Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Éjszaka

Iszonyatosan dühös voltam. Annyira szorítottam a kormányt,hogy az ujjaim végei elfehéredtek. Arra gondoltam inkább visszamegyek mielőtt valaki észreveszi,hogy meglógtam. A fejem nagyon fájt. Be kell venem valamit vagy megőrűlők! Ekkor elkezdtem kutakodni az ülés alatt heverő elsősegéd csomagban. Mikor megtaláltam a fájdalom csillapított gyorsan bevettem,majd félre álltam. Kiszálltam és leültem a kocsi mellé a fejemet pedig neki döntöttem az oldalának. Lehunytam a szemeimet mert éreztem,hogy még mindig pirosan vibrálnak.
-Mért? Mért teszed ezt velem!-sóhajtottam mire egy könnycsepp csordult le az arcomon. Ekkor teljes nyugalom tört rám a szemeim vörösről zöldre váltottak.
-Ez lennék én?-emeltem tekintettem az ég felé.
-Carly?-kérdezte egy ismerős hang. Azonnal odakaptam a fejemet.
-Matt?-néztem végig az előttem álló csúkjás fiún.
-Te mégis mit keresel itt?- ült le mellém.
-Csak ki kellett szellőztetnem a fejemet.-sóhajtottam,majd fejemet a válára döntötem.
-Minden rendben elég zaklatotnak tünsz?-kérdezte miközben a hajammal játszott.
-Hát tudod elég sok minden történt amiről te nem tudsz...-csúktam be a szemeimet.
-Úgye tudod,hogy nekem bármit elmondhatsz?-emelte fel mutató ujjával a fejemet. Csak egy halvány mosolyt bírtam magamból kipréselni.
-Gyere menjünk haza.-állt fel,majd nekem is segített.
-Okés.-motyogtam. Elfoglaltam a helyemet az anyós ülésen és bekapcsoltam a rádiót. Mikor végre Matt is beszállt elindulhatunk. Ő az utat én oedig a csillagokat néztem. Már éppen kezdtem belemerülni a fényes kis pintokba mikor valami vagy valaki belénk jött mi pedig bedöltünk az árokba és elkezdtünk gurulni míg egy sík rétre nem értünk. A kocsi teljesen összetört. Égtelenül fájt minden porcikám.
-Matt?-motyogtam,de nem jött válasz. Ekkor lecsuktam a szemeimet és minden elsőtétült.

-Carly?-hallotan egy kétségbe esett hangot.
-Tony?-hunyorítottam mivel éppen eltávolította a kocsi darabjait és a nap égető fényét még nem szoktam meg.
-Hála Istennek,hogy jól vagy!-állt elém. Szép lassan felemelt ám mikor a karomhoz ért felkiáltottam.
-Auuu!-ordítottam.
-Azonnal kórházba kell mennünk.-jelentette be Tony. Már éppen felszállni készült mikor eszembe jutott valaki.
-Matt!-kiáltottam.
-Matt.Hol hol van?-motyogtam.

REMÉLEM TETSZIK!!!❤️❤️❤️

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro