Befeküdtem az ágyba és a plafonra szegeztem a tekintetemet. A gondolataim csak úgy zúgtak a fejembe.
Még most se akartam elhinni,hogy a szüleim szörnyetegek... Senkinek se vallanám be de a lelkem legesleg mélyén abban bíztam,hogy az anyám mégse halt meg. Annyira más lett minden az elmúlt 1 évben! Hisz ott van a szupererő meg Thanos legyőzése+ az apámé és még nincs vége...
A sötétség akit le kell győznőm az nem más mint Nora. Nora. A legjobb barátnőm. Az a személy aki látomásokkal segített nekem. Az akin most eluralkodott az árny és nem tud semmit se tenni ellene. Az az elveszet lány akinek segítenem kell... A szemeime már alig tudtam nyitva tartani. Rettentően fáradt voltam így nem álltam ellen a kísértésnek. Miután lecsukodtak a szemhéjaim minden elsötétült. Reméltem,hogy most nem lesz egy újabb álom ami miatt több napig nem fogok tudni aludni,bár reménykedtem abban,hogy Nora kapcsolatba lép velem. Sokáig nem történt semmi ezért úgy voltam vele nem erőltetem,ám ekkor elkezdtem zuhanni. És csak zuhantam és zuhantam és zuhantam.
-Nora!-kiáltottam. A hangom csak úgy vízhangzott.
-Nora!-próbálkoztam újra,de nem jött válasz. Hirtelen megfordultam,hogy megnézzem,hogy hová zuhanok. Egyeltalán van e valami cél. De nem volt.
-Carly...-nyögte valaki.
Azonnal visszafordultam és akkor megláttam Norát. Fekete szeme bágyatan kereste a tekintetemet. Alapjáraton fehér bőre még sápatabnak tűnt. Gyenge és remény vesztett volt. Felém nyújtotta apró kezeit.
-Segíts...-suttogta erőtlenül. Én is kinyújtottam a karomat de túl messze volt. Hibá erőlködtem nem ment.
-Nora!-kiáltottam.
-Carly...-suttogta azzal lehunyta a szemeit.
-Ne!!!Ne hagy itt! Fogd meg a kezem!-kapáloztam,de mintha meg se halotta volna. A szemeim éreztem ahogy vibrálva kékes zöldre válltanak. A karomat előre helyeztem aztán egy portált generáltam. Nincs túl sok idő ezért gyorsan kellett cselekednem.
-Nora!-kaptam el a kezét.
-Carly...-nyitotta ki a pupilláit.
-Hol vagy?-néztem a szemébe.
-As..asg...-nyögte.
-Asg?-kérdeztem vissza.
-Asga..-suttogta.
-Asga..rd...-mondta ki végül.
-Asgard?! De hisz az elpusztúlt mikor Thanos..de hát..az nem lehet...-akadtak fenn a szemeim.
-Carly...segíts!-szorított rá egyet a kezemre azzal eltűnt. Zihálva kelltem fel az ágyból. Körbenéztem,hogy biztos az ágyamba vagyok e aztán meg vettem egy mély levegőt.
-Asgardba kell mennem...-suttogtam.

REMÉLEM TETSZIK!!!❤️❤️❤️OMG!!!ELÉRTÜK A 20K!!!!SZUPEREK VAGYTOK!!!!❤️❤️❤️❤️ÉS RETTENETESEN KÖSZÖNÖM!!!❤️❤️❤️MINDENKINEK REMEK NAPJA LEGYEN!!!❤️❤️❤️