* Sean szemszöge *

Már lassan egy órája nézem ahogyan alszik. Sok kérdés felmerül bennem, de a legfőbb hogy miért vágta pofon Devint. Lehetséges hogy igaza van Lillának hogy  szerelmesek egymásba, de mindent megteszek hogy belém szeressen. Gondolkodásomból két szempár és egy mosoly húzott vissza. 

- Jó reggelt - nyomtam egy puszit a homlokára.

- Neked is - mondta, majd felült puszi és ölelés nélkül ami nála meglepő. 

- Hova mész? - kérdeztem mintha nem tudnám hogy a reggeli kávéját akarja elfogyasztani, de tévedtem.

- Megnézem mi a helyzet a többiekkel - nevetett és elindult kifelé. 

Mit sem törődve azzal hogy szállodában vagyunk elindultam utána póló nélkül. Amikor kiértem akkor láttam hogy Devin ajtaját nyitja éppen. Elkezdtem szaladni, mert nem jó ötlet ha azt az ajtót most kinyitja. Éjjel írtak a srácok hogy tök részegen feljöttek szobára Selenával. Mielőtt kinyithatta volna megragadtam a kezét és magam felé fordítottam. 

- Elmaradt a reggeli kávézásunk az erkélyen - mondtam kicsit zavartan. 

- Hiányzik ? - bólogattam, mire ő lekapta a fejét a mellkasomra és elpirult.

- Oké, majd később megnézem hogy él e még Devin - megfogta a kezem és elindultunk vissza fele. 

- Biztosan látni fogod ma - mosolyogtam rá

Mivel a szobáink egy folyosón vannak, ezért gyorsan vissza értünk a miénkhez. Kiültünk összebújva az erkélyre és elfogyasztottuk a kissé kihűlt kávénkat. Amikor végeztünk vissza mentünk a szobába és befeküdtünk az ágyba. Ő nézte a tévét, én pedig kezembe vettem a telefont és dobtam egy üzit Jaden-nek. 

Me: Mizu?

Pár percre rá jött is a válasz. 

Jaden: Másnaposság. 

Me: Devinről tudsz valamit? 

Jaden: Ja. Biztosan nem unatkoztak Selenával. 

Me: Hogy-hogy? 

Jaden: Amikor benyitottam hozzájuk akkor már eléggé meghitt állapotban voltak. 

Me: Lefeküdtek? 

Jaden: Nem hiszem vagy is nem tudom, de miért is írtál?

Me: Lilla is ott van?

Jaden: Igen és kíváncsi hogy miért nem tudsz átjönni.

Me: Igaza volt. Enery-nek tetszik Devin.

Jaden: Mondtam én. Gyere át. 

Me: Nem hagyhatom itt, mert átmegy Devinhez.

Jaden: Kérd meg valamelyik srácot hogy foglalja le. Egyébként Lilla vagyok. 

Me: Nem is rossz ötlet. 

Lilla jó ötlete után rá is írtam Dylanre hogy kicsit szórakoztassa a szépségemet. 

Me: DYLAN, ébredj!

Hamar jött is a válasz rá, mert gondolom megint elfelejtette lehalkítani és bele üvöltött a fülébe. 

Dylan: MI van? 

Me: Van egy kis dolgom és jó lenne ha lefoglalnád Eneryt.

Dylan: Ohh, ezer örömest. 

Me: Azért csak el a kezeket róla. Kösz. 

Miután hallottam hogy kopog is fel kaptam magamra a pólót és indultam is kifelé. A barátnőm furcsán nézett rám, de nem szólt semmit. Nem csalódtam, mert Dylan állt az ajtóban.

- Kösz és mond azt hogy lesz egy meglepetésem a számára - mondtam, mire ő csak bólintott egyet és bement. 

 * Daenerys szemszöge* 

Láttam hogy Sean és Dylan valamiről azt ajtóban beszélgetnek, majd az utóbbi bejött a szobába és lehuppant mellém.

- Sean hova ment? - néztem kérdő tekintettel

- Valami meglepetése lesz számodra - nevetett Dylan, majd átkarolt. 

- Szuper, mert szeretem őket - mosolyodtam el, majd oda bújtam a göndörkéhez. 

- Emlékszel még a csókunkra? - nézett rám a barna herceg, mire én nem kicsit zavarba jöttem. 

- Igen, de azt mondtad arról többet nem beszélünk - zavartan fordultam a tévé felé.

- Úgy megcsókolnálak ismét - fordította fejemet maga felé.

*Sean szemszöge*

- Végre hogy itt vagy - ugrott a nyakamba Lilla. 

- Tesó, mi a baj? - pacsizott le velem Jaden.

- A tegnapi látvány és pofon óta furcsán viselkedik, mint aki csak szórakozik velem - mondtam szomorúan. 

- Lepd meg valami széppel - mosolygott rám Lilla. - Mondjuk kérd meg a kezét - folytatta.

- Ugye csak viccelsz? - kapkodtam a fejem lány és Jaden között.

- Nem hiszem hogy viccelt, szóval - nevetett Jaden.

- Értettem - elköszöntem tőlük, majd elindultam a városba.

Nyilván az kezét nem kérhetem meg hiszen még fiatalok vagyunk hozzá és el sem fogadná, de egy nyakláncot azért vehetek egy S betűvel. 

Miután beszereztem a szép ajándékot mentem is vissza a szállodába. Amikor felértem a szobába ők kint ebédeltek az erkélyen.

- Mi a helyzet ? - kérdeztem mosolyogva.

- Semmi - mosolygott pimaszul Dylan, amit én nem tudtam mire venni.

Amikor végzett Dylan akkor el is ment, én leültem hozzá.

- Ugye nem csinált semmi rosszat? - fürkésztem a szemeit.

- Nem - mosolygott.

- Megnyugodtam - adtam egy puszit neki.

- Csukd be a szemed - mondtam, majd feltettem a nyakláncot a nyakába.

- Ez gyönyörű Sean - oda sétált a tükörhöz.

- Tetszik - mosolyogtam.

- Nagyon és köszönöm - mondta, majd megcsókolt. Azt hiszem ismét a régi.

Délutánra végre elment Selena, mert többször is találkoztam vele, de idegesítő nagyon. Amikor mindenki jobban lett elmentünk az állatkertbe. Természetesen minden lépésünket fotóztak és egy pár képet és autogramot is kiosztottunk, de élveztem, mert a barátnőm is velem volt. Mikor megérkeztünk a szálloda elé ott várt minket Selena.

- Szia baba - ugrott Devin nyakába.

- Na, szőkeség te mindenhol ott vagy? - nevetett Dylan.

- Inkább illegetné magát valami 50 évesnek - mondta Enery, akiből sugárzott a harag.

- Te meg ne játszanád csak Sean barátnőjét - nevetett. - Ha kell kitálalok- folytatta, mire a barátnőm felszaladt.

- Hülye picsa- rohantam el a lány mellett.

A fürdőszobában van és bezárta az ajtaját. Mindig elfelejti hogy egy kulcs van nálam is hozzá. Félve nyitottam ki az ajtót. Egy penge volt a kezébe, amit nem tudom honnét szerzett, de még időben érkeztem, mert nem vágta meg magát. Felkaptam menyasszony pózba és letettem az ágyra ahol betakartam, majd befeküdtem mellé.

- Nem akarlak elveszíteni - nyomtam egy puszit a homlokára.

- Egy szajha vagyok - elkezdett sírni, mire letöröltem a könnyeit.
- Ő igen, de te nem - mondtam, majd megcsókoltam.

Jelentem, hogy nem vesztem el, tehát itt az új rész. Jó olvasást mindenkinek. Neked főleg Szofi15. 💙

Komizzatok és Szavazzaztok.

Puszi,

L,