Sziasztok^^

Remélem jól telik a nyaratok :) Élvezzétek ki; halgassatok sok BTS-t, menjetek el sokat a barátaitokkal és kapcsolódjatok ki, bár ilyen melegben elég nehéz megmaradni, de bízom abban, hogy nektek sikerül :D Fighting ! A részhez pedig nagyon jó szórakozást kívánok nektek !^^

  -------------------------------------------------------------------------------------------------   

Változott a felállás, ugyanis most én nem tudtam utolérni Jint, mivel hosszú lábaival olyan gyorsan ment, hogy képtelen voltam lépést tartani vele. Nem tudtam, hogy mi baja lett hirtelen, de talán köze volt hozzá az előbbi oppázásom. A két ARMY pedig tovább követett minket és talán még nálam is jobban igyekeztek utolérni a BTS tagot. Végre megállt, de én a nagy sietség miatt nekimentem a kocsival együtt.

- Jaj, sajnálom - léptem gyorsan mellé.

- Semmi...baj - válaszolta nagy nehezen, de a fejét a gumicukrok felé fordította.

- Valami go...- kérdeztem volna, de hirtelen megjelent mögöttem a két lány és félénken rám, majd Jinre néztek.

- Öhm - kezdett bele az egyik - ha nem zavarunk, akkor esetleg kérhetnénk egy autogramot ? - kérdezték.

- Persze - mondta a meglepett fiú, de előtte még rám szólt. - Te addig keresd meg a cukrot, amit akartál.

- Oké - bólintottam zavartan, majd mosolyogva ott hagytam a lányokkal együtt. Amíg a savanyú cukrot kerestem egész végig azon járt az agyam, hogy vajon Jin direkt küldött-e el, és ha igen akkor miért. Még csak rám se nézett, mikor beszélt hozzám és ez egy kicsit zavart. Most már nem is voltam zavarban, hanem csak kicsit mérges, de én se tudtam miért. Végre megtaláltam a keresett édességet és azzal együtt visszamentem oppához, aki most már egyedül volt. Figyelemre se méltatva bedobtam a zacskót a kocsiba és megfogva el kezdtem tolni most már a húsok felé. Valószínűleg látszhatott rajtam, hogy valami bajom volt, ugyanis egy idő után Jin megpróbált beszélgetést kezdeményezni, de én mindig annyival előrébb mentem, hogy ne sikerülhessen neki. Szerencsére megérkeztünk a többiekhez, akik épp azon veszekedtek, hogy milyen ízű fagyit válasszanak; hát igen, az élet nagy problémái voltak ezek.

- Kiki... - szólt hozzám Jin, de én gyorsan otthagytam a kocsit és odamentem a hangos társasághoz.

- Jó, hogy jössz Kiki - nézett rám hálásan V - szerinted melyik fagyit válasszuk ? - mutatott háromfélére; lime-mentásra, kekszesre és karamellásra, amiben még darabkák is voltak.

- Hm...

- Kekszes - suttogta Sunny, V és Jimin.

- Khm...lime-mentás - köhögte Rap Monster és Suga.

- Karamellás, óóóó, karamellaaaa - dúdolászta JungKook és J-Hope.

- Legyen - kezdtem el köröket írni a levegőben az ujjammal - karamellás - esett végül arra a választásom.

- Tudtuk mi, hogy mellettünk állsz - vigyorgott rám a két nyertes.

Erre csak elmosolyodtam és követtem a többieket a húsok felé.

- Minden rendben ? - kérdezte Jimin.

- Igen, miért ne lenne ? - válaszoltam.

- Hát, eléggé furák vagytok Jinnel mióta visszajöttetek. Csak nem történt valami ?

- Nem dehogy - ráztam meg a fejem nem túl hitelesen.

- Biztos ? - vonta fel a szemöldökét és megbökte a karomat.

- Biztos - mosolyogtam rá és megpöckölve a homlokát előrementem.

- Hé ! - szólt utánam, de ahelyett, hogy megvártam volna, ráugrottam egy „jövők" felkiáltással Sunny hátára, aki egyébként majdnem felborult miattam, de az utolsó pillanatban megtartott és egyensúlyba hozta magát, bár közben angolul elküldött a fenébe, de most nem igazán zavart. Így folytattuk utunkat és miután nagy nehezen eldöntöttük milyen húst vegyünk, jöhettek a zöldségek. Végig kedves barátnőmet irányítottam, hogy merre menjünk és már biztos elege lehetett, ugyanis ledobott a földre; nem vicceltem, tényleg megtette.

- Ez gonosz volt ! - kiabáltam utána, majd valahogy sikerült felkelnem a földről.

- Fel akarsz jönni az én hátamra ? - kérdezte J-Hope mosolyogva, mire csak megráztam a fejemet. Ezután természetesen végig ezzel nyaggatott, bár magyaráztam neki, hogy a félelemtől lehet kitaccsolnék, de még ez sem hatotta meg. A végén V mentetett meg, ugyanis helyettem ő ugrott fel Hope hátára és lovacskásat játszott vele. Kicsit sem volt égő, ahogy mellettük sétáltam és a többi vásárló csak nézte őket, mint az idiótákat. Most azok is voltak. Teljesen a fejemre húztam a kalapomat és felraktam a napszemüvegemet, majd gyorsan kispuriztam a kasszánál, ugyanis eközben Jin már fizetett és a többiek mellette ácsorogtak.

- Hogy dobhattál le ? - kérdeztem mérgesen Sunnytól.

- Hm ? Én nem érteni koreait - magyarázta és gyorsan a cipekedő fiúk után sietett.

- Na persze - suttogtam és megfogva pár csomagot követtem őket a kijárat felé.

- Kiki - jött mellém Jin - valami baj van ? - nézett rám félve.

- Nem...vagyis...nem tudom - gondolkoztam el, ugyanis tényleg fogalmam sem volt róla, hogy mi volt a bajom.

- Azok után, hogy mindent elkövettél annak érdekében, hogy elkerülj nem vagyok benne biztos, hogy igazat mondasz.

- Tényleg nem tudom, lehet rám jött a félhetnék...

- Igen ? - csodálkozott.

- Aha, úgyhogy nem teljesen veled volt bajom - mosolyogtam rá.

- Ez megnyugtató - sóhajtott fel, majd miután meglátta az értetlen fejemet folytatta - vagyis, tudod, rossz lenne úgy együtt élni veled, ha valami problémád lenne velem, nem ? - kérdezte zavartan - Akarom mondani...nézd milyen szép az ég - mutatott fel.

- Igen, tényleg - válaszoltam, de ezután egyikünk sem mondott semmit. Túlságosan is kínos lett a légkör. Mindent bepakoltunk a furgonba és az út további részében én csak néztem ki a fejemből és észre se vettem, mikor megérkeztünk. Jimin nyitotta ki az ajtómat és szólt, hogy ideje lenne kiszállni. Még mindig el voltam varázsolva és nem is volt meglepő, hogy ennek következtében szabályosan kiestem a kocsiból egyenesen a meglepett Jiminre. Szerencsére megtartott mindkettőnket, így nem vágottunk hanyatt, ellenben nem volt túl kellemes, hogy ilyen közel volt hozzám és talán ez térített vissza a valóságba. Óvatosan felnéztem rá, majd gyorsan eltoltam magamtól és megköszöntem, hogy szólt meg egyebeket és bementem a házba. Azonnal elterültem a kanapén és próbáltam megnyugodni. Végül Sunny jelenléte volt az, ami segített ebben. Felhúzott a kanapéról és mondta, hogy segítsek befűszerezni a húsokat. Mindketten borzalmasak voltunk a konyhában, így miután ez Jinnek is leesett elküldött minket, hogy inkább segítsünk kipakolni a cuccokat a kertbe. Ebben már jobbak voltunk és nem is törtük össze a kihordott tányérokat vagy éppen poharakat. Na jó, azt mindketten véletlenül leejtettünk a földre, de tényleg nem direkt csináltuk. Sunnyt éppen V nevettette és a lány nem figyelt, ezért véletlenül a könyökével levert egy poharat. Engem pedig JungKook ijesztett meg, ugyanis megfogta a vállamat és ezért a kezemben tartott tárgyat leejtettem a földre, úgyhogy ha úgy nézzük nem miattunk törtek össze. Hét óra felé lehetett az idő, amikor is már mindenki nyávogott, hogy éhes, ezért Jin végre elkezdte sütni a húsokat. JungKok, Suga és Rap Monster is segített neki, de végül utóbbit Suga elküldte melegebb éghajlatra; mondván mást boldogítson a mindent elégetéses tudományával. Szegény lehorgasztott fejjel sétált vissza hozzánk és ült le a földre. Megsajnáltam, ezért én is helyet foglaltam mellette.

- Meséljek neked egy szerencsétlen lányról ? - kérdeztem a lemenő napot bámulva.

- Szerencsétlenebb, mint én ?

- Szerintem igen - válaszoltam - a lány próbált az anyukájának segíteni a főzésben - bár ne tette volna - csak annyi volt a feladata, hogy elzárja a kacsa alatt a gázt, amikor már úgy látja, hogy jól megsült. A megfelelő pillanatban el is zárta - legalábbis ő ezt hitte, ugyanis a másik irányba akarta elzárni, viszont ezzel csak azt érte el, hogy még melegebbre vette a sütőt. Szép nyugodtan üldögéltek a nappaliban, amikor is érezték, hogy valami nagyon ég. A kacsa volt az, na meg a sütő, úgyhogy gyorsan kellett hívni a tűzoltókat, akik rászóltak a családra, hogyha legalább sütnek, akkor azt olyan tegye, aki ért is hozzá - fejeztem be a történetet és egy kis idő után Rap Monster felnevetett.

- Kösz, hogy meséltél egy ilyen sztorit.

- És tudod, hogy mi a legviccesebb az egészben ? - kérdeztem elmosolyodva.

- Mi az kicsi Bunny ? - nézett rám érdeklődve.

- Hogy az a lány én voltam - fogtam a fejemet szégyenkezve, mire a mellettem ülő még jobban el kezdett nevetni; szinte fetrengett a földön.

- Mi az ? Mi az ? Mi ilyen vicces ? - guggolt le közénk J-Hope felpörögve.

- Khm...semmi - legyintettem.

- Kicsi Bunny mesélt egy nagyon vicces sztorit az életéből - magyarázta a leader, én meg szinte kapálóztam és úgy mutogattam, hogy ne mondja el, de mégis megtette. Mondanom se kell, hogy az est kínos sztorija az enyém volt...

- Úúúú - jött mellém Sunny - és arra emlékszel, hogy mindig megijedtél a galamboktól és hogy egyszer az ijedségtől egy akkorát ugrottál, hogy mindenki úgy nézett rád, mint valami elmebetegre ? - mesélte angolul, Rap Monster pedig fordította a többieknek koreaira.

- Hé - gondolkoztam el - az nem te voltál ?

- Mi ? Jaaaa........hupsz - fogta a fejét zavarában - és tényleg.

Erre mindenkiből kitört a nevetés, majd szóltak Jinék, hogy mehetünk enni és a sztorizgatásokat ott folytattuk. Volt mikor Sunny koreaiul beszélt, de néha angolul, amikor nem jutottak eszébe a szavak. Még olyan is előfordult, hogy a kettőt keverte.

- Emlékszem, hogy régebben Jimin mindig tejet ivott, mert azt hitte, hogy magasabb lesz tőle - mesélte J-Hope.

