20.
Montreal
Can we, we keep, keep each other company
Maybe we, can be, be each other's company
Oh company
Let's set each other's lonely nights
Be each other's paradise
Need a picture for my frame
Someone to share my ring
Tell me what you wanna drink
I tell you what I got in mind
Oh I don't know your name
But I feel like that's gonna change
Igen, Justin új számára ébredtem reggel.
- Lewis, kussoltasd már el a zenét! - ordítottam, majd a fülemre húzva a párnát próbáltam tovább aludni.
Aha, ez szépen ment is volna, ha valaki nem kezd el bökdösni.
- Mi van? - néztem fel a párnámból.
- Jó reggelt. - közölte Lew. Úgy vigyorgott, mint a tejbe tök. - Hogy aludtál?
- Amíg nem ébresztettél fel, addig remekül. - vágtam rá sértődötten.
- Ne durcizz be, Szépim. - kérlelt még mindig mosolyogva, mire én hátat fordítottam neki.
- Hoztam neked kávét. - súgta mire, fél szemmel rápillantottam. - Habos cappucinot. - tette hozzá.
- Imádlak. - súgtam neki, majd egy puszi után már sprinteltem is az étkező asztalhoz, ahol egy XXL-es kávé várt. Olyan szintű boldogsággal kezdtem el szürcsölgetni azt, hogy kis híján félrenyeltem. De ugyebár a kávéért még meghalni is megéri.
A reggelim után felvettem egy kék haspólót, amin a Born to be a unicorn szavak szerepeltek, egy farmerszoknyát, sportcipőt, farmerdzsekit, órát és egy virág mintás Vans hátizsákot.
- Indulhatunk? - kérdeztem Lewist, mikor a fürdőben az arcom is rendbe tettem.
- Persze, Szépim. - válaszolta, majd megfogta a kezem és a lift felé kezdett húzni gyengéden.
- Ugye az időmérőn legyőzöd Rosberget? - kérdeztem tőle kiskutya szemekkel, mire felnevetett.
- A két szép szemedért. - adta meg a világ (szerintem) legcukibb válaszát. Még a pályára vezető úton is ki voltam pirulva.
Amint a bejárathoz értünk, Sebivel találtuk szembe magunkat.
- Mesélj, mi történt? - kérdezte izgatottan, mikor Lewis bement a Mercedes bokszába.
- Hát tulajdonképpen csak romantikusan kérdezte meg, hogy leszek-e a barátnője, de egy pillanatig azt hittem, hogy a kezemet akarja megkérni, és átfutott rajtam a kétségbeesés. - magyaráztam neki vadul gesztikulálva.
- És igent mondtál?
- Szerinted?
- Válaszolj Jenifer!
- Persze, hogy igen. - adtam meg a szerintem egyértelmű választ, mire Seb kifújta a percek óta bent tartott lélegzetét.
- Aranyosak vagytok együtt. Titeket egymásnak teremtettek. - mondta, majd (mivel öt perc volt az edzés kezdetéig) bepattant a kocsijába, ezzel egyedül hagyva a gondolataimmal.
Örülök, hogy a legjobb barátom ilyen szinten támogat.
Az edzést Sebi nyerte, aminek természetesen az egész csapat örült. Aztán jött az időmérő.
Ujjaimat tördelve járkáltam jobbra-balra az egész Q1, Q2 szakaszban, ám az utolsó mérkőzés idejében idegbeteg módjára ordítva néztem a kivetítőt. A többiek jót mosolyogtak rajtam, leginkább akkor, amikor Rosberg nem tudott jobb kört futni, mint Hami.
- Igen, ennyi vagy te, te büdös kis hernyó! Te kis önelégedett pióca, le lettél győzve. - kiáltottam, mire az egész bokszutcán végigment egy röhögőgörcs.
Ha nem kedvelek valakit, akkor azt kiadom magamból, oké?
Szóval igen, Lewis, a barátom (istenem, ezt de jó kimondani) indulhat holnap az első rajtkockából. Második lett Rosberg (eh), harmadik pedig Sebi. A hétvégén először apuval és a sofőr bácsival mentem „haza", elvégre mégis csak a családomról van szó.
Mert ugye a sofőrünk apunak valami tízed unokatestvére. Anyáék profik ebben az egész családfa dologban, de én egyáltalán nem. Ennyi erővel egész Olaszországhoz kapcsolódhatnánk valahogyan, nem? De.
Másnap nagyon izgatottan ébredtem fel. Viszont Lewis még aludt.
Ez egyet jelent a bosszúval. Elővettem egy lábos tetőt és egy merőkanalat, majd ördögi vigyorral álltam be a háló közepére, és ütöttem össze azokat.
- Mi a tököm? - motyogta Lewis, majd mikor felém fordult, hirtelen felállt és üldözni kezdett. Természetesen próbáltam elfutni, de kettőnk közül egyértelműen Ő az edzettebb, így könnyedén elkapott. Derekam köré fonta kezeit, majd így megemelt és visszavitt a hálóba.
- Na, Szépim. Most tisztázzuk a szabályokat. - közölte. - Az első és egyetlen az, hogy Apucit sosem keltjük fel.
- Apucit? - kérdeztem röhögve.
- Nem szeretnél így hívni, ugye? - kérdezte nevetve.
- Hát nem tervezlek ilyen módon becézgetni. Maradsz Lew. - tettem fel a pontot az i-re, mire Ő bólintott.
- Szeretlek. - mondta csak úgy, magától, minden előjel nélkül.
- Én is. - adtam meg a szerintem korrekt választ.
- Nem érted. Szeretem azt, ahogyan csillog a szemed, ahogyan folytan megnevetetsz valamivel, azt, hogy vannak terveid a jövőre nézve, de a jelenben élsz. Imádom azt, amikor reggel kócos hajjal, pizsamában rám ugrasz, vagy amikor a horkolásodra kelek. Mindent szeretek benned. - magyarázta. Mivel erre nem igen tudtam mit mondani, egyszerűen csak megcsókoltam. Imádom.
És lehet, hogy Sebinek igaza volt.
Miután kihemperegtük magunkat (nem félreérteni), megittam a kávém, majd felvettem egy fánk mintás pólót, fehér farmert, ezüst bomber dzsekit, virágkoszorút, valamint (mivel még volt időnk indulásig) a maci talpas mamuszom.
Lewisszal kiültünk az erkélyre, ahol csak úgy beszélgettünk. Mindenről. Aztán elindultunk.
- Valami olyan furcsa. - mondtam, mikor a pályánál kiszálltunk a kocsiból.
Végignéztem magamon, és akkor megakadt a szemem a mamuszon, ami még mindig a lábamon volt.
- Nem tudom, hogy mi az, de már nincs időnk visszamenni. - mondta Lewis, majd mikor meglátta a fejem, aztán a mamuszom, kiszakadt belőle a röhögés. - Reméljük, hogy a sajtósok nem veszik észre. - nyögte ki két röhögőgörcs között.
Mit ne mondjak, mindenki észrevette.
Többen meg is kérdezték, hogy ezt most miért, amikor nem is bolondok napja van, mire én elintéztem őket egy nyelvkiöltéssel.
- Rozi, papucsban vagy. - tájékoztatott Rosberg.
- Először is, te meg egy hernyó vagy. Másodszor az mamusz. Harmadjára meg, az előbb hallottad, ahogy négyen közlik ezt velem. Van rövidtávú memóriám. - közöltem vele, majd miután megajándékoztam egy angyali mosollyal, inkább elbúcsúztam Lewistól.
A futamot enyhén szólva végigizgultam. A többiekkel ellentétben végig tudtam, hogy Lew a korrekt gumistratégiát választotta. És ez be is jött.
Nagyobb ütközés nélkül zajlott le a futam, a legtragikusabb történés az volt, amikor Button kocsija kigyulladt, de Jenson gyakorlott pilóta lévén ügyesen kezelte a helyzetet. És dam dam dam: Lewis nyert, Sebi második lett, Bottas pedig bejött harmadiknak. Ilyen boldognak is ritkán látják a szurkolók Lew-t.
Mindenkit, de konkrétan mindenkit nyakon öntött a pezsgővel, még egy kicsi nekem is jutott. Mikor kiugrálta magát, és a nyilatkozatokat is lebonyolította, kéz a kézben sétáltunk vissza a szállodába.
All the love, Ch
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro