Logan
Egy apró bólintással jeleztem, hogy benne vagyok a dologban, mire mosolyogva magához ölelt engem Daniel.

- Köszönöm. - suttogta Daniel. Jó sokáig csak szótlanul ölelt, míg Kendall meg nem fogta a csípőmet és el nem rángatott tőle.

- Azért ne próbáld meg lecsapni a kezemről... - mormogta Kendall.

- Nyugi, nekem csak a szöszik jönnek be. - kacsintottam rá, mire közelebb hajolt hozzám olyannyira, hogy pár centi volt az ajkaink között.  

- Nekem meg csak az olyan szépségek, mint te. - puszit nyomott az arcomra, ami miatt egy bárgyú mosoly ült ki az arcomra. 

- Akkor Tehervonat az lesz ez első feladatod, hogy a próbákról hazakísérd a fiúkat, na meg ide is. A lakásod közvetlen a srácokéval lesz szemben. Sok sikert majd. - magyarázta Gustavo, majd felénk fordult. - Ti pedig majomkutyák most elmagyarázzátok, hogy milyen kapcsolatban is álltok egymással és Kendall, ti kezditek.

- Rendben. Én és Logan mondhatni együtt vagyunk. Bár ez még eddig nem lett sehogy sem kimondva, de azt hiszem mondhatom, hogy járunk. - kulcsolta össze az ujjainkat Kendall.

- Mi pedig végre összejöttünk és ez hivatalos is. - jelentette ki James, majd magához húzta Carlost.

- Nekem ezzel nincs semmi bajom, de ezt inkább a rajongóitok ne tudják meg... - vakargatta a tarkóját Gustavo. - Na meg Griffin se.

Az egész napot végig énekeltük, így nagyon fájt már a torkom. Mikor beértünk a szobánkba Kendallel, ő rögtön a számra tapadt és az ajtónak nyomott, majd benyúlt a pólóm alá.

- K-kendall... - nyekegtem, mivel akadozott a hangom. Rögtön rám nézett és megállt minden tevékenységében.

- Túl gyors vagyok? - nézett a szemembe. Tekintete fátyolos volt az élvezettől, de meg bírt állni miattam.

- Nem, semmi. - hazudtam. Annyira boldog volt, nem tehettem ezt vele. Szerintem ő nem először csinálja ezt, és szerintem vigyázni fog rám. A nyakamat csókolgatta, majd bezárta a szobaajtót, felkapott és az ágyára dobott. Nem akartam, de felnyögtem a fájdalomtól, mire ő megállt minden mozdulatában. 

- Logan, én nem akartam. Jól vagy? - kérdezte, mire csak bólintottam egyet. - Azt akarom, hogy szóban válaszolj.

- Jól vagyo... - kezdtem bele, de elcsuklott a hangom.

- Ne próbálj meg átverni! - szorította le Kendall idegesen a karjaimat az ágyra. Fájt, de nem szóltam. - Nem kell megjátszanod magadat. Nincs semmi baj azzal, ha sírsz vagy mondod, hogy fáj. Akkor majd kitalálok valamit, amitől jobb lesz. Én nem a nagybátyád vagyok, tőlem nem kell félned!

- Pedig most pont azt csinálod, amit ő... - suttogtam és éreztem, ahogy a könnyek folyni kezdenek az arcomon.

Kendall

Miattam sírt Logan, de egyszerűen nem akartam elengedni őt, féltem, hogy akkor elfut majd előlem, így gyengítettem a szorításomon. 

- Ne haragudj! Nem akartam... - suttogtam a fülébe.

- Nem haragszom, már megszoktam ezt a bánásmódot, csak azt hittem, hogy te más vagy... - suttogta Logan, miközben egy mosolyt erőltetett magára. 

- Én tényleg más vagyok, én tényleg szeretlek! - hajoltam a duzzadt ajkakra és ő hagyta, hogy megcsókoljam, mi több teljesen elengedte magát. - Nem akartalak siettetni, csak nagyon szeretlek, így nehéz kontrollálni az ilyen vágyaimat.

- De még mindig nem értem, hogy is csinálhatja két fiú... - motyogta Logan vöröslő arccal, miközben félre nézett. Mosolyogva kezdtem magyarázni neki a dolgot.

James

Carlos amint hazaértünk kidőlt. A kanapén feküdt és halkan szuszogott. Felemeltem menyasszonyi pózba és becipeltem a szobánkba, majd leraktam az ágyunkra és vetkőztetni kezdtem.

- Cica, menjünk zuhanyozni! - suttogtam a fülébe, majd megnyaltam azt.

- Hé... - nyöszörögte Carlos. - Nem akarok fürdeni, majd reggel... most olyan fáradt vagyok.

- Annak, hogy reggel zuhanyozz ára van... - suttogtam szexin, miközben én is vetkőzni kezdtem. Megtámaszkodtam felette egy szál bokszerben és a nyakát kezdtem szívni. Halkan nyögött fel, én mégis meghallottam. Hirtelen pattant fel, mikor már a boxerébe akartam benyúlni. 

- Akkor megyünk zuhanyozni... - makogta össze-vissza kipirulva Carlos. Bólintottam, majd szóltam Kendalléknek, hogy most mi megyünk hamarabb.

- Kendalléknél zárva volt az ajtó, de mikor kinyitotta mindketten fel voltak öltözve. Szerinted csak akarták csinálni vagy csinálták is? - kérdeztem, mire Carlos ismét paradicsom vörös lett. - Na mi van, már az említésétől is zavarba jössz Cica? Eddig nem voltál ilyen szégyenlős...  azt hinné az ember, hogy a szüzek azok, akik hamar zavarba jönnek, erre te mikor már nem vagy szűz szégyenlősebb leszel.

- Csak hagyjuk ezt a témát... - nyekergett Carlos, majd beállt a zuhanyzó alá.

- Talán nem tetszett a dolog? - öleltem át hátulról Carlost.

- De tetszett, csak... - motyogta.

- Csak? - kértem ezzel a szóval, hogy folytassa.

- Annyira zavarba ejtő, hogy állandóan erről beszélsz. - motyogott tovább.

- Azért beszélek állandóan a szexről, mert egyszerűen csodálatos vagy és akárhányszor csak kettesben maradunk a legszívesebben letepernélek. - simítottam végig Carlos felsőtestén. 

- Most tényleg ne... még nem hevertem ki a tegnapit. - fordult velem szembe a szerelmem.

- Rendben Cicám. - nyomtam egy puszit az ajkaira, majd lezuhanyoztunk és mentünk aludni.