- Hé, ez nem volt szép. Én meg tudod mire emlékszem, hogy amikor az állatkertben voltunk és a nyakadba raktak egy kígyót végig azt mondogattad, hogy „anyuciiiiiiiiii" - utánozta Jimin Hope hangját, mire a mellettem ülő Sunny félrenyelte a kajáját és gyorsan kiitta az előtte lévő pohár vizet. Én közben a hátát ütögettem, amitől ugyan nem lett jobb, de azért mindent megpróbáltam. Jó hangulatban telt a kajálás és mindenki beszélgetett valakivel vagy csak hülyéskedett, ezért az est folyamán több fulladásos eset is történt, de szerencsére mindenki túlélte. Mikor eljött a koccintás ideje, kihoztam az ajándékokat és egyesével odadtam a fiúknak. Mindenkinek nagyon tetszett és J-Hope meg is ölelgetett, amitől kirázott a hideg, de most az egyszer hagytam, had csinálja.

- Oké - szólalt meg Rap Monster - mindenkinek van valami a poharában ? - bólintottunk, majd a szokásos kiáltással koccintottunk.

- Önts egy kicsit - néztem Jinre, aki a soju felelős volt.

- Biztos bírni fogod ?

- Igen, de nem is kérek sokat, csak ennyit - mutattam az ujjammal, mire sóhajtott és öntött a poharamba egy naaagyon kicsit.

- Aztán nehogy megbánd - rázta a fejét és várta a reakciómat.

Félve a számhoz emeltem a poharat és egy húzásra megittam a tartalmát. Nem voltam iszákos, de azzal én is tisztában voltam, hogy ha csak kóstolgattam volna, akkor csak rosszabb lett volna. Bár így is baromira csípte az egész torkomat és a végén elkezdtem köhögni. Többet ezek után nem is szándékoztam inni, ugyanis elég kevés mennyiségtől is becsiccsentettem...

- Én megmondtam - szólalt meg Jin nevetve.

- Khm...egész jó volt, de soha többé nem iszok ilyet - szögeztem le, mivel úgy éreztem, ha ennél többet fogyasztottam volna, akkor a földről kellett volna felkaparni. Bementem a házba, hogy hozzak ki még üdítőt, amikor is megláttam, hogy JungKook és Sunny nagyban beszélgettek és szőke barátnőm valamin annyira röhögött, hogy az épp szájában lévő nasit félrenyelte; megfogta a közelébe eső első poharat, amiben - mint nem sokkal ezután kiderült - soju volt. Amint lement a torkán elkezdett köhögni és a maró hatásra panaszkodott. Én meg csak nevetve felé mentem és a kezébe nyomtam az én vizzel teli poharamat és mondtam, hogy igya meg hátha jobb lesz tőle. Jobb nem hiszem, hogy lett, de vicces fejeket vágott végig és próbálta a torkát legyezni, ami nem igazán sikerült neki.

- Most fáj a fejem tőle - panaszkodott és közben azt nyomkodta.

- Azért nem hiszem, hogy ilyen rossz - mondta JungKook az asztalnak támaszkodva.

- Próbáld akkor ki és megtudod milyen - válaszolta Sunny kihívóan és megtöltött neki egy pohárral, majd felé nyújtotta.

- Srácok, szerintem ez nem olyan jó ötlet - magyaráztam és próbáltam elvenni Kook elöl a sojut, de mielőtt még sikerülhetett volna a tervem, megelőzve egy húzásra megitta a pohár tartalmát. El is torzult a feje rendesen, hiába próbálta tartani magát. Köhögések közepette kért vizet és miután megkapta, azt is gyorsan megitta.

- Én szóltam - néztem rá rosszallóan.

- Nem is volt olyan vészes...

