A fiúk elcsendesettek és kíváncsi tekintettel mértek végig. Noah abba hagyta korija kötését és felállt. A ruházatának alsó fele rajta volt, de a pólója nem így láthattam kockás hasát. Egy kicsit megszeppentem, de eszembe jutott mért rontottam be ide. Nagy levegőt vettem és belekezdtem monológomba.

-Noah Blake, egy fél órája állok a retkes öltözőtök előtt és kiabálok neked, hogy told ki a seggedet hozzám. És mire valaki észrevesz engem jön a szlovák barátod, hogy mit keresek itt, de mielőtt válaszolhattam volna, Tony rámbaszta az ajtót.-a fiú elmosolyodott, míg a többiek hallgattak.

-Aranyos vagy amikor dühöngsz.-mondta én meg sértetten pillantottam rá. 

Komolyan ennyit fogott fel?

Hogy aranyos vagyok, miközben agyfaszt kapok?

-És akkor is aranyos leszek, amikor elcsaplak egy teherautóval?-köptem. A fiúk felnevettek, Noah-val egyetembe.

-Fiúk, bemutatom a csapat új fotósát.-mosolygott a csapatkapitány elégedetten. Noah kijelentését csend követte, majd a kapusuk megszólalt:

-Legalább dögös.-jutalmul egy csúnya pillantást kapott tőlem. Noah oda lépett hozzám és átkarolt. Hála annak, hogy kori is volt rajta, a 185 centijéből 190 centi lett.

-Mától ő is a csapat tagja, ami azt jelenti, hogy kiállunk mellette, megvédjük és...-azt hittem végre valami értelmes mond, de folytatta mondatát.-senkisem fektetheti meg rajtam kívül.-a mosolyt ha akartam, se tudtam volna levakarni az arcáról. A karját lesöpörtem magamról és ledintettem a kezemet,hogy fel pofozzam, de elkapta a csuklómat.

-Még gyakorolnod kéne. -nézett bele szemeimbe. -Mondtam már, hogy boxba is jó vagyok? Szívesen korrepetállak belőle.

-Hogy lehetsz ekkora seggfej?-kérdeztem dühösen.

-Én?-vonta fel szemöldökét mosolyogva.- Csak felajánlottam, hogy segítek, mert gondoskodó vagyok és jószívű.

-Igen ezek a jelzők pont rád illenek.-forgattam meg szemeimet, mire Johnson edző pont belépett a helyiségbe.

-Verebek 5 perc múlva legyetek kint a jégnél!-mikor meglátott kérdően vonta fel a szemöldökét.

-Miben segíthetek Meghan?-Mr. Johnson már régóta ismer engem, hisz a bátyámnak is ő volt az edzője.

-Ms. Amber küldött. -feleltem.-Én vagyok a suliújság fotósa és azt feladatot kaptam, hogy kövessem a csapatát mindenhova, főleg Noaht.

-Ez tök jó, nem is tudtam, hogy te vagy a fotós. -mosolygott rám.-De azért próbálj meg legközelebb nem bejönni az öltözőbe. Nem akarod azt látni, amit én.

-Rendben Johnson edző.-nevettem fel és elindultam ki a pályára. 

A fiúk kimentek a jégre és Johnshon edző köré gyűltek össze. A palánk szélén álltam és fotóztam, mikor a csöndet megzavarta az ajtó nyílása. Egy új játékos lépett a jégre, mindenki nagy meglepetésére.

-Fiúk, az idei szezonba leigazoltunk magunkhoz egy új játékost. Bizonyára ismeritek őt. A neve Tylar Frest.-a szó mindenkiben megfagyott. Tylar Frest. Két éve zsinórban ő a gólkirály a gimis bajnokságban. Az egyik legjobb. Minden edző próbálta a csapatába csalogatni és most itt van. Nálunk. A fiúk őrjöngve fogadták az újoncot. 

Edzés után még egy kicsit nosztalgiáztam a csarnokban, majd elindultam haza fel, mikor egy fekete Ford állt le mellettem.

-Haza vihetem a titkárnőt?-hajolt ki a lehúzott ablakon Sam. Már jó pár éve barátok vagyunk. Még az elején valahogy kitaláltuk, hogy én vagyok a titkárnője ő meg a főnököm és azóta így hívjuk egymást.

-Te egy teljesen másik irányba laksz.-nevettem fel.

-De a házad két utcára van Amy Gross-étól.-csillant fel a fiú szeme.

-Rendben főnök úr, de be kell számolnia, erről az egész Amy-s dologról.-ültem be mellé.

-Már alig várom.-mondta mosolyogva és kinyitotta nekem az anyósülés ajtaját.

-Szóval.-pattantam be a kocsiba.-Mi ez a nagy mosoly? Mi történt Amy-vel?-faggattam. Sam a kormányon dobolt ujjaival.

-Megcsókoltam.-mondta és szemében megcsillant valami.

-Tessék? Hol?-kérdeztem izgatottan.

-Tegnap az évnyitó után elmentünk sétálni a parkba. Egy csomót beszélgettünk, majd mikor már nem bírtam magammal, kezem közé fogtam az arcát és megtörtént. Megcsókoltam őt.-a fiú ragyogott a boldogságtól. Nem is tudom mikor volt utoljára, hogy ennyire örült valaminek.

-És ennyi történt csak? Mondd, hogy nem vitted ágyba az első randin.

-Nem, dehogy! Vele szeretnék várni. Hogy különleges legyen.-a fiú hangja ellágyult.

-ATYA-ÚR-ISTEN!-kiáltottam.-SAMUEL, TE SZERELMES VAGY!

-Nem, nem vagyok, csak....

-Csak nem döntötted meg az első nap, ahogy szoktad csinálni a lányokkal. Samuel, te szerelmes vagy.-néztem rá.

-Nem.-felvont szemöldökkel pillantottam rá.-Najó, lehet az vagyok.-pirult el. Az út további részében csöndben voltunk. Mikor megálltunk a házam előtt elköszöntem Sam-től, de ő még szeretett volna valamit mondani.

-Nem tudom, hogy meséltem-e már, de Ty-nak bejössz. Szerinte jó csaj vagy.

-Ty?-kérdeztem.-Nem is ismerek Ty-t.-ráncoltam a homlokom.

-Tylar. Az új fiú, tudod?

-Ja, hogy ő. Ty a beceneve. Leesett.

-Szerintem vesd rá magad. A lányok dögleni fognak utána, ha holnap már suliba is fog járni.

-Még nem is beszéltem vele.-mondtam.

-De helyes. Jól hokizik. Kockahasa van és már rád férne egy jó, kiadós dugás.

-Undorító vagy Samuel.-nevettem fel és elindultam a házam felé.

-De azért igazam van.-kiáltott utánam, majd beindította a kocsit és elhajtott.

Frissítve: 2020.06.15.