Minden olyan gyorsan történt. Anyámon eluralkodtak az érzelmek. Majdnem nekicsapodtunk a falnak. Szerencsére pont időben rántottam el a kormányt. Visszatértünt az útra.
-Te átkozott!-fröcsögte azzal megragadta a csúklomat és kitekerte. Sikoltoztam,de nem hatott. Egyetlen esélyem maradt. A még szabad kezemmel behúztam egyet neki. Ordítva az orrához kapott. Én amien gyorsan csak tudtam,megfogtam a mobilom és Tonyt hívtam.
-Hallo.-szólt bele.
-Segíts!-kiáltottam,de csak ennyit tudtam kinyögni mert közben az anyám kiverte a kezemből a készüléket,majd gyomorszájon vágott.

Gyenge voltam...Úgy éreztem forog velem a világ. Közben a kocsi össze vissza ment. Nincs más opció ki kell ütnöm egy kis időre. Éreztem,hogy a szemeim vörösre válltanak. A harag átjárta minden egyes porcikámat.
-Ezt most becseszted!-mondtam,azzal bevittem neki egy ütést. Az oldalához kapott. Gyorsan egy leállóhoz kormányoztam a kocsit. Viszont nem tudtunk megállni,hisz az anyám még mindig a gázon állt. Kezdtem feladni. Innen nincs kiút. Behúnytam a szemeimet. Vártam,hogy mikor halok meg. Ám hirtelen megrázkododtt a jármű.
-Mi a..-nyitottam ki a szemeim. Láttam anyámon,hogy ő is eléggé meglepődőtt. Ezt a pillanatot kihasználva megfogtam a kocsi vastag kézikönyvét és tarkon vágtam. A feje ráeset a kormányra. Ekkor valaki kitépte az ajtóm és magával ragadott. Túlságosan sütött a nap ahoz,hogy rendesen lássam a megmentőm arcát. Bár volt tippem,hogy ki lehetet. Hisz csak egy embert hívtam fel az pedig Tony,plusz mikor kirántott a járműből nem egy puha tenyeret hanem egy durvább fémet éreztem.
-Tony!-öleltem át könnyes szemekkel.
-Hé,nyugalom.-csititott. Már sokszor mondtam,hogy nem az érzelmek embere,de abban a pillanatban olyan melegséggel és nyugalommal töltött el ez a két szó,hogy azt nem lehet leírni.
-Mi történ?-tolt el magától.
-Az anyám...piros...szem...harag...apám.....meg akart...ölni...kísérlet...sötétség...-zokogtam.
-Figyelj,lehet,hogy zseni vagyok de ebből egy árva kukkot se értettem.-tette két kezét a vállamra.
-Az anyámon valószínűleg kísérletezett az apám úgy ahogy rajtam viszont benne van még valami sötét és meg akart ölni.-vettem egy mély levegőt. Tony egy szót se szól csak a kocsihoz ment és kilőtt a kezéből pár plazmát.

Felrobbant... Millio darabra hullt az előbb említett jármű. Az anyám pedig...Távozott az élők soraiból. Nem tudom miért,de támadt egy furcsa érzésem..Fájt. Fájt,hogy meghalt. Fájt,hogy meg akart ölni. Fájt,hogy aki megszült az ilyenné vállt.... Egy könny csordult le a bal szememből.
-Mennjünk innen.-jött vissza hozzám a nagybátyám. Ráemeltem tekintetemet. Igaz a maszkon keresztűl nem láttam az arcát viszont tudtam,hogy neki is fáj..,
-Várj...El kell mennünk a húgomért.-motyogtam.

REMÉLEM TETSZIK!!!!❤️❤️❤️ŐSZINTÉN BEVALLOM NEKTEK FÉLTEM KITENNI EZT A RÉSZT....
REMÉLEM AZÉRT TETSZIK NEKTEK!!!