- Ó igen ? - vigyorodott el Sunny. Szerintem ő már attól a kis adagtól berúgott; gondoltam és megpróbáltam megakadályozni, hogy folytassák az ivászatot, de nem sikerült; sőt Sunny is ivott még egy pohárral. A BTS tagok is észrevették, hogy valami nincs rendben, de már késő volt, ugyanis már majdnem elfogyott két üveggel is a sojuból. Épp önteni akartak belőle, amikor is gyorsan megfogtam és elvittem előlük. Erre szomorúan néztek utánam és követelték az üveget, mire csak megráztam a fejemet és távolabb mentem tőlük. Összenéztek és elkezdtek üldözni a többiek pedig mind szaladtak utánuk, hogy megállítsák a nem józanokat, de lerázta őket a két maknae és sajnos már én se tudtam hova futni, ugyanis a konyhában zsákutcába kerültem. Hirtelen ötlettől vezérelve - na meg az ijesztő tekintetük láttán - fogtam az üveget és szorosan lehunyva a szememet megittam a soju végét, de nem nyeltem le, gondoltam, majd kiköpöm, de ebben a két nem igazán komplett emberke megakadályozott, ugyanis felém futottak és elkezdtek csikizni, mire én véletlenül, ahelyett, hogy kiköptem volna, lenyeltem. Könnyező szemmel néztem rájuk, mivel baromira csípte a torkomat a hülye szesz.

- Miért tetted ezt ? - kérdezték mindketten, majd lerogytak a földre és elkezdtek sírni.

- Asszem ezek berúgtak - állapította meg V, mire a maradék tag meg én értetlen fejjel néztünk rá.

- Na neeee - mondtuk egyszerre.

-Öhm...kicsi Bunny - jött oda Rap Monster - jól vagy ? - utalt gondolom arra, hogy megittam az üveg tartalmát.

- Persze - szorítottam a fejemhez a kezemet - csak egy kicsit szédülök - támaszkodtam meg a pulton - viszont - néztem a két síró gyerekre - egy: soha többé nem engedem, hogy sojut igyanak vagy bármilyen alkoholt. Kettő: kéne velük valamit csinálni.

- Hát igen - vakarta a tarkóját - J-Hope, Suga , gyertek segíteni - utasította őket, majd megfogták a félig kiütött emberkéket.

- Hopeeee - mondta JungKook - játszunk lovacskásat.

- Mi ? - lepődött meg a másik.

- Én játszok veled - ment hozzá boldogan Jimin.

- Neeeem, téged nem szeretlek - nyafogta.

- De... - sokkolódott le a hír hallatán.

- Ezt eddig is tudtad, úgyhogy ahelyett, hogy világfájdalmas képpel néznél, segíts vigyázni rájuk - mondta Suga. - Hihetetlen, hogy azt mondtam vigyáznunk kell két tizenkilenc évesre - fogta a fejét és elhurcolta Sunnyt a nappaliba.

- Biztos jól vagy ? - kérdezte félve Jin.

- Nem nézel ki túl jól - fogta meg a karomat V. - Hé...izé, Jin - nézett rá - szerintem ő is berúgott.

- Most miért mondod ezt ? - kérdeztem szomorúan, de nem tudtam miért voltam az.

- Nem remeg - mutatott rám, mire Jin is megállapította, hogy igaza volt.

- Itt mi a helyzet ? - kérdezte Jimin.

- Ő is berúgott - fogta a fejét V.

- Óóóóóó, biztos ?

- Jimin oppa - néztem rá - mond meg nekik, hogy nem is igaz - nyávogtam, majd csuklottam egyet.

- Már értem - sötétült el a tekintete.

- Hé, Jeon Jeong Guk ! - hallatszódott be Suga kiabálása - Ne merj még egyszer megharapni !

- De hát te cukor vagy - magyarázta a maknae.

- Srácok - jött be J-Hope - kellene egy kis segítség.

- Megyek - mondta V és kisétált a nappaliba.

- Miért hagyott itt ? - kérdeztem félig sírva - Miért ? - mentem volna utána, de véletlenül levertem egy kést a pultról. Lehajoltam érte és azt fogva néztem kérdőn a bent lévőkre - Miért ?

- Öhm...Hope ! - kiabálta nagyot nyelve Jimin - Kéne ide is valaki, ugyanis megjelent a baltás gyilkos !

- Csak késsel - tette hozzá Jin.

Az ezt követő dolgok kiestek, ugyanis elveszítettem minden kontrollt a testem felett és a soju hatása alatt azt se tudtam mit csináltam...

- Jin szemszöge -

Fiú létünkre eléggé rémült tekintettel bámultunk az épp kést tartó nem józan Kiki felé, bár szinte biztos voltam benne, hogy más is így érezte volna magát ebben a helyzetben.

- Ezt meg hogy ér...jesszus - lépett be a helyiségbe J-Hope.

- Minden rendben Kiki - magyarázta óvatosan Jimin. - Csak tegyed le szépen azt a kést.

- Miért ? Miért ment el ? - hadonászott továbbra is az éles tárgyal és megint csuklott egyet.

- Menjünk ki és akkor beszélhetsz V-vel, rendben ? - néztem rá, majd egy lépésnyit előrébb mentem.

- Tényleg ? - csillant fel a szeme és leejtette a kést a kezéből.

- Igen - válaszolta odafutva Hope és gyorsan elrakta a veszélyes tárgyat.

Kiki tapsikolva kifutott a nappaliba, mi meg fellélegezve követtük őt. Korai volt még, de ez csak később derült ki.

- Hééééé - bökdöste Sunny V fejét, aki baromi nyugodtan tűrte az egészet. - Igyál te is sojuuuuut - nyafogta és a még bontatlan üveg felé mutatott.

- Oppaaaaa - futott hozzá Kiki és a nyakába ugrott -, igyunk hármasban.

- Srácok - nézett felénk Tae -, segítsetek - kérlelt minket.

- Épp két lány is rád akaszkodik és azt kéred segítsünk ? - húzta fel a szemöldökét Jimin.

- Higgyétek el, baromi kényelmetlen és egyben zavarba ejtő.

- Én nem akarok oppa barátnője lenni - mondta Kiki, mire felnevettünk. - Nekem ő olyan, mint...mintha a bátyám lenne - gondolkozott el a megfelelő szón.

- Azt hittem az Jin - szólalt meg J-Hope.

- Neeeeem - rázta hevesen a fejét - ő...ő...nem tudom kim - lehet hogy egy idegen ? - ijedt meg, nekem meg lefagyott a vigyor a képemről.

- És én kid vagyok ? - lépett mellé Hope.

- Te ? Hm...

- Tuti te is senki lesz...- fejeztem volna be sértetten, de Kiki megelőzött.

- Testvér - bökte ki.

- Hallottad ? - nézett felém örvendezve J-Hope - Testvér, te meg senki, ha.

- Úgy sem számít ha berúgva mondja - magyaráztam.

- Tévedsz - szólt közbe V. - Az emberek ilyenkor az egyik legőszintébbek.

- Ne legyél ennyire magad alatt - paskolta meg a hátamat Jimin. - Rólam se mondott semmit.

- Te...- kezdett volna bele a lány, de Sunny közbevágott.

- Unatkozóóóóóók, játszunk...ó, megkeresem JungKookot - szállt le a kanapéról és felfedezőútra indult.

- Tényleg ő, Suga és Rap Mon hová tűntek ? - kérdeztem.

- JungKook fürdeni akart...ruhástól - mondta V és gyorsan Sunny után ment.

Mi pedig egyedül maradtunk Kikivel, aki azt követelte, hogy nyissuk ki neki a sojut. Ezt nem tettük meg, így elkezdett sírni, majd kirohant az udvarra, ahol lefeküdt a fűbe és a csillagokról beszélt. Egész nyugodt volt a hangulat, ezért elmentem megnézni mi a helyzet a másik kettővel. Az emeleti fürdőben voltak, ami tele volt habbal. Suga és Rap Monster a földön feküdt kifáradva, míg V megpróbálta kiszedni a habbal teli kádból Kookot és Sunnyt, de nem járt sikerrel. Több alkalommal is hanyatt vágódott a földön, végül ott is maradt, mint a társai. Óvatosan közelebb akartam menni, hogy segítsek, de véletlenül megcsúsztam és ráestem Sugára.

- A jó...- reagálta le, majd lelökött magáról.

- Soha többé nem viszünk még csak a közelükbe se sojut - lihegte Rap Monster.

- Jiiiiiin - vett észre Kook - gyere te is játszani - hívott, de megráztam a fejemet. - Hát, ha nem, akkor nem - vonta meg a vállát, majd elkezdte levenni magáról a pólóját.

- Ez jó ötlet - nézett rá Sunny. - Nekem is melegem van.

- Hó, hó, hó - álltunk gyorsan fel mindannyian és megpróbáltuk lefogni mindkettejüket. A végére V és Suga is a kádban kötött ki, de szerencsére sikerült megakadályozni a további ruhák levételét...

Tae ráadta Sunnyra a pólóját, ugyanis az kezdett túlságosan is átlátszani és hiába találkoztunk még csak ma a lánnyal, mégiscsak fiúból voltunk. Úgy tűnt egyelőre lenyugodtak, így vizesen visszamentem a másik ittas barátunkhoz. Aki nem volt kint a kertben, ezért elkezdtem őt és társait keresni. Meg is találtam a konyhában...ahol Kiki épp J-Hope hátán lovagolt. Nem kicsit volt szegény zavarban.

- Úúúúú Jiiin - szaladt felém, majd megölelt - azt mondták nem kaphatok sojut - panaszkodott a szemembe nézve, mire nyeltem egyet.

- Jól tették - motyogtam.

- Gyertek - fogta meg Jimin és az én kezemet, majd szólt Hopenak is, hogy jöjjön. Felhúzott minket az emeletre és azon belül is a stúdióba, ahol leült az egyik székre és mondta nekünk, hogy játszunk valamit a szintetizátoron. Az egyedüli aki egy kicsit is értett hozzá, az Jimin és J-Hope volt. Felváltva játszottak rajta, mi pedig csendben figyeltük őket. Épp vége lett az I Need U-nak, amikor is észrevettem, hogy Kiki majdnem leesett a székről, ezért még idejében elkaptam.

- Elaludt ? - suttogta reménykedve Hope.

- Igen - állapítottam meg és óvatosan felvettem a karomba, majd bevittem az egyik szobába, ami pont a Sugával közös volt. Leraktam az ágyamra és kifésültem egy tincset alvó arcából. Egész sokáig bámultam hosszú szempilláit, fehér arcát és kis száját, amiről akaratlanul is eszembe jutott a Japánban történt incidens és a szívem valamiért gyorsabban kezdett el verni a szokásosnál...

- Mikre nem gondolsz SeokJin ? - ütöttem meg az arcomat és álltam volna fel, amikor is kezével utánam nyúlt és megfogta a pólóm szegélyét.

- Anya - suttogta angolul, de még a gyatra tudásommal is értettem azt, amit mondott.

Sóhajtottam és leültem az éjjeliszekrénynek támaszkodva, majd óvatosan lefejtettem ujjait a pólómról és helyette, hagytam had fogja meg a kezemet, amitől megnyugodva elmosolyodott és folytatta halk szuszogását. Ránéztem a másik ágyra, amin Jimin és J-Hope feküdt kiütve; ők is nagyban aludtak. Rájuk dobtam Suga földre hajított takaróját, hogy ne fázzanak meg este és az enyémet pedig ráterítettem Kikire. Úgy tűnt a másik kettő is abba hagyta a randalírozást, ugyanis a fürdőszoba felől sem hallatszódott semmi zaj sem.

Majdnem én is elaludtam, amikor is megláttam Suga fejét az ajtóban.

- Bocs - nézett rám. - Felébresztettelek ?

- Nem, dehogy. A többiek ?

- Rap Mon a fürdő padlóján alszik, míg V, JungKook és Sunny a leeresztett kádban - mesélte.

- Ezek szerint lecsillapodtak.

- Még jó, ha nem hagyták volna abba, még a végén kiraktam volna őket megkötözve éjszakára a házból - magyarázta, majd ásított egyet. - Megyek a szabad szobába - intett és el is tűnt.

Nekik is nehéz éjszakájuk lehetett...