Mikor beszálltam az autoba Pepper egy hatalmas mosolyt villantott rám.
-Szia Pepper vagyok Tony jegyese!-mondta majd kezet nyújtott.
-Tudom ki vagy.-mormogtam és keresztbe tettem a kezemet. Láttam rajta,hogy kicsit megilletődött. Az út további részében csendben ültünk és bámultunk magunk elé. Mikor végre megjöttünk, három férfi ( 2 izomagy meg egy nyúrga) jöttek oda hozzánk és felvitték a csomagaimat. Nem volt túl sok, csak egy bőrönd amibe a még épp ruháimat tettem meg egy táska amiben a telefonom és a laptopom volt. Beszálltunk egy liftbe ami felvitt minket Tony álom házába. Annyira nem hatott meg a hely.( de gondolom azért megértitek,hogy nem repdesek a boldogságtól. És hogy mért nem? Talán azért mert az összes családtagom meghalt a nagybátyámal még soha nem találkoztam élőben és a szobám rózsaszín. Szerintem ez elég indok arra mért nem ugrálok és tapsikolok örömömbe.) A szobámba lépve elborzadtam, mivel....fúj....rikitó rózsaszín volt. Most ez komoly? Nem tudom, hogy ki festete ilyenre a szobát de azt tuti kinyírom.
- Na hogy tetszik?-kérdezte Pepper.
- Hát a berendezés megteszi,de majd még kicsit rendezkedni fogok oh és átfesteném a szobámat ha nem gond.-mondtam flegmán
- Öm.... rendben. Viszont nekem most mennem kell, de este 8-ra itthon leszek. Tony pedig 1 óra múlva itthon lesz.-mondta majd otthagyot. Gyorsan ledobtam az ágyra a cuccaimat, majd elkezdtem felfedezni a lakást. Az első emeleten semmi érdekes nem volt viszont az alaksorban. Hát..... az ott már az én világom. Mindenféle teknikai kütyűk meg hipermodern gépek és nem utolsó sorban vasember páncélok maradványai, kezdetei és tervrajzai. Hirtelen arra lettem figyelmes,hogy valaki jönn le a lépcsőn. Tony volt az. Mikor meglátott kicsit meglepödőtt.
- Hello, te meg ki vagy?-mondta.
-Hello, Carly Stark vagyok az unokahúgod.-mondtam flegmán.
-Öm...nekem nincs unokahúgom.-mondta.
-Dehogy nincs csak te nem tudsz róla, mert már 18 éve nem beszéltél az apámmal aki meghalt.-mondtam mogorván. Végre leeset a nagy zseninek, hogy az öccséről beszélek.

-Részvétem. -mondta a világ legérzéketlenebb idiótája.
-Péntek!
-Igen Uram? -válaszolt egy géphang.
- Camyt vagy Carit vagy nem tudom mi a neve szóval ezt a lányt soha de soha de soha nem engeded be a műhelybe. Most pedig menj és csinálj valami olyat amit a zsenik unokahúgai szoktak.
-Istenem! Miért a világ legnagyobb idiótája a nagybátyám! -mondtam a szememet forgatva.
- Na ide hallgass Törpilla.
- Carly vagyok.
- Lényegtelen. Szóval. Húzz a szobádba és messziről kerüld el a műhelyemet! És ha hozzá mersz nyúlni a páncéljaimhoz húzol egy bentlakásos suliba! Mégértetted?

Döbbenten néztem rá. Ennek nincsenek érzései? Pepper után én vagyok az egyetlen családtagja és bentlakásos suliba küldene? Tony Stark. Nagybátyám. És utálom.

REMÉLEM TETSZIK!!!