Sosem voltam olyan romantikus fajta, nem hittem a szerelem első látásra dologban. De most lehet megváltozik a véleményem. Tylar a padsoronk utolsó helyén ült. Akárhányszor hátra fordulok, tekintetünk mindig találkozik és engem egy furcs érzés kerített hatalmába.

-Hogy tetszik az új fiú?-fordul felém Samuel. Szerencsére a boszorkány rajztanárunk nem volt bent az iskolában, így lyukas óránk volt.

-Nem beszéltem még annyit vele, szóval nem tudok véleményt mondani.-rántottam meg vállamat.

-De a külsejéről tudsz.-lökött meg Samuel. Az egész osztály kint volt az udvaron. A fiúk fociztak, kivéve Samet, a lányok pedig egy csoportba ültek egy padon beleértve minket is.

-Arról sem tudok mit mondani.

-Ahaaaa.-húzogatta szemöldökét.- Akkor azért bámuljátok egymást egész órán.-nézett rám.

-Néha olyan fárasztóak tudtok lenni.-sóhajtott fel Jessica.-Sam felesleges ezzel faggatnod Meghant, látszik rajta, hogy szemet vetett az új fiúra.

-Ez nem igaz.-kiáltottam fel és abban a pillanatban egy labda repült felém. Mintha Noah kiszámította volna, hogy pont elém essen le a játékszer. Dühösen meredtem a fiúra. Felkaptam a labdát és hozzáakartam vágni Blake-hez, mikor Jess lefogta a kezem és fejével oldalra billentett. Én is követtem mozdulatát.

-Ne haragudj. Noah eléggé kancsal tud lenni.-mondta Tylar és átvette tőlem a labdát.

-Semmi baj.-mosolyogtam rá.

-Tylar, Jess bemutatkozott már neked?-avatkozott közbe Samuel is.

-Még nem.

-Hát akkor itt az ideje. Tylar ő itt Jessica és Jessica ő itt Tylar.-mondta Sam.

-Hali.-nyújtotta a kezét Jess.

-Ő pedig a mi kis szupermodellünk a csapatban, de őt már ismered.-ölelt át Sammy.

-Naná, a hokis fotós.-kacsintott rám.

-Valami olyasmi.-néztem rá.

-És a zsebhoki is megy?-mosolygott rám. Válaszul csak felnevettem, mikor Noah Seggfej Blake odalépett hozzánk.

-Meghan ne tartsd fel a boszorkányságoddal az új fiút.-pillantott rám Blake.

-Az egyedüli, aki feltartja az te vagy Noah.-mosolyogtam rán öntelten a hokisra.

-Egy élmény veled beszélni baba.

-Kár, hogy ez az érzés nem kölcsönös.-forgattam még szemeimet, és abban a pillanatban kicsöngettek. Felpattantam a padról és Jess-ék felé pillantottam.-Jöttök?-vontam fel a szemöldökömet, mire válaszul Sam és Jessica csak bólintott.

-Majd még találkozunk Tylar.-mosolyogtam rá a fiúra.-Seggfej.-bicentettem Blake felé.

184 nap a bajnokság végéig

Egy termosz kávéval álltam a házunk előtt és vártam arra, hogy Samuel végre megérkezzen.

Pár perccel később a fiú leparkolt előttem. Kitárta a kocsi ajtaját, majd végig mért.

-Wow Meghan! Női ruha van rajtad?-kérdezte Sam mosolyogva. Mérgesen tekintettem rá a fiúra. Egy szürke crop top volt rajtam, egy rövid kantáros overáll és a piros conversem.

-Sammy neked nem a barátnődet kéne fuvaroznod helyettem?

-Sammy? Ez az új becenevem?-kérdezte a fiú.

-Tetszik?-pillantottam a fiúra, aki most helyezte sebbességbe az autót, így az elindult.

-Inkább maradjunk a Főninél.-mondta.

-Rendben Sammy!-feleltem.

Éppen békésen rajzolgattam irodalom órán, mikor az osztályfőnökünk Miss Adams mosolyogva lépett oda hozzám.

-Meghan segítenél kiosztani ezeket a könyveket?-tett le elém a tanárnő három stóc könyvet.

-Persze.-mosolyogtam negédesen Miss Adams-re.

Kell nekem az első padba ülnöm, hogy a tanárok kedvük szerint foghassanak be közmunkára.

Nulla életkedvvel kezdtem el osztogatni a könyveket. Mikor leghátulra értem Tylarékhoz, a fiú megszólalt.

-Cuki a kantáros gatyád Megh!-mosolygott rám.- Kertészkedsz is?

-Persze éjjel-nappal csak a gyökerekkel foglalkozok.-mondtam szarkasztikusan, mire Tylar csak felnevetett.-Na jó, szia, kezdem unni a hülyeségeidet.-kacsintottam rá a fiúra, majd folytattam a könyvek kiosztását.

Este fáradtan dőltem bele az ágyamba és már csak annyi energiám maradt, hogy Jess-el és Becky-vel a szokásos esti beszélgetésemet vigyem véghez, mikor jelzett a messenger. Megnéztem és valaki kérte, hogy vegyem fel a partnerlistámra. Tylar volt az.

-Csá zsebhoki!
-Csak egy kérdés.
-Volt nyelvtan házi?

Az üzeneteket látva elmosolyodtam. Idén még nem is volt nyelvtanunk.