Kendall
Logant a falnak szorítottam, hogy ne tudjon elmenekülni. Nem akart rám nézni, így álla alá nyúltam és kényszerítettem, hogy megtegye. A szemei könnyesek voltak és láttam, hogy nemrég sírt.
-Mi történt?-kérdeztem és ekkor gördült végig az arcán az első könnycsepp, amit én is láttam.
-Mi történt volna?!-kiáltott rám Logan, de közben remegett a hangja.-Hagytam, hogy megdugjon... egy ribanc vagyok. Mégis mit vártál?!
-Ne hívd így magad!-sziszegtem.
-Egy ribanc vagyok, ez te is tudod, hisz te bántál úgy velem a múltkor! Egy ribanc vagyok, aki mindenkinek felkínálja a seggét! Egy mocskos, szívtelen ribanc!-ordította az arcomba Logan, mire felpofoztam és oldalra bicsaklott a feje.
-Most tényleg úgy viselkedsz, mint egy mocskos, szívtelen ribanc...-mormogtam. Próbált ellökni magától, de nem hagytam. Tudom, hogy nem lett volna szabad megütnöm, de nem beszélhet így magáról.-Hogy beszélhetsz így magadról?! Rólam mondhatsz bármit, elhordhatsz mindennek, csak magadat ne szidd!
-Miért ne tenném?!-suttogta fájdalmasan.-Egész életemben egy ribanc voltam... bedrogoztak és lefeküdtem a férfiakkal, akiket az állítólagos apám kiválasztott. Egy ribanc vagyok.
-Nem vagy ribanc, nem tehetsz erről.-suttogtam az ajkaira, majd egy lassú csókba részesítettem, amit viszonzott.-Téged szeretlek a legjobban az egész világon.
-Ezt mondd olyannak, aki elhiszi! Mondd a barátnődnek!-lökött el magától Logan, majd elrohant és én egyedül maradtam. Nem hisz nekem...