Minden túlságosan nyugodt volt......Valami furcsa érzés fogott el,hogy nem vagyok egyedül. Hirtelen egy zöld penge röpült felém. Olyan váratlanul ért,hogy még fel sem tudtam fogni,hogy mi történik. Nem tudtam mást tenni csak összehúztam magan és a kezeimet védekezően magam elé raktam. Vártam mikor hasít belém az éles penge,de nem történt semmi.... Ezért leengedtem a kezeimet és körbenéztem. Láttam a pengét és benne egy nyílat. Összeráncoltam a szemöldökömet,majd közelebről is megnéztem a fegyvert ami a pengébe szúrodott. Ez nem sólyómszemé volt,sokal modernebb a kivitelezése.
-Szia.-hallotam egy rekedtes,mély furcsán megnyugtató hangot. Ilyedtembe háttra fordultam,majd a bal kezemmel bevertem az emberkének egyet.
-Áu!-kapot a szeméhez.
-Jaj,bocsánat annyira sajnálom!-kaptam a szám elé.
-Semmi gond,de mért húztál be?-nézet rám hatalmas barna szemeivel.
-Megijesztettél.-válaszoltam.
-Sajnálom. Amúgy meg Matt vagyok, sólyomszem fia.-nyújtotta a kezét.
-Az én nevem Carly és vasember unokahúga vagyok.-ráztam meg a kezét.
-Te lőted ki azt a nyílat?-kérdeztem a penge irányába mutatva.
-Igen.-válaszolta. Nagyon kedvesnek tűnt viszont eléggé zárkozótt volt.Furcsa,hogy pont az egyik látomásomba jelent meg. Megmentett a haláltól...... Hirtelen ismét égető fájdalmat éreztem,és újra abba a sötét szobában voltam. Egy ágy féleségen tértem magamhoz. Steve tett oda.
-Carly, minden rendben?-kérdezte,miközben Nora kezére csatolt két baromi nehéz láncot.
-Igen,illetve nagyjából.-mosolyogtam rá,majd odamentem hozzá és segítettem rácsatolni az egyik láncot a kezére.
-Amugy tudsz valamit Sólyomszem fiáról?-kérdeztem.
-Hát nem sokat. Asszem Mattnek hívják és 19 éves. Most jelentkezett a bosszuállokhoz,hogy felvegyük.-válaszolta,majd felemelte a még mindig eszméletlen Norát és kivitte az ajtón.
-Amugy nem értem,hogy mért kell felvételizni a bosszuállokhoz, hisz már így is nagyon kevesen vagytok.-értetlenkedtem miközben felfele mentünk egy lépcsőn.
-Ezt Tony találta ki de ígyis úgyis felvesz.-vonta meg a vállát.

REMÈLEM TETSZIK!!!!