-Mordáj! Thor! Matt!-kiabáltam,de egyik se kellt fel.
-Baszus!-mormogtam. Gyorsan megfogtam az egyik kart és előre toltam. Hirtelen megálltunk,majd vallami kattant és elkeztünk zuhanni. Ez egyeltalán lehetsége az űrben?! Amilyen gyorsan csak tudtam visszahúztam az eredeti helyére a kart. Sajnos ekkora már túl késő volt. Nagy sebességel becsapodtunk egy vöröses zöldes színű bolygó felszínébe. Az utolsó képem az volt,hogy a szemeim elkezdenek villágítani,majd valami burok féle kelletkezik a jármű körül aztán sötétség.
-Carly!!!-kiáltotta valaki.
-Carly!!! Hé!! Hahó!!!-kiabálta egy mélyebb hangu férfi.
-Szerintem ennek kámpec. Te mondod el Tonynak!-halottam egy furcsán vékony hangot. Ekkor kinyitottam a szemeimet. Úgy éreztem majd kiégnek a retináim.
-Sszzzz!-sziszentem fel mikor rátámaszkodtam a csuklómra. A jelek lilán vibráltak. Ilyet még sose láttam.
-Hol vagyok?-néztem rá a fiúkra.
-Fogalmunk sincs.-segített fel Matt.
-Talán a Merniszen.-gondolkodott Thor.
-A Merniszen? Amit Thanos elpusztitott. Jah biztos ott vagyunk.-forgatta a szemeit a mosómedve.
-Várjatok ez a hely olyan ismerős...-néztem körbe. Kopárság mindenütt. Az égbolt vöröses fényekben pompázot. Nagyon ismerős volt,ekkor mikor lépni akartam egyet egy lánc szerűségbe botlottam.
-Tudom,hogy hol vagyunk...ez itt nem csak egy bolygó hanem egy másik univerzum. Amikor az apám elrabolt akkor ide hozott. Valószínüleg mikor zuhantunk,valahogy létrehoztam egy portált amin keresztűl ide zuhantunk.-magyaráztam. Mindenki döbbenten nézet rám.
-Mi van?-kérdezte tágra nyílt szemekkel Mordáj.
-Te tudsz teleportált nyítni? Azt hittem,hogy a tűzet uralod.-hitetlenkedet Thor.
-Kitöl hallotad ez a marhaságot?-kérdeztem.
-Tony mondta.-válaszolta. Persze gondolhattam volna.
-A tűzet egyeltalán nem uralom sőt még egy gyufáj se tudok meggyújtani!-forgattam a szemeimet.
-Akkor te mire vagy képes?-kérdezte Thor.
-Azt még magam se tudom...-sóhajtottam.
-Na jó! Szóval elösszőr is tönkre ment az űrhajom ezen kívűl egy másik univerzumba teleportáltál át minket és most derül ki az,hogy te akiért az életünket kockáztatjuk az ereje miatt igazából nincs is semmi képeséged?!-akadt ki Mordáj. Szavai hallatán egy kis bánat illetve a düh egyik formájàt éreztem. Haragudtam arra,hogy azt hisz egy elkényeztetett kis csitri vagyok akit Tony azért bízot rájuk hogy bébiszerkedjék. Viszont közben égtem a tett vágytól! Meg akartam mutatni igenis hatalmas erő birtokában állok. Ilyet még soha nem éreztem.... mindig is az a kis visszahúzodó lány voltam aki ha kellett kiált magáért most úgy érzem nem csak magamért hanem az erőmért is ki kell állnom hiszen már a részem és valószínüleg örökké az is marad....

REMÉLEM TETSZIK!!!!