Hajnali háromkor keltünk. Anyuval még előtte este bepakoltunk minden szükséges dolgot a táskáinkba, az útra szendvicseket csináltunk, apa teletankolta a lakóbuszunkat, amiben kényelmesen elférünk.
Isaac szokás szerint nálunk aludt. Miután kikapcsoltam az ébresztőmet, percekig csak néztem nyugodt arcát, amit haja félig eltakart. Elsöpörtem a homlokából, és megpusziltam az arcát. Mocorgott egy kicsit, majd nagyot szusszanva kinyitotta a szemét. Tekintetével engem keresett, majd mikor megtalált rögtön ajkaim után nyúlt. Aranyos reggeli csókot nyomott a számra és elmosolyodott.
Gyorsan felöltöztünk és elkezdtünk bepakolni a buszba. Kyle és Skyler is ekkor érkeztek meg. Csak pár percre mentem be Zeus cuccaiért, de kiabálasra értem vissza.
- Azért mert újak vagytok, még nem jelenti, hogy folyamatosan Raven seggében kell lennetek! - kiabálta Kyle.
- Nem fogod fel, hogy ő mondta, hogy velük utazzunk?! - emekte fel a hangját Zack.
- A nagy szart mondta! Biztos félrehallottad!
- Na, inkább maradj csendben kisfarkas! Nem vagy olyan menő, attól mert alakot tudsz váltani! - mondta gúnyosan Zack.
- Mondja ezt az omega, akit kitettek a falkájából! - vetette oda idegesen Kyle.
Skyler és Ty könörgőn néztek rám, jelezve, hogy segítsek már.
Fáradtan figyeltem a két fiút, ahogy egyre idegesebben merednek egymásra. Viszont volt valami más is a levegőben.
Te is érzed a szexuális feszültséget közöttük? - kérdezte Zeus felnézve rám.
Ez hülyeség! - feleltem.
- Annyira nagyra tartod magad, hogy az már fáj! Kevés vagy, mint medvesajtban a brummogás! - kiabálta Kyle, mire felszaladt a szemöldököm.
Skyler elkezdett röhögni, Ty is elmosolyodott.
- Miről maradtam le? - lépett mellém Isaac, majd ásított.
- Kyle és Zack veszekednek - valaszoltam, aztán sóhajtva az említettek közé álltam.
- Megint? - kérdezte unottan.
- Egy lepkefingnyire se érdekel a véleményed! - legyintett rá Zack.
Kyle szeme sárgán villogott és megindult a fiú felé, de a mellkasára tettem a kezem és visszatartottam.
- Fiúk! Fél négy van, és ti felveriket egész Portlandet! Egy tizenkét órás út vár ránk, haladnunk kéne a pakolással és induljunk! - magyaráztam.
- De ezek miért mennek veled? - kérdezte rám se nézve. Végig Zacket figyelte.
- Mert veletek nem merem veletek összezáni egy autóba! - feleltem egyszerűen. - De ha annyira akarod, Zack veletek mehet, Ty pedig marad nálunk!
- Isten ments! - hőkölt hátra azonnal Kyle.
- Remek, akkor téma lezárva! Induljunk! - mosolyodtam el. Összenéztünk Zeusszal. Fáradtan felsóhajtottam, és megdörzsöltem az arcom. Apa is jelentőségteljes pillantást vetett rám, amivel azt üzente "te vagy a főnök, intézkedj!". Hát, köszi.
Ki gondolta volna, hogy ilyen nehéz irányítani ennyi embert... Vérfarkast...Mindegy, értitek!
- Na, gyerekek! Itt vannak a szendvicsek! - sétált ki a házból anya három szacskóval a kezében. Mindegyikben legalabb öt becsomagolt zsömle volt.
Kyle szeme felcsillant és rögtön anya elé pattant.
- Ugye a hires fasírtja van benne?
- Csak neked, fiam! - mosolygott anya.
Kyle vigyorogva elvette tőle és beleszimatolt a zacskóba, majd rám nézett.
- Mostantól a testvéred vagyok, de csak anyukád fasírtja miatt!
- Ö... Oké! - néztem furán, aztán intettem, hogy induljunk.

~~~

Hat óra. Kemény hat órája úton vagyunk és eddig csak kétszer álltunk meg pihenni. Apa számításai szerint kora délutánra Bakersfieldbe érünk.
A lakóbuszban én, Isaac, Zack és Ty utaztunk, apa és anya pedig legelől voltak. Mögöttünk jött Kyle, Skyler és Zeus.
A nap már felkelt, de Zack és Ty még az igazak álmát aludták egymással szemben a kanapékon. Bár Isaac karjaiban elképesztően éreztem magam, amint a nap felkelt már ébren is voltam. Egy idő után meguntam a telefonom nyomkodását és Isaac haját kezdtem piszkálni. Elsöpörtem a fürtjeit homlokából, s beletúrtam a hajába.
Mosolygva nyomtam egy csókot az állára aztán a szájára, mire halkan hümmögni kezdett.
- Bár minden reggel így keltenél és nem úgy, ahogy múltor, mikor hozzám vágtál egy párnát - suttogta rekedtes hangon.
- Akkor megérdemelted, mert sáros cipővel feküdtél be az ágyamba! - nevettem fel.
Kinyitotta a szemét és rám nézett.
- Jogos! - mondta. Lehajolt, majd megcsókolt.
Mielőtt azonban elmélyíthettük volna a csókot, megrezzent a telefonom. Elszakadtam Isaactől, aki morogva fejezte ki nemtetszését. A kijelzőre pillantva Skyler nevét olvastam le. Fogadtam a hívást és a fülemhez tettem a telefont.
- Skyler! Valami baj van? - szóltam bele.
- A következő megállónál ölj meg! Kérlek! En ezt már nem bírom! - mondta szenvedő hangon, és mire megkérdezhettem volna mégis miről beszél, fura hangokat hallottam.
- Thank you, next (next), thank you, next (next), thank you, next. I'm so grateful for my ex! - Kyle teli torokból üvöltötte Ariana Grande egyik leghíresebb dalát. Vagy legalábbis azt hiszem ezt ő énekli. Olyan hangos volt, hogy ijedtemben majdnem eldobtam a telefonom.
Isaac szemöldöke a homloka tetejéig szaladt, Zack és Ty is mocorogni kezdtek.
- Mi a szar van már?! - motyogta kábán Zack.
- Kyle meghibbant. Két órája folyamatosan énekel! Mentsetek meg! - kiabálta túl a hangzavart Skyler.
- Mondd, meg Zeusnak, hogy tegyen rendet! - szóltam félig nevetve.
- Szerinted nem próbáltam? Egy órája megharapta a karját, majdnem karambolóztunk... De semmi! Folytatta! - felelte.
- Rendben. Nyugodj meg, fél óra múlva megállunk. Addig bírd ki! - tanácsoltam a lánynak, aki csak fújtatatott.
- KUSSOLJ MÁR, TE BAROM!  - ordított rá Kylre-ra, aztán kinyomta a hívást.
Isaac felröhögött, mire nekem is nevetnem kellett.
- Hé, galambocskák! - ült fel Zack a kanapén. Nem maradnátok csendben? Valaki aludni szeretne! - mordult ránk, aztán a fejére szorítva a párnáját visszadőlt.
- Bunkó! - morogta Isaac az orra alatt.

~~~

A buszból kiszállva megcsapott a júliusi hőség. Feltettem a napszemüvegem és figyeltem, amint Zack és Ty elrohannak a benzinkútra mosdóba. Isaac elment hideg vízért. Apa és anya pedig elmentek kávét venni, Skyler fáradtan csatlakozott hozzájuk.
- Innom kell valami erőset! - mondta magának, amikor elhaladt mellettem.
Kyle és Zeus is kiszálltak, a farkas felém indult, Kyle viszont benzinkút felé.
- Kyle! Gyere ide egy kicsit! - kiabáltam neki, mire megtorpant és visszafordult.
Jézus, ne hívd ide! Pont pihenni akarok! - mordult fel Zeus, ahogy beugrott a buszba.
Én csak az ajtóban ültem le, s néztem, ahogy a fehér hajú srác ráérősen hozzám sétál, aztán elül mellém.
- Zeus megharapott - kezdte a farkas felé intve.
Megérdemelted Mr. Hamishang! - motyogta a fejemben.
- Hallottam róla - bólintottam. - De csak annyit akarok kérdezni, hogy minden rendben van-e veled?
- Velem? Persze! Miért ne lenne? - kérdezett vissza, s halkan elnevette magát. - Csak fáradt vagyok!
- Biztos?
- Persze!
Egy pillanatig csak néztem Kyle-t, próbáltam kiolvasni valamit a tekintetéből, de nem sokra jutottam.
- Tudod, mennyire zavar, hogy ezek is itt vannak - sóhajtott fel hirtelen, utalva Zackre és Ty-ra.
Valahogy ő mindig is jobban neheztelt a két fiúra.
- Nézd, eddig nem tettek semmi olyasmit, amiért ki kéne őket dobni! - ellenkeztem.
- Még! De lehet fognak!
- Én bízok bennük, Isaac is kezdi elviselni őket, a szüleim is, Skyler is...
- Ugyan már! Skyler csak meg akarja dugatni magát Ty-al! - forgatta meg a szemét.
Zackel pedig te akarod megdugatni magad! - szólt hirtelen Zeus a kanapéról, mire mérgesen néztem rá.
- Isaac és a szüleid is azért viselik el őket, mert nem akarnak balhézni veletek! - folytatta komor hangon Kyle. - Zack pedig...
Mielőtt befejezhette volna Zeus lepattant a kanapéról, s egyenesen a neki háttal ülő Kyle-ra vetette magát. Mindketten kizuhantak a forró betonra. Kyle lelökte magáról a farkas és idegesen sárgán világító szemekkel meredt rá. Zeus vicsorgott. A testemet átjárta az idegesség és a harag. Zeus haragszik Kyle-ra.
Kiszálltam a buszból és melléjük léptem.
-Fiúk! Elég! - szóltam nekik hangosan. Kyle felállt, éles szemfogai kivillantak és fenyegetően morgott.
Zeus felvette a támadó pózt, nem akarta bántani Kyle-t, de felkészült, ha esetleg megtámadná.
- Az istenért! Elég legyen! - álltam közéjük.
Ekkor azonban Kyle megindult felém, felemelte a jobb öklét és ütésre készült. Én azonban gyorsabb voltam. Megragadtam a karját két kézzel, átbújtam alatta, mindeközben félig a hátamra kapva egyszerűen átdobtam a vállam felett.
A fiú fájdalmasan nyekkenve landolt a betonon. Letérdeltem mellé és az alkaromat a nyakához szorítottam.
- Kyle! - szóltam rá keményen, de csak morgott és vergődött alattam. Minden erejével azon volt, hogy kiszabaduljon a szorításomból, de nem engedtem el.
Zeus mellém állt. Egymásra néztünk, naracssárgán világító szemében megláttam a saját tükörképem. Az én szemem is átszineződött.
Ismét a fehér hajúra néztem.
- Fejezd be! Most! - sziszegtem parancsolóan a fogaim közt. Néhány pillanatig még vicsorgott, aztán lenyugodott. Vöröslő arccal nézett fel rám.
Megkönnyebbülve kiengedtem a levegőt, aztán elengedve a nyakát, felálltam. Ő még hanyadt fekütt a betonon. Kinyújtottam neki a kezem, s mikor megfogta felhúztam.
- Raven, ne haragudj! - motyogta, majd lehajtotta a fejét.
- Nem haragszom. A mi döntésünk volt, hogy befogadjuk. Ha nem tettük volna, Fürgefarkas azóta i Portlandben lenne. - magyaráztam. Megfogtam a vállát, mire a szemembe nézett. - Bennük nem bízol, de akkor bízz bennem és Zeusban! Rendben?
- Mindig bízok bennetek!
- Helyes! - elvettem a vállárol a kezem és ökölbe szorítva magunk közé tettem.
Kyle mosolyogva neki ütötte, majd lehajolt és bocsánatot kért Zeustól is.
A farkas megnyalta a kezét, jelezve, nem neheztel rá.
Két perc múlva Kyle besétált a benzinkútra, én meg beültem Zeus mellé a buszba. Kár, hogy apa nem hagyta bekapcsolva a légkondit.
Jó csapat vagyunk! -mondta egyszer csak Zeus.
- Tudom! - nevettem fel.
És valóban azok vagyunk! Meg szerények, persze!

~~~

Sziasztok! Nos, meg is hoztam a következő részt!
Nyár van, pihenjetek és szórakozzatok sokat! <3
Köszönöm, hogy elolvastátok, remélem tetszett! :)