Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

12. fejezet

Jungkook
Idegesen vizslattam Taehyungot, ahogy evett. Valahogy feszültnek tűnt, ami nem csak nekem szúrt szemet.
- Tae, baj van? - kérdeztem, de ő csak nemlegesen rázta a fejét, miközben óvatosan rám sandított. - Feszültnek tűnsz...
- Taehyung! - rontott be Jimin felöltözve. - Mehetünk?
- Hová mentek? - kérdezte Jin miközben végigmérte Jimint, aki eléggé kicsípte magát.
- Randink lesz. - mosolygott Jimin.
- Tae, te nem mész! - kiáltottam idegesen és mire észbe kaptam már ki is csúszott a számon, amin Jimin csak mosolyogni kezdett.
- Kook, tudtommal te velem jársz és nem Taehyunggal... akkor mért viselkedsz úgy, mintha a férje lennél és nem lenne joga randizni? - kérdezte Jimin, miközben rám kacsintott. A kis mocsok! Rájött és direkt szívat.
- Bocsi, Édes. Csak nem akarom, hogy megbántsák. - próbáltam menteni a menthetőt.
- Vagy hogy megbasszák. - mondta ki mosolyogva és szemöldök húzgálások közepette ChimChim.
- Jimin! - szólt a kötekedőre Eomma. - Nem lesz itt semmilyen randi. Tae terhes, neked meg barátod van, aki itt fekszik az ágyban.
- Egy másik pasival. - motyogta Jimin.
- Jajj, tudod, hogy nem úgy tekintenek egymásra. - magyarázta Jin. Ha ő tudná, amit Jimin tud nem mondana ilyeneket... mert ezzel csak megnehezít mindent és a mindenen azt értem, hogy színt valljak.

Hoseok
Yoongi a hátamat cirógatta, miközben apró puszikkal lepte be az arcom.
- Jó reggelt, Reményem! - dörmögte mosolyogva mikor kinyitottam a szemem.
- Jó reggelt, NapSUGAram! - kezdtem el húzgálni a szemöldököm.
- Ez még mindig nem vicces. - forgatta meg a szemeit.
- Tudom, hogy imádod. - adtam egy puszit a szájára. - Mikor leszel Tae-ügyeletben?
- Holnap. - adta a választ, miközben már a fenekem körül ólálkodott a keze. - És te?
- Ma, enyém a délután. - válaszoltam és ekkor markolta meg a fenekemet. - Mi az, csak nem szeretnél valamit?
- De igen. - mormogta a nyakam csókolgatása közben.
- És mit szeretnél? - kérdeztem mosolyogva.
- Téged. - mondta, miközben a csípőjére ültetett, majd tágítani kezdett, de a lustaság sosem múlik el, így míg én ülve, ő fekve helyezkedett el.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro