Hello, and how's it hangin'?

Azt tudni lehet rólam, hogyha álmodok, akkor rengeteg hülyeség történik benne, méghozzá azért, mert összemosódnak a fandomok.

Viszont pár napja meglepően nem ez történt.

Két álmomra emlékszem, az első nem annyira lényeges, mert valami színházban voltunk... de álltunk, és székek nem is voltak.
A színpadon valami ballett Rómeó és Júlia történhetett, mert az a kötelezőnk, és nem akarom elolvasni xd

Tudom a sztorit, de a Hamlet jobban tetszett. Omlett.

Aztán ez véget ért, és az utcán találom magam, keresve valakinek a házát, közben egy idegen fiúval sétálok.

Ezt az embert életemben nem láttam, most álmodtam vele először. Viszont olyan volt, mintha már régről ismernénk egymást. Mivel nem mutatkoztunk be egymásnak, valószínűleg barátok voltunk.

Ami fontos:
~ Barna haja volt
~ Magasabb volt nálam
~ kb 2 évvel idősebb, de ez nem biztos
~ gyönyörű szemei voltak
~ és... úgy beszélgettünk, mintha... szerelmesek lennénk egymásba. Vagy legalábbis annak a határán álltunk.

És most jön a lényeg.

Nem tudom a nevét.
De az egyik új osztálytársamat ismerte. Van egy tippem, hogy ki lehet az, de akkor elvörösödnék, és azt nem akarom. Viszont sok minden nem stimmelne, úgyhogy szerintem nem ő az. :v

És most jön életem egyik legfurább történése.

Nem, nem találkoztam vele.

De amit mondani fogok, magam se hiszem el, mert ilyen nincs.

Aznap este elkezdtem valami oknál fogva Kimi no na wa, azaz Your name zenéket hallgatni.

Nagyon megszerettem a Radwimps dalokat 😍
Kedvencem a Nandemonaiya, Zenzenzense, Yumetourou. És a Sparkle, amit most el nem mondok neked japánul, mert elfelejtettem. *szip*

Aki valami csoda folytán tudja, miről beszélek, az most figyeljen.

Kimi no namae wa?

...

Na vajon kinek nem tudom a nevét?

...

Hogy miért vagyok ezen fennakadva?

Azért, mert eddig mindenkinek tudtam a nevét minden álmomból, és sose volt ilyen. És ez túl jól egybevág, nem lehet coincidence. Most vagy megálmodtam a Kimi no na wa-t, vagy a tudatalattim is egy otaku.

Őszintén, valszeg mindkettő.

Az álmomból megtudtam, hogy szeret barkácsolni, és kézműveskedni.

Szóval, elhívott magához, és a hátsókertjükben van egy kis hely, ahol építget, szobrászkodik. Sok polc is van, ezeken tárolja mindenféle gyártmányát, amelyekért álombeli Fanni odavolt.

– Nagyon tehetséges vagy! – mondtam, miközben gyengéden végigsimítottam egy fából készült állatkán. Azt hiszem egy elefánt volt. Nagyon tetszett a tapintása.
– Köszönöm. – mosolygott vissza rám.

Ahogy nézelődtem, mindenféle vázákat láttam, kis szerkenytűket, és szobrokat.
Mindegyik egy-egy fa polcon.

– Fanni, neked mik a hobbijaid? – kérdezte, én pedig rögtön felfigyeltem a nevem hallatán.
– Ömm, mivel én nem vagyok olyan ügyes, mint egyesek, így én nem nagyon értek a kézműves dolgokhoz. Inkább rajzolok és festek~
– Ó, egyszer meg kell mutatnod őket!

Válaszul bólintottam csak.
Leültünk egy nagy asztalhoz, és beszélgettünk mindenféléről.
Majd egyszercsak megszólalt:
– Amúgy én nem azért hívtalak ide, mert Lídia azt mondta... nem is mondott ilyesmit. Csak szeretnélek jobban megismerni.

Álombeli énem ekkor majdnem félrenyelt. Biztos vagyok benne, hogy a tudatalattim is tudja; sosem tetszettem senkinek xd

Erre nem is tudom, hogy mondtam-e valamit, de hogy meglepődtem, az biztos.

Egy kis időt még együtt töltöttünk, majd esteledett, így lassan indulnom kellett. Amint elköszöntem, és kifordultam a kapun, utánamszólt.
– Fanni! Ha legközelebb találkozunk, készítek neked valamit, de akkor te is fess nekem!
– Rendben – fordultam hátra, és rámosolyogtam.

Szóval khm

Az a vicces, hogy ez így is történt. A fejemben.

De szerintem ebből az álomból össze is lehetne hozni egy animét. Vagy felhasználni a végét, mert engem arra emlékeztet 😂

Egy ilyen tipikus, béna,  romantikus shoujot 😂

Ha lesz végre normális animation programom, lehet meganimálom majd egyszer 😅

A véleményetekre kíváncsi vagyok, mert én nem tudom. Szerintem az agyam feladta az életet a Kimi no na wa-s megvilágosodás után. 😂

Vigyázzatok magatokra, és egymásra!
Love y'all, és
Ciao ❤