183 nap a bajnokság végéig

Utálom Noah Blake-t! És ezt halálosan komolyan mondom. A fiú már az őrületbe kerget. És, hogy miért? Elmagyarázom.

Péntek van és most lett vége a negyedik órámnak. Ez csak egyet jelenthet. Irány a büfé kajáért. Mivel farkas éhes voltam kockázatott vállaltam, és kísérő nélkül indultam útnak a büfébe. Ezt a lányok kész öngyilkosságnak könyvelik el. Még a wc-re is együtt járunk. Tudjátok, hogy  nehogy véletlenül elraboljon minket út közben egy mexicói szervkereskedő. Bár a 365 nap után lehet, hogy szívesebben szembenéznék egy szicíliai maffiózóval.

A büféből már áramlott ki az inycsiklándó gofri illata. Egész nap csak erre vártam.

Beléptem a helyiségbe, mikor megpillantottam Noah-t. Persze, nyílván neki kell itt lennie.

-A büfésnő kiment a kocsijához. Mindjárt itt lesz.-mondta a fiú.

-Klassz.-mondtam és elkezdtem a falon lévő posztereket olvasni, elkönyvelve magamban, hogy itt kell megvárnom Miss Rose-t kettesben Blake-kel.

A büfében síri csend volt, Noah a telefonyját nyomkodta én meg a ruhámat kezdtem el megigazgatni. Mivel mára még jó időt mondtak, egy fehér-királykék kisruhácska mellett döntöttem, aminek elején egy kis fodor húzódott, a háta pedig egy kicsit ki volt vágva. Jó, lehet nem a legmelegfelelőbb kiegészítő, de mellé a piros conversemet húztam.

A szoknyám felgyűrödött, így azt visszahajtottam, mikor egy pillanatra egy kezet éreztem a hátamon, majd egy kattanást hallottam. Gyorsan kezemet a mellemhez szórítottam és mérgesen fordultam Noah felé. Ez az idióta kikapcsolta a melltartómat.

-Normális vagy?-emeltem fel a hangomat. A fiú csak mosolyogva meredt rám.

-Kiváncsi voltam.-vonta meg a vállát.

-Tényleg?-vontam fel szemöldökömet dühösen.-Én arra vagyok kíváncsi, hogy mennyi ideig bírnád ki levegő nélkül, ha elkezdenélek fojtogatni!-léptem előre a fiúhoz.

-Legalább a kilátas jó.-mondta egy kaján vigyorral az arcán, még véletlenül se szemeimbe nézve.

-Undorító vagy!-csattantam föl.- Most, hogy csatoljam vissza?!?!

-Segítsek?-csillant fel a fiú szeme.

-Tudod mit, inkább menj ki rohangálni egy autópályára és csapasd el magad egy kibaszott kamionnal!-üvöltöttem neki, majd kirohantam a büféből és a wc-be mentem. Végre sikerült becsatolnom a melltartóm, mire megszólalt a csengő. Mérgesen hagytam el a mosdót és indultam el órára. Marha éhes vagyok és 3-ig az is maradok, hála Noah Seggfej Blake-nek.

Miután leültem a helyemre Miss Adams lépett be az ajtón.

-Osztály! Új ülésrendet hoztam nektek.-tekintett végig rajtunk.-Meg próbáljuk ezt a felállást. Hátha így egy kicsit javul a magatartásotok, ha nem a barátaitok mellett ültök. Kiragasztom a táblára, kérlek nézzétek majd meg.

Ez még talán jól is jön, hisz van esélyem elkerülnöm a tanár szeme elől. Bárcsak.

Először Noah nevét szúrtam ki. Szerencsére 4 paddal arréb ült, mint én. Én az utolsó előtti helyen ülök és mellettem Viviane van. Mögöttem pedig az új fiú, Tylar Frest.

180 nap a bajnokság végéig

A hétvégém unalmasan telt, mint mindig. Szombaton elmentem a csapat meccsére, fotóztam majd haza jöttem. Vasárnap egész végig csak punnyadtam.

A padomban ültem és olvastam, mikor Ty leült mellém. 

-Mit olvasol?-kérdezte a fiú.

-Könyvet.-válaszoltam szűk szavúan és tekintetemet nem emeltem el a szövegtől.

-Azon belül?-vonta fel szemöldökét.

-Jó könyvet.-mondtam és először néztem rá.

-És pontosan milyen, ez a ,,jó könyv"? Van benne szex jelenet?-húzta fel a szemöldökét, egy kaján vigyorral kísérve.

-Undorító, hogy a pasiknak egyből ez jut eszébe-forgattam meg szemeimet-, de megnyugtatlak. Mivel ez egy romantikus-thiller, így igen, van benne szex jelenet.

-Elolvashatom?-csillant fel a fiú szeme.

-Öö, nem. -ráztam meg fejemet. -A te kezedbe nem adom a könyvem.

-Naa, légyszi. Szeretnék művelődni.-nézett rám boci szemekkel.

-Rendben.-sóhajtottam fel, majd elmosolyodtam. A fiú kezébe nyomtam a könyvem és rámutattam, hogy hol található az a bizonyos jelenet. Noah éppen akkor lépett be a terembe és szúrós tekintettel meredt párosunkra. Kérdően felhúztam a szemöldökömet, mire a fiú dühösen megrázta a fejét, majd elfordult tőlem.