt a hullámok is zajosabbak lettek.
- Semmit - fordítottam el a fejemet zavaromban. Kérlek ne gyere közelebb, vagy észreveszed a szívem hangos dobogását; skandáltam magamban és szorosan lehunytam a szememet. Nem igazán hallotta meg a kérésemet sőt, még közelebb jött és a fülemhez hajolt. A leheletétől kirázott a hideg és hirtelen már nem is éreztem, hogy fáznék. Pedig a vizes rám tapadt ruha nem volt túl meleg.
- Félsz ? - kérdezte tartva a választól.
- Nem, mitől félnék ? - lepődtem meg.
- Tőlem - vágta rá és visszahajolva a tekintetét az enyémbe fúrta, nekem pedig kihagyott egy ütemet a szívem.
Rögtön eszembe jutottak a tegnap éjszaka emlékei és hitetlenkedve néztem az előttem ülő fiúra. Mindenre emlékezett, mindent tudott, még talán az egyre hevesebben verő szívemet is hallhatta és a kétségbeesett tekintetemet pedig láthatta. Annyira küzdöttem az ellen, hogy mindent elrejtsek a felszín alá, hogy végül emiatt buktam le. A tekintetéből túl sok mindent nem tudtam kiolvasni, de éreztem, hogy tudta a bizonytalan érzéseimet, azokat, amiket még én magam sem fogtam fel teljesen. A pillanat törtrészéig mégis éreztem valamit belül a mellkasomban. Valami kibontakozni készült bennem, én pedig nem akartam, hogy ez megtörténjen. Eleget tudtam az esti mesékből róla, erről az érzésről és a velejáró bajokról, ugyanakkor a pozitív dolog mégis sokkal több volt és megrémisztett, hogy egy fiú ilyeneket váltott ki belőlem. Ebben a pillanatban úgy éreztem, hogy szükségem van egy kis beszélgetésre Sunnyval vagy Taehyungal. Biztosra akartam menni és egy kis tanács is jól jött volna, ugyanis nagyon úgy tűnt, hogy kezdtem beleszeretni ebbe az alpakka mániás, rózsaszín szerető srácba; Kim Seok Jinbe.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro