Nem is kellett sokáig keresgélnem Suga-t. A szobájában volt, ahol ugyanúgy a telefonját nyomkodta. Remélem nem kap ínhüvely gyulladást.

-Szia. Csak szeretném, vagyis szeretnénk megköszönni, amit az előbb tettél.-kezdtem bátortalanul, miközben megálltam az ajtóban.
Suga unott fejjel felnézett a telefonjából és ennyit mondott:
-Nincs mit.

Majd vissza is tért az előbbi tevékenységéhez. Egész nap ezt fogja csinálni?!
Közelebb mentem hozzá és mivel erre nem reagált, leültem vele szemben, Jin ágyára.

-Suga, tudnál figyelni egy percre?-kérdeztem halkan, mintha csak attól félnék, hogy ha hangosan beszélek, akkor dühös lesz.
Nagy sóhajok közepette letette végre a telefonját, szerintem ma először és felém fordult.
-Szóval..elmondtam V-nek, hogy te tudsz rólunk.-avattam be a dologba, mert kicsit már kezdett zsongani a fejem, hogy ki miről és miről nem tud.
-Oké.-vágta rá reakcióképpen, mikor látta, hogy erre várok.
-És öö..szóval..te tudsz...
-Nem tudom, hogy mi van Jimin-nel, ha erre gondolsz.-be se kellett fejeznem a mondatomat, egyből tudta mit akarok kérdezni.

Kicsit meglepődtem Suga-n. A mai viselkedése számomra egy kicsit furcsa volt, de lehet, hogy még nem ismertem ki igazán, mióta velük vagyok.
Nem akartam tovább zavarni, meg láttam rajta, hogy tovább telefonozna, ezért el indultam vissza az étkezőbe. Pont akkor jöttek ki Lottie-ék, mikor odaértem.

-Időben, most kezdődik a táncpróba.-csilingelte Hobie.
El is indultunk a táncterembe, mivel már mindenki megreggelizett, így nem volt semmi akadálya, hogy elkezdjük a próbát. Lottie-val hátul mentünk, kicsit lemaradva Hobi-éktól.

-Hol voltál?-suttogta Lottie, kicsit közelebb hajolva hozzám, hogy a fiúk ne hallják meg.
-Csak megköszöntem Suga-nak a mentését.-válaszoltam én is halkan.
-Ja, vagy úgy. És, mi volt ez a dolog..tudod..-fejével Jimin felé biccentett. Nem akarta kimondani a nevét, érthető okokból.
-Szerinted én tudom?! Még most se fogtam fel igazán, hogy mi történt.-hangomból tényleg kilehetett venni a tudatlanságot.

Jimin egyszer csak hátra kapta a fejét és mosolyogva elkezdett bámulni, vagy 10 másodpercig. Utána vissza fordult és folytatta a beszélgetését Hobi-val, aki ebből semmit sem észlelt, mert nagy beleéléssel mesélt valamit Jimin-nek. Remélem a nagy bámulásom közepette a halló járatai nyitva maradtak és felfogta, amiről Hobi mesélt neki.
Lottie-val értetlenül néztünk össze, mikor már Jimin hátát láttuk. Ez most mi volt? Korábban sosem csinált ilyet. Persze kedves volt velem, meg jól össze barátkoztunk, de ennyi. Ha elkezdett többet érezni irántam, mint barátság, akkor itt lángolni fog az egész kiadó. Na jó nem, Yuna, ne ess megint túlzásokba.

Még hány meglepetést tartogat a mai nap? Vagyis inkább Jimin?
Lottie-val szokásosan bemelegítettünk a pár óra intenzív táncolásra, miközben Jimin-ék a magnónál társalogtak.
Jimin nagy mosolyok közepette mondott Hobi-nak valamit, aki erre furcsán ránk nézett. Ránk. Aha, tehát rólunk volt szó. Hobi vissza fordította a fejét és Jimin-re nézett. Jimin kiskutya szemekkel meredt Hobi-ra, aki erre sóhajtott egyet és mondott valamit, de mivel nem tudok szájról olvasni, így nem tudtam meg, hogy mibe ment bele Hobi.

Nos, a szájra olvasásra talán nem volt is lett volna szükség, ugyanis a próba kezdetével szembesültünk ezzel a dologgal.
Partnercsere. Így Hobi táncol elől Lottie-val, míg én hátul Jimin-nel. Ezzel a húzásávál megerősítette a reggel óta lappangó gyanúmat.
De mégis mióta érez többet? Ráadádul miért pont azután kezd el közeledni felém úgy, miután Tae-val összejöttünk? Tudom, ez puszta véletlen, de már késő volt ahhoz, hogy leállítsam az összeesküvéelméletek gyártását.
Mivel nekünk ebbe nem nagyon volt beleszólásunk, kénytelenek voltunk beletörődni. A tükörben szemkontaktussal kommunikáltunk Lottie-val, amikor a srácok nem figyeltek. Legalább lesz miről beszélgetnünk este.

A próba alatt Jimin normális volt, ami meglepett. Már kezdtem készülni a következő "meglepetésére", ám mivel ez elmaradt, nyugodtan rogytam össze a próba végén.
Nem akartam Jimin közelében lenni, így megpróbáltam minél hamarabb összeszedni magamat és elhagyni a tánctermet. Ami sikerült is, így Lottie nélkül siettem a szobánkba.

Egyből elfoglaltam a fürdőszobát és egy langyos zuhany alá vetettem magam. Nem csak fizikailag esett jól. A tusfürdős víz ugyan nem mosta el ezt az össze-visszaságot, amit Jimin meglepetései okoztak, de legalább egy kis időre kitudtam zárni a világot. Most jól esett volna valami nyugtató hatású zene a zuhany mellé, de nem leszek mohó, szóval megelégszek a vízzel is.
Időközben hallottam, hogy Lottie is megérkezett, így barátnőmet az ágyán fekve találtam, telefonnal a kezében. Hm, lehet már nem csak Jungkook-al beszél üzenetben, hanem Suga-val is?! "Érkezésemre" csak egy 'Na végre' felszólalást hallatott, majd sebesen el is foglalta a fürdőszobát.

Míg Lottie letusol, addig én is szerettem volna egy kicsit telefonozni. Olyan régen voltam már fent a közösségi oldalakon, hogy szerintem már őskövületnek számítok.
Ám Taehyung hirtelen a szobánkban termett. Kopogás nélkül jött be, így csak akkor észleltem jelenlétét, mikor a kezemből lerakta a telefont az éjjeli szekrényemre és szenvedélyesen meg nem csókolt.
A hirtelen "letámadástól" pár másodpercig csak csodálkozó tekintettel bámultam Tae csukott szemeit, ám ahogy felocsúdtam a meglepetésből, visszacsókoltam és még közelebb húztam magamhoz.
Így csókolóztunk az ágyamon, amikor Lottie köhécselése meg nem ütötte a fülünket. Most vagy Lottie tusol gyorsan vagy mi nem érzékeltük az időt.
Mosolyogva váltunk szét Tae-val és normálisan felültünk az ágyamon, Lottie-val szembe. Belepirulhattam ebbe, mert éreztem, ahogy az arcom egyre melegebb lesz és Lottie nézéséből is valami ilyesmire tudtam következtetni. Tae összekulcsolta az ujjainkat és úgy vigyorgott, akár egy kisfiú. Egyszerűen nem tudok betelni a cukiságávál.

-Srácok, nagyon édesek vagytok együtt,tényleg, de mi lesz Jimin-nel?-kezdte el a hangulat elrontását Lottie.
Tae rám nézett és tőlem várta a magyarázatot.
-Nos, az a helyzet, hogy Jimin ma partnercserét kért táncpróbán, ami annyit tesz, hogy most velem táncol hátul.-húztam el a számat a mondat végén.
Taehyung arca fokozatosan borult át a haragba. Ujjai szorításán is éreztem, hogy egyre mérgesebb lesz.
-Nem lesz szép vége, ha tovább folytatja ezt.-mondta a körülményekhez képest nyugodt hangon.
-Szerintem várjatok még, míg bármiféle meggondolatlanságot tennétek. Lehet, hogy csak egy ártatlan vonzódásról van szó. Emlékezz vissza Yuna, velünk is hányszor volt már ilyen, aztán abból se lett semmi komoly.
-Lottie..-rivalltam rá barátnőmre.
-Upsz, bocsi.-ezt a mondata Tae-hoz is szólt, akit különösebben nem hatott meg, mert leragadt a Jimin-es dolognál.
-Viszont szerintem igaza van Lottie-nak. Jimin majdcsak abbahagyja, ha látja, hogy nekem nem jön be, szóval emiatt ne izgulj.-próbáltam minél biztatóbban mosolyogni Taehyung-ra.
Kicsit már engedett az előbbi dühéből, de még mindig nem nyugodott meg teljesen.

Megegyeztünk, hogy erről nem szólunk Namjoon-nak. Ne idegeskedjen még emiatt is, főleg, hogy nem sokára elutazik a huga és sokáig nem fogják egymást látni, így foglalkozzon csak a családdal. Talán mire vissza ér, rendeződik is ez a dolog, akkor meg felesleges lett volna ezt megemlíteni neki.