Nem tudtam aludni. Még mindig az álmomon járt az eszem. Mért kell Thanosnak az erőm mikor az összes végtelen kő az ő markában van. Nem értettem ezt az egész helyzetet. Annyira elegem volt már abból,hogy Nora az álmaimon és a látomásaimom keresztül zaklat és az a baj hogy ezek mind negativak. Vagy megöl valakimet aki nagyon közel áll hozzám és szeretem vagy pedig engem kínoz. Elegem van! Szükségem van egy kis friss levegőre. Gyorsan elővettem a szekrényemből egy kék cipzáros pulcsit, majd felvettem  a papucsomat és kimentem a nappaliba,ahonnan kimentem az erkélyre. Áh, végre! Leültem az egyik kerti szék félébe és néztem ahogy a város fényekben úszik. Annyira szép volt. Emlékszem mikor Mollyval elmentünk a kedvenc helyünkre hintázni majd felmentünk egy dombra és néztük a csillagokat. Szép emlékek. Annyira elmerültem a látványba, hogy észre se vettem,hogy kijött hozzám Steve.
-Ilyenkor a legszebb a város.-mondta, mire én ilyedten néztem rá.
-Te meg hogy kerülsz ide?-kérdeztem meglepődve.
-Hát,Tony azt mondta, hogy Bannerel aludjunk lent a vendégszobában mert kitudja hátha történik veled valami és meg kell védenünk.-magyarázta.
-Tony félt engem? Úgyan arra az embere gondolunk?-kérdeztem szarkasztikusan,erre Steve elnevette magát.
-Hidd el Tony az egyik legnagy szívűbb amber akit ismerek.-sóhajtott. Éreztem,hogy a kín, a fájdalom,a bűntudat mardossa a lelkét és vissza akarja kapni a barátját. Megsajnáltam. Kicsit odébb csúsztam a székemmel és megfogtam a kezét.
-Hiányzik?-kérdeztem, miközben azokba a szép kék szemeibe néztem.
-Igen.-válaszolta,majd egy halvány mosolyt villantott rám. Fel akartam vidítani!
-És te hogyhogy nem alszol?-kérdeztem.
-Aludtam én már eleget. Tudod 70 évig.-mondta.
-Oh...-motyogtam.
-És te mért nem alszol?-kérdezte.
-Hát, tudod volt egy elég rossz álmom.-mondtam,majd lehajtottam a fejemet és a csúklómra néztem.
-Nora?-kérdezte.
-Igen. Meg akart ölni, illetve az apaja Thanos kényszerítette rá , de nem tudta megteni ezért Thanos megölte Norát majd azt mondta,hogy az erőm kell neki.-mondtam. Erre Steve nem tudta mit mondjon ezért elkezdte simogatni a kezemet. Jó érzés volt. Úgy éreztem, mintha megtaláltam volna a lelki társamat. Hisz Steve is olyan embereket vesztett el akiket szeretett,ezért jobban meg tud érteni. Nagyon rendes volt. Nem értem, hogy Tony hogy tud rá haragudni?

REMÉLEM TETSZIK!!!❤️❤️❤️