Éppen a gépemen dolgoztam mikor Tony benyított.
-Nem tudsz kopogni?-mondtam felháborodottan.
-De tudok csak nincs hozzá kedvem.-mondta. Mielőtt meglátta volna min ügyködök lezártam a gépem, majd kimentem a konyhába. Úgylátszik Pepper nem szeret főzni mert két
hatalmas pizzásdoboz várt minket az asztalon. Leültem és kivettem egy szeletet, ám mikor már majdnem beleharaptam Pepper megkérdezte milyen napom volt.( most komolyan? Pont akkor kell megkérdezni mikor végre van étvágyam. És mit tudnék mondani arra, hogy milyen napom volt. A szüleim és a húgom meghaltak. Mégis milyen napom lett volna. De mivel Pepper nem tett semmi rosszat ezért nem leszek vele bunko)
-Elment.-feleltem, majd végre beleharaphatam a zsíros pizzába.
-És, hogy érzed magad itt?-kérdezte mosolyogva.( most erre a kérdésre mit tudnék mondani?)
-Hát ahoz képest ahol éltem nagyon szép és tágad de nagyon hiányzik a családom.-mondtam miközben a könnyeimmel küszködtem. Pepper odajött és megölelt Tony meg tömte magába a pizzát.( ez az ember egy tapló!)
- Nagyon sajnálom a szüleidet!-mosolygot kedvesen, majd Tonyra nézet aki éppen az ötödik szelet pizzáját nyomta be.
-Én is sajnálom.-mondta miközben tele volt a szája, de mit is várhatam volna el tőle. Annyira fájt, hogy tehetetlen voltam mikor a szüleim és a húgom elporlattak. Hirtelen körülöttem minden elsőtétült és retenthetetlenek éreztem magamat. A feketeségből előjött egy nő. Az anyukám. Nem hittem a szememnek, odarohantam hozzá és szorosan megöleltem. Ám ekkor elporlat én pedig a földrezuhantam. Hirtelen egy kéz nyúlt felém, hogy felsegítsen.Tony volt az. Felsegített,majd rámmosolygott. Hirtelen egy fény hasított belém és a földön voltam.
-Jézusom Carly minden rendben?- futott oda hozzàm Pepper. Körülnéztem, Tony lesokolodva áll az asztalnál, Pepper pedig mellettem guggolt, az asztalon lévő pizzás dobozok valahogyan a földre kerültek.
-Mi....mi....mi történt?-kérdeztem zavarodottan. Pepper ilyedten Tonyra nézet.
-Hirtelen zölden izzott a szemed és a kezzedel az érzéseinket meg a gondolatainkat irányítottad majd lelökted a pizzásdobozokat az asztalról és a födre zuhantál.-mondta Tony összezavarodva.
-Hogy mit csináltam?-kérdeztem döbenten.
-Irányítottad az érzelmeinket és a gondolatainkat.-mondta Pepper. Tony odajött hozzám felsegített( nagyon megdöbentem) majd levitt a laborába és felhívott valakit.
- Most meg mit csinálsz?-kérdeztem.
- Kiderítem,hogy mi történt veled.-mondta, de látta, hogy ezt nem veszem be.
- Oké, érdekel, hogy hogy vagy képes irányítani a gondolatainkat meg az érzelmeinket.-mondta majd elkezdet összevissza nyomogatni, pöttyögni, tekerni mindent.
-Tony!-mondtam.
-Igen?-kérdezte fel sem nézve a kütyülésből.
-Mi történt velem?-kérdeztem.
- Fogalmam sincs ezt próbálom kiderít....-ekkor elakadt a szava és rámnézet. Értetlenül ültem és vártam mit mond.
-Na! Tony! Mi van?-kérdezte.
-Az egyik...sőt... két.....végtelen kő....adott....neked erőt.-bökte ki nagy nehezen.
-Hogy mi?-kérdeztem lesokolodva.

REMÉLEM TETSZIK!!!