Amikor elkezdtem ezt a könyvet,  álmomban sem gondoltam volna,  hogy valaki olvasni fogja! 
Azt gondoltam,  majd kinevetnek.
Egy hónapig tároltam,  míg erőt vettem magamon,  és ki mertem rakni. ☺
Gondok voltak/vannak az írással.
Ezért arra gondoltam,  elkezdek egy könyvet ahol segítünk egymásnak.
Elmondjuk a véleményünket.  Erőt adunk egymásnak.
De ez így is volt. ☺
Ahogy telt az idő,  szép lassan úgy éreztem ti vagytok a családom.  A barátaim akikben megbízhatok.
Nagy örömmel írtam ide mindig a bejegyzéseket. ☺
Szép lassan ki alakult egy kis közösség.  Egy közösség,  ahová a kezdő író ha bekukantot,  nem menekült el,  hanem itt maradt.

Sokat jelent számomra ez a könyv,  és vele együtt ti is. ☺

Nem tudom elégszer megköszönni a rengeteg támogatást amit tőletek kaptam/kapok!